MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban a helyzetben vagyunk, hogy most, a 2016. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatnál arról számolhatunk be, hogy jelentős pluszforrásaink lesznek, és ezek a pluszforrások hogyan segítik a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést. Az európai uniós források ehhez jelentősen hozzájárulnak, a korábbi sikeres tárgyalásoknak köszönhetően a 2014-2020 közötti tervezési időszakban összesen 34 milliárd eurónyi, vagyis 12 ezer milliárd forint uniós forrás érkezik majd Magyarországra.
Mint azt korábban is deklaráltuk, a célunk az, hogy a fejlesztési-beruházási támogatások legalább 60 százaléka gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítódjon. Ez a cél már a 2016-os költségvetésből is jól tükröződik. A kormány kiemelten kezeli az uniós támogatások felhasználását, az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra jövőre több mint 1400 milliárd forintot költ a költségvetés, ami a GDP 4 százalékát is eléri. Ennek részeként több száz milliárd forint jut szociális, egészségügyi és oktatási fejlesztésekre. Ez azt is jelenti, hogy a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban a magyar vállalkozások pályázati lehetőségei megsokszorozódnak.
Az idén megkezdett átalakításnak köszönhetően 2016-ban a pályázók a korábbinál már jóval átláthatóbb, egyszerűbb és ésszerűbb pályázati eljárásokkal számolhatnak. Felkészültünk arra, hogy a hazánkba érkező fejlesztési forrásokat célzottan és egyszerűbben használjuk fel. A korábbi gyakorlathoz képest fontos változás, hogy a pályázók a korábbinál már jóval átláthatóbb, egyszerűbb és ésszerűbb pályázati eljárásokkal számolhatnak. Az átalakítás egyik legfontosabb célja, hogy a források felhasználása koncentráltabbá váljon, egyúttal világos irányokat fogalmazzon meg a vállalkozások számára.
Az uniós források és az ehhez kapcsolódó nemzeti önrész továbbra is jelentős mértékben járulnak hozzá az egészségügy, az oktatás és a foglalkoztatáspolitika átalakításának sikeréhez. Ezek a források a közlekedés, a környezetvédelem és a gazdaságfejlesztés területén, valamint a terület- és vidékfejlesztési célok megvalósításában is kiemelkedő szerepet kapnak. A tavalyi év rekordszintű teljesítménye után a beruházások további bővülése várható, ami az uniós források fokozott lehívása mellett a kkv-szektort támogató hitelprogramoknak is köszönhető.
Összhangban Magyarország 2020-ra tett európai uniós és hazai vállalásaival, kutatás-fejlesztésre és innovációra a mostani fejlesztési ciklusban több mint kétszer annyi forrás jut, mint a 2007-2013-as időszakban, közel 750 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg a szektorban a következő öt évben. A fenntartható növekedésben játszott szerepére tekintettel a zöldgazdaság fejlesztésére, az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására nem csupán az előző időszakhoz képest, hanem az Európai Unió által elvárt szinthez képest is nagyobb forrásallokációval számolhat hazánk.
Az előkészített infrastrukturális ‑ közúti, vasúti, városi közlekedési, közmű-infrastrukturális és árvízvédelmi ‑ projektek 2016-ban továbbra is kiemelkedő mértékű, több száz milliárd forintos támogatások révén valósulhatnak meg. Jelentős források jutnak az oktatási, egészségügyi és szociális ágazatbeli fejlesztésekre, valamint a XXI. század kihívásainak megfelelően az ügyfélközpontú közigazgatás és a hatékony elektronizált közszolgáltatások fejlesztésére is. A korábbi időszakkal ellentétben a megyék és a megyei jogú városok előre meghatározott fejlesztési forráskerettel rendelkeznek, amire volt lehetőségük programot kidolgozni, amelynek révén 2016-ban is már jelentős, százmilliárd forintos nagyságrendű új fejlesztések valósulhatnak meg.
Ezt kiegészítik hazai források is, amelyek 2016-ban szintén számottevőek lesznek. A kormány például több mint 60 milliárd forint költségvetési forrást irányzott elő a közúthálózat fenntartására és működtetésére, illetve 160 milliárdot a kiemelt közúti projektek megvalósítására. Ezek összege, kiegészülve az európai hálózatfinanszírozási eszközprojektek 60 milliárdos keretösszegével, több mint 200 milliárd forinttal meghaladja az idei évre tervezett költségvetési forrásokat.
(8.10)
Amennyiben csak a 2014-20-as új operatív programokra koncentrálunk az alábbi táblázat alapján, akkor azt láthatjuk, hogy a kormány az alábbi kifizetéseket tervezi jövőre, vagyis a 2016-os évben. A legnagyobb keretösszegű gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban 308 milliárd forintot, az integrált közlekedésfejlesztési operatív programban 203 milliárdot, a környezeti és energiahatékonysági operatív programban 120 milliárdot, a terület- és településfejlesztési operatív programban 106 milliárdot, az emberierőforrás-fejlesztési operatív programban közel 53 milliárdot, a közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési operatív programban 45 milliárdot, míg a versenyképes Közép-Magyarország operatív programban 32 milliárd forintot fordít, a rászoruló személyeket támogató operatív programban pedig több mint 3 milliárd forintot tervez kifizetni a kormány.
A korábbi évekhez hasonlóan 2016-ban is több jogcímen érkezik olyan jelentős összegű támogatás hazánkba, amely a költségvetésben nem jelenik meg, felhasználásukra azon kívül kerül sor. Ennek az az oka, hogy ezekhez a támogatásokhoz nem kapcsolódik kötelező nemzeti társfinanszírozás, továbbá a kedvezményezettek körének, a támogatás összegének meghatározása nem a magyar hatóságok feladata, a jogosultsági kritériumokat ugyanis a közösségi jogszabályok vagy az Európai Bizottság döntése határozzák meg. A költségvetésen kívüli támogatások között összegükben az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott területalapú támogatások dominálnak, aminek éves uniós kerete jövőre 1274 millió euró, azaz 392 milliárd forint.
Az EU közös agrárpolitikájának végrehajtását szolgáló másik közvetlen támogatási jogcím az úgynevezett agrárpiaci támogatások, amelyből a belpiaci támogatások egy részéhez kötelezően kapcsolódik nemzeti kiegészítés. Ilyen az „Igyál tejet” program, az iskolagyümölcs-program, méhészeti nemzeti program. Az agrárpiaci támogatási jogcímen 16 milliárd forintos uniós támogatással lehet számolni, amelyhez nemzeti kiegészítés kapcsolódik.
Szintén nem jelennek meg a központi költségvetésben közvetlenül az Európai Bizottságtól pályázható egyéb támogatások, amelyek közül kiemelendőek a kutatás-fejlesztési, valamint a különböző oktatási programok keretében megpályázható források.
Természetesen az európai uniós tagsággal összhangban Magyarország 2016-ban is hozzájárul az uniós költségvetéshez. Az uniós költségvetés várható összege, amely mintegy 300 milliárd forint fölött van, majd később határozható meg egészen pontosan, de a kapott támogatásnak ez töredéke, mint láthatjuk, körülbelül a 20-25 százalékát teszi ki.
A pénzügyi konszolidáció lezárulása után Magyarország immár fokozottabban fordulhat az európai felzárkózás felé. A felzárkózásban kitüntetett szerep jut a fejlesztéspolitikának, amely Magyarországon a 2014-2020-as időszakban jelentős uniós források bevonásával valósulhat meg. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)