ALEXOV LYUBOMIR nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Poštovani Predsedniče, poštovana Skupštino! Zadatak mi je da u ime Narodnosnog odbora Mađarskog Parlamenta iznesem stav o pojedinimstavkama budžeta 2016. godine. ‑ és természetesen folytatom magyarul.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló T/4730. számú törvényjavaslat kapcsán a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejteném véleményünket néhány, a nemzetiségi közélet számára fontos téma kapcsán, úgymint a nemzetiségi színjátszás, a hazai és uniós pályázati lehetőségek, valamint a nemzetiségi köznevelés egy apró szegmense.
A Magyarországon államalkotó 13 nemzetiség hagyományaival, kultúrájával, művészetével, anyanyelvével kifejezésre juttatja az adott nemzetiség egyediségét, önazonosság-tudatát, gazdagítva ezáltal a magyarság múltját, jelenét és jövőjét is. A nemzetiségi lét meghatározó eleme az identitástudat megőrzése, az asszimiláció elleni küzdelem, valamint a nemzetiségi kultúra megőrzése érdekében végzendő áldozatos munka. A nemzetiségi hovatartozás kifejezésének módja leginkább a művészetek terén mutatkozik meg, a széles közönség számára ez a legtipikusabb megismerési forma.
A művészeti megnyilvánulások közül mindinkább meghatározó és legkifejezőbb a színjátszás. Magyarországon több évszázados múltra tekint vissza a nemzetiségi színjátszás, mely a nemzetiségek életében meghatározó, közösségmegtartó tényezőként jelenik meg. Az előadó-szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény a hazai nemzetiségek művészeti életének támogatása, a kulturális jogok érvényesülése érdekében fogalmazott meg rendelkezéseket. Rögzíti, hogy a színház-, tánc- és zeneművészet sokszínűségének és értékeinek gyarapítása, az előadásoknak, koncerteknek a közönség széles rétegeihez való eljuttatása, a hazai nemzetiségek művészeti életének támogatása, az előadó-művészeti intézményrendszer fejlesztése, a közpénzek hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer megteremtése, a kulturális jogok érvényesülése késztette a jogalkotót a jogszabály megalkotására. A törvény céljaként fogalmazza meg, hogy elősegítse a magyar nyelvű alkotások létrejöttét, ideértve a határon túli magyar alkotók és előadó-művészeti szervezetek értékteremtő tevékenységét is, magyar szerzők műveinek előadását, hazai nemzetiségek nyelvén születő alkotások létrejöttét és bemutatását.
A nemzetiségi színház az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatával elismert, nemzetiségi nyelven játszó színház ‑ vagy akár magyar nyelven is ‑, melynek az adott nemzetiséghez kötődő alkotóközösségek által létrehozott előadásai alapvetően e nemzetiségi közösség anyanyelvű művelődési igényeinek kielégítését szolgálják, és kötődnek a nemzetiségi közösség szociokulturális hátteréhez, hagyományaihoz.
(9.50)
Az elmúlt években a nemzetiségi színházaknak több problémával kellett szembesülniük. A színházakat érintő finanszírozási modell változása miatt drasztikusan csökkent a magyarországi nemzetiségi színházak támogatása. Példának okáért a Magyarországi Szerb Színház állami támogatása a 2009. évben 38 millió forint volt, 2013-ban 22 millió forint jut a költségvetésből a színházi szervezetnek. Ez a támogatás 43 százalékkal való csökkenését jelenti.
A nemzetiségi színházak számának növekedésével az idei évben már 13 nemzetiségi színház részéről került működési pályázat benyújtásra. A keretösszeg szűkítésével egyidejűleg az egyes színházakra jutó támogatási összeg tovább csökkent, ugyanakkor örvendetes módon a nemzeti és kiemelt kategóriájú színházak esetében nem történt ilyen mértékű elvonás. Az intézményi működés alapfeltétele a tervezhetőség, itt kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a finanszírozás már év elején ütemezetten kezdődjön annak érdekében, hogy az év első féléve se legyen pénzügyileg kiegyenlítetlen. A jól tervezett intézményi működtetés nélkülözhetetlen feltétele a kiszámíthatóság, melynek természetes velejárója a források határidőben történő rendelkezésre állása. A költségvetési év előirányzatainak stabilitása meghatározza az intézmény egész évi biztonságos működését.
A színházak megfelelő mértékű finanszírozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a nemzetiségi életben a színjátszás megőrizze a közösség összetartó erejét, a nyelvi kultúra magas szintű ápolását. Egy nagyobb nemzetiség magyarországi továbbélése szempontjából létfontosságú, hogy a nemzetiségi színház a jövőben is megfelelő súllyal legyen jelen, melynek előfeltételeként a finanszírozás mértékét hozzá kell igazítani a működési igényekhez.
A nemzetiségi színházak tekintetében az alulfinanszírozás mellett további gondot okozott, hogy a szakmai díjakra való felterjesztések is évről évre sikertelenek voltak. Az elismerés hiánya fontos motivációvesztést jelent a nemzetiségi alkotók körében. Az Arcusfest volt a nemzetiségi színházak országos fesztiválja, forráshiánnyal való hivatkozással az utóbbi öt évben nem került megrendezésre, ezáltal a nemzetiségi színházak többségének bemutatkozási lehetősége szűnt meg. A szakmai továbbfejlődés szempontjából nélkülözhetetlen, hogy a nemzetiségi színházi fesztivál újból megmérettetési lehetőséget biztosítson.
A nemzetiségi színházi élet mindennapjait tovább nehezíti, hogy nem folyik Magyarországon államilag szervezett formában képzés a nemzetiségi színházi szakemberek számára. Megfelelő képzés biztosításával egy sokszínű, értékes nemzetiségi elemekkel gazdagon átszőtt magyarországi színházi élet alakulhatna ki. Fontosnak tartom, hogy Magyarországon a nemzetiségi színjátszás forráshiány miatt ne sorvadjon el, és ne szűnjön meg a több évszázados hagyomány.
A felsorolt negatív példák remélhetőleg a mögöttünk hagyott múlt. Ahogy a tegnapi nap során szószólótársam említette, az idei esztendő áttörést hozott a nemzetiségi közélet több területén. Remélhetőleg ez a folyamat indult el a nemzetiségi színjátszás területén is azzal, hogy kormányzati döntés következtében a 2015. évi költségvetésben a Deutsche Bühne német nemzetiségi színház felújítására 200 millió forint került elkülönítésre. Ezen forrásbiztosítás a német nemzetiségi színjátszás továbbélésének megalapozását jelenti.
A finanszírozási gondok megoldását jelentheti, ha a korábban e célra rendelkezésre álló évi 106 millió forint keretösszeg megemelésre kerülne, amely emelésre az előttünk lévő törvénytervezet javaslatot is tesz. A 2016. évi központi költségvetési törvényben, amennyiben a 2015. évhez képest 100 millió forint többlet kerülne elkülönítésre a nemzetiségi színjátszás számára, az a magyarországi nemzetiségi kulturális, művészeti életben a megmaradás, illetve a fejlődés lehetőségét biztosítaná.
Megfontolandó a kulturális államtitkárságnál kezelt 106 millió forint forrás átcsoportosítása, illetve összevonása a költségvetési törvényben biztosított további 100 millió forintos emeléssel. Bizottságunk feladata, hogy ehhez, illetve a finanszírozás módjának megváltoztatásához szükséges törvénymódosítások lehetőségét megvitassa, és a tisztelt Ház elé terjessze.
Ezen szükséges feltételek biztosítása nélkül a nemzetiségi színjátszás Magyarországon elsorvad. Az elsorvadás következtében pedig megszűnne az a több évszázados értékteremtő munkásság, amellyel a nemzetiségi színjátszás a hazai kulturális élet színesítését, gazdagítását eredményezte. A magyarországi kultúra szerves részét alkotják a nemzetiség kultúrái is, többletértékkel gazdagítva a hazai kulturális életet.
A nemzetiségi színjátszás kérdéskörén kívül a nemzetiségek számára rendelkezésre álló pályázati, illetve önerős pályázati lehetőségekről is szólnék. Az európai uniós fejlesztési célú pályázatokhoz szükséges saját forrás pályázati igénylésére a nemzetiségi önkormányzatok ‑ a helyi és települési önkormányzatokkal ellentétben ‑ jogszabály erejénél fogva nem voltak jogosultak, ami a nemzetiségi önkormányzáshoz fűződő jogokat diszkriminatívan érinti, hiszen az önerőre való pályázati lehetőség nélkül számos ígéretes pályázati lehetőségtől estek el a magyarországi nemzetiségek.
Az önkormányzásra, önrendelkezésre és feladat- és hatáskörre vonatkozó jogi normák számos helyen analóg szabályozást alkalmaznak a helyi, területi és nemzetiségi önkormányzással. A nemzetiségi önkormányzatoknak, az elmúlt évek jogalkotási tendenciájának betudhatóan, egyre szigorúbb előírásoknak és feltételrendszernek kell megfelelniük, amely a fent említett azonos alapon nyugvó szabályozást támasztja alá.
A Magyarország 2015. évi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény IX. fejezete szerint támogatást csak helyi önkormányzat igényelhet. A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló C. törvény az európai uniós fejlesztési pályázat saját forrás kiegészítésének támogatása tekintetében sajnálatos módon az elmúlt évek gyakorlatát követi, amely nemzetiségi önkormányzatok számára súlyos diszkriminatív megkülönböztetést jelent azáltal, hogy a nemzetiségi önkormányzatok nem kerültek jogszabályi rendelkezésben nevesítésre.
Fő szabályként elmondható, hogy a nemzetiségi önkormányzat a jogi normákban analóg módon került szabályozásra a helyi, területi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezésekkel, ezért alapos okkal kifogásolható azon jogalkotási gyakorlat, amely szerint a nemzetiségi önkormányzatok az önerőpályázatokból kizárásra kerültek. A kifejtettekre tekintettel a nemzetiségi önkormányzatok kizártsága hazai és európai uniós önerőalapból diszkriminatív és életszerűtlen.
Az európai uniós fejlesztési célú pályázatokhoz szükséges saját forrás kiegészítése, a nemzetiségi önkormányzás részéről történő pályázati igény jogszerű és megalapozott, feltétlen jogosultsággal rendelkezik. A 2016. évi központi költségvetés tervezése során indokoltnak tűnik a nemzetiségi önkormányzatok beemelése az önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatására rendelkező passzus szövegébe.
A költségvetési törvény XX. fejezet Emberi Erőforrások Minisztériuma 20/60. címrend alatt nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra, pályázati önrészre előrelépést jelent a korábbi gyakorlathoz képest, hiszen a hazai pályázatok tekintetében fedezetet jelenthet pályázati önrészre, amennyiben a pályázati kiírásokon a pályázók sorában a nemzetiségi önkormányzatok is nevesítésre kerülnek.
A nemzetiségi önkormányzatok az önkormányzáson kívül többek között nevelési, oktatási, közművelődési intézményeket, színházakat tartanak fenn és működtetnek, amely feladat a finanszírozás mértéke miatt sok esetben a hazai és európai uniós pályázatokon történő részvételt követelné meg. Az önerőre történő pályázati lehetőség nagymértékben hozzájárulna a feladatellátás biztosításához és a további intézményhálózat fejlesztéséhez.
(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
(10.00)
Továbbá fontosnak tartom kiemelni: figyelemmel kell lenni arra, hogy a hazai és európai uniós fejlesztési célú pályázatok esetében a pályázati körben a nemzetiségi önkormányzatok is nevesítésre kerüljenek.
A felszólalás záró részeként a törvényjavaslatnak a köznevelési, illetve a nemzetiségi köznevelést érintő szakaszáról szólnék néhány szót. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 12. §-ának (1) bekezdése szerint nemzetiséghez tartozó személynek joga van megtanulni anyanyelvét, részt venni az anyanyelvi köznevelésben, oktatásban, művelődésben, hozzáférni az oktatási esélyegyenlőséghez és a kulturális szolgáltatásokhoz, melyet az állam hatékony intézkedésekkel elősegíteni köteles. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magánintézmények fenntartói közcélú és egyéb tevékenységének támogatásához a nemzetiségi köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezése alapján a központi költségvetés a nemzetiségi önkormányzati, az egyházi és magán-köznevelési intézmény fenntartójának támogatást biztosít, melynek feltétele, hogy a köznevelési intézmény a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően végezze tevékenységét. A finanszírozás az állami, helyi önkormányzati fenntartású intézményekkel azonos mértéken alapul.
Nemzetiségi önkormányzatok mind települési, mind országos szinten is működnek intézményfenntartóként. A nevelési-oktatási területen végzett feladatellátás sok esetben erőn felüli igyekezetet és anyagi ráfordítást igényel a nemzetiségi önkormányzatoktól. Magyarországon a nemzetiségi oktatás megvalósulásában számos esetben működik közre a települési önkormányzat úgy, hogy nemzetiségi iskolát, óvodát tart fenn. Ez a feladatellátás legtöbb esetben többlet anyagi ráfordítást igényel a települési önkormányzatoktól, amelyek a legtöbb esetben a költséget nem vagy csak jelentős nehézségek árán tudják kigazdálkodni. Mind az országos, mind a települési nemzetiségi önkormányzatok tartanak fenn száz fő alatti iskolai és óvodai köznevelési intézményeket, melynek központi finanszírozása jelenleg nem elegendő a biztonságos működtetéshez.
A 2016. évi központi költségvetésről szóló törvénytervezetben szereplő főösszegből a javaslat elkülönít egy 80 millió forintos keretösszeget a fent megnevezett települési önkormányzatok, valamint nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott, száz fő alatti nemzetiségi köznevelést végző iskolák, óvodák működtetési és fenntartási forrásainak kiegészítésére. Természetesen ez az összeg erre a feladatra nem elegendő, de a jelentősége az, hogy ez a címrend megjelenik a törvényben, és egy ilyen most bevezetésre kerül. A forráskiegészítés a nemzetiségi köznevelési intézmények továbbélését, fennmaradását biztosítja. Minden Magyarországon élő nemzetiség fontosnak tartja, hogy a nevelés-oktatás által fiataljait megszólítsa, a nemzetiséghez tartozás érzését a képzések, a nyelvi kultúra megismertetése által a felnövekvő generációban erősíteni tudja.
A nemzetiségek tekintetében kiemelten fontos a kis létszámú osztályok indításának engedélyezése, ingyenes anyanyelvi tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségének biztosítása, a tankönyvek időben történő kézhezvétele, valamint nem utolsósorban a nevelési-oktatási intézményfenntartó önkormányzatok számára megfelelő központi finanszírozás biztosítása. A magyarországi nemzetiségeket érintően mind a nemzetiségi színjátszás, mind a pályázati körben történő megjelenési lehetőség, mind pedig a nemzetiségi köznevelés tekintetében kérem a tisztelt Ház kedvező döntését. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)