VÁGÓ SEBESTYÉN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Lassan olyan érzésem van, most már nem először a kormánypártok működésével kapcsolatban, hogy vannak dolgok, amiket nem szabad, illetve nem illik, kivéve a gyevi bírót. Mert amikor mi már egy törvény hatálybalépése után, látva azt akár a végrehajtóinál vagy akár ‑ idézőjelben véve, illetve nem is idézőjelben, hanem a szó szoros értelmében ‑ az elszenvedőinél, érezve, hogy milyen hatással van az a törvény, módosító indítványokat nyújtunk be, akkor mindig azt a választ szoktuk kapni, hogy ez nem időszerű még, mert meg kell hagyni a megfelelő időt arra, hogy a törvény tényleges hatása érződjön. Sok mindenkinek ezt nem szabad, kivéve a gyevi bírót.

Ugyanis most egy olyan törvény módosítását tárgyaljuk, ami még hatályba sem lépett. Március 15-én, két hét múlva fog hatályba lépni, de már másodszorra tárgyaljuk önálló indítványként a módosító indítványát. Ráadásul most egy olyan helyzet is adódik, hogy az eredeti törvény hatálybalépéséig ez a módosító indítvány nem is fog hatályba lépni, ugyanis technikailag meg a parlament működését tekintve lehetetlen, hogy ez március 15-éig szerves része lehessen a hatályba lépő törvénynek.

Azt is nagyon jól látjuk ‑ ha még egyet is értenénk a jogszabályalkotó eredeti szándékával ‑, hogy a Magyarországon lévő áruházláncok olyanok, mint az egyszeri betörő vagy bankrabló, vagy akár hacker, bármilyen bűncselekmény elkövetőjét mondhatnám, hogy mindig egy lépéssel a bűnüldözési szervek és a biztonsági szervek előtt járnak. Még hatályba sem lépett a törvény, de már nagyon sok multinacionális áruházlánc megtalálta azokat a kiskapukat, ahogyan ezt az eredeti törvényt kijátszhatja. Gondolhatunk akár arra, hogy kis családi vállalkozásoknak franchise-rendszerben vasárnapra kijátssza a nyitva tartást, és még sorolhatnánk, hogy milyen egyéb kiskapukat lehet találni, nem beszélve azokról a kiskapukról, amelyek szándékosan benne vannak az eredeti törvényben, hogy a kormányhoz közel álló élelmiszer-, illetve kiskereskedelmi láncokat ‑ a versenyszellemet figyelembe nem véve ‑ előnyhöz juttassák.

Annyi energiát fordítanak erre a törvényre, főleg, hogy már másodszorra a hatálybalépés előtt tárgyaljuk a módosítóját ‑ ahogy már az előző vitában is elmondtam ‑, hogy ezt a rengeteg energiát inkább ezekben az áruházláncokban dolgozó emberek tényleges problémáira kellene fordítani. Gondolhatunk akár az egy angol tulajdonú élelmiszer-kereskedelmi láncra, multinacionális cégre. Ha összehasonlítjuk azt, hogy akár a londoni egységében ennek a boltnak mennyit keres egy ott dolgozó, és akár a budapesti, akár a tatabányai üzletében mennyit keres egy ott dolgozó, akkor láthatjuk, hogy mekkora különbség van. Ha az adózási különbségeket is figyelembe vesszük, a londoni áruházban dolgozó eladó nettóban ötször annyit keres, mint a budapesti vagy akár a tatabányai áruházláncban dolgozó. Ha ez a bér és a magyarországi árak olyanok lennének, hogy elfogadható, akkor nem szólhatnánk egy szót sem. De amit már az előző felszólalók is elmondtak, hogy lassan már ez a pénz az éhenhalásra sem elég. Nagyon jól tudjuk, hogy ha akár a mai magyarországi rezsiárakat, akár hitelkonstrukciókat, lakáshitel-konstrukciókat nézzük, abból a pénzből egyszerűen nem lehet kijönni. Már az egy másik kérdés, hogy milyen munkakörülmények között kell dolgozniuk.

Tehát én azt javaslom inkább a kormánynak és a kormánypárti képviselőknek, hogy végre dolgozzák ki azt a javaslatot, amit tőlünk nem fogadnak el; bármilyen indítvány formájában beadnánk, úgysem fogadnák el. Végre dolgozzák ki annak a rendszerét, hogy igenis, közelítsenek a magyarországi multinacionális cégeknél dolgozó munkavállalók bérei ahhoz, amit az anyacég otthonában, országában az ott dolgozók megkeresnek. Ez lenne az, ami családbarát intézkedés lenne, ez lenne az, ami igazán az ott dolgozók érdekét szolgálná.

Úgy gondolom, hogy tényleg, ami ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban történik, a március 15-én hatályba lépő törvénnyel történik, az már bohóccirkusznak tekinthető, bolhacirkusznak tekinthető. Fejezzék be ezt, és ténylegesen az emberek és az ott dolgozók tényleges problémáival foglalkozzanak. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)