DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy röviden szóljak a sportágazat költségvetéséről, jövő évi költségvetési tervezetéről. Pont azért, mert mindannyian tudjuk, hogy a sport egy olyan egyetemes érték, egy olyan fontos nemzeti többlet, amellyel szerintem élnünk kell és támogatnunk kell. A kormányzat sportbarát kormányzat, a sportot stratégiai ágazatnak tekintjük, és azt hiszem, hogy mindenki, aki a sportért tenni akar, az rossz ember nem lehet. Nagyon szépen köszönöm az eddigi bizalmat is és az eddigi támogatást is a különböző sportos előterjesztésekhez a parlament részéről.
Amit a költségvetés kapcsán szeretnék elmondani, az az a szempontrendszer, amellyel elindultunk, és ennek a következetes végrehajtását szolgáljuk. Ez pedig ugye a hármas célrendszer, és nem áll másból, mint abból, hogy ha lehet, akkor minden magyar gyermek sportoljon vagy minél több magyar gyermek sportoljon. Ennek a feltételeit szeretnénk biztosítani, ezért indult el többek között a mindennapos testnevelés programja is, és számos más olyan, ezt segítő sporttoborzó program is, amely mindenképpen sikeres. Ezen szeretnénk tovább haladni.
A másik ilyen fontos célkitűzésünk az, hogy minél több világversenyt, sportversenyt, nemzetközi versenyt hozzunk Magyarországra, a magyar szurkolók örömére, és a magyar sportolók kibontakozásának a lehetőségét megteremtve ilyen módon is hazai szurkolók előtt, és nyilván a hagyományosan jó magyar vendégszeretetet és a szervezésbeli tudásunkat is bemutatva.
A harmadik pedig nem más, mint az, hogy igenis szükségünk van olyan sportlétesítményekre, olyan kulturált sportcsarnokokra, sportpályákra, ahol egyre színvonalasabb nemzetközi versenyeket meg hazai versenyeket tudunk lebonyolítani, és hát természetesen szükség van arra, hogy a gyermekeink minél kulturáltabb körülmények között tudjanak sportolni, tehát tanuszodákra, tornatermekre és sok-sok minden másra.
Engedjék meg, hogy röviden ismertessek néhány számadatot. Többek között, hogy a kiemelt sportágak, sportlétesítmények fejlesztési elképzelésének megvalósítása kapcsán a Magyar Sport Háza üzemeltetése, a kisebb volumenű, egyedi sportlétesítményi fejlesztési igények támogatása a 2015. évi központi költségvetésben biztosított. Azonos mértékű támogatásban részesülnek, mint korábban.
A kiemelt sportegyesületek támogatása egyrészt olyan módon történik meg, hogy vagyonkezelésbe kapják a különböző ingatlanokat, az ehhez szükséges forrást biztosítjuk, és a 2016. évi költségvetésben jelentős mértékben növeljük a támogatásukat, közel 3,5-szeresére növeljük a hat nagy fővárosi klub támogatását.
Tudjuk, hogy az olimpiai érmeket, végignézve az a 168 aranyérmet, 148 ezüstöt, 170 bronzérmet, döntően egyébként ennek a hat fővárosi klubnak a sportolói szerezték meg az elmúlt időszakban, és szeretnénk több ezer gyermek sportolását is ilyen módon tovább segíteni, hogy a hat fővárosi klubot kiemelt módon támogatjuk. És a lemaradásokat mind a létesítményekben, mind pedig az üzemeltetésben, amelyek kialakultak, szeretnénk felszámolni, és a klubokat segíteni, támogatni. Egyrészt itt bekerült az MTK mellett a Vasas, a Ferencváros, a Budapest Honvéd, az Újpest és a BVSC is ezen támogatotti körbe. Ezek részére biztosítja a kormányzat… (Mirkóczki Ádám közbeszól.) A Vasast mondtam, nem? Igen. Biztosítja a kormányzat az üzemeltetéshez szükséges forrásokat, és egyébként pedig a létesítményfejlesztési programok megvalósulását is, illetve annak az elindítását, az első ütemét.
Az NFM-hez kerültek át bizonyos feladatok, ezt bizonyára önök tudják, ennek megfelelően például a nemzeti olimpiai központok fejlesztése, a stadionfejlesztési program és sok-sok minden más, nagyobb sportlétesítmény-fejlesztési program, ez mind a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium költségvetésében fog szerepelni, és onnan kerül finanszírozásra.
Szeretném elmondani, nagyon fontos, hogy a magyar sportolók eredményességét elismerjük, nagyon fontos, hogy megbecsüljük a sportolóinkat, hiszen sok-sok örömet hoznak a magyar nemzetnek, és a nemzeti önbecsülésünket is erősítik. Magyarország jó hírnevét keltik és generálják világszerte. Ezt olyan módon fejezzük ki, amely azt jelenti, hogy 33,4 millió forinttal, azaz 2 milliárd 679 millió forintra növeljük a sporteredmények, sportszakmai tevékenység anyagi elismerésére szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatot. Ez természetesen egyrészt fedezi az olimpiai járadékokat, amiket fizetünk az olimpiai bajnokoknak, a „nemzet sportolója” címmel járó életjáradéknak, valamint a Gerevich Aladár-sportösztöndíjnak is fedezetet biztosít ez az összeg. Úgy érzem, ez fontos, hogy a megbecsülést még tovább erősítsük a sportolóink irányába.
A 2015. évi központi költségvetésben biztosított összeggel megegyező a jövő évben a doppingellenes tevékenység sportszakmai feladatainak és a sportegészségügyi ellátásnak a támogatása. Ez is egy fontos szempont. Ez összesen 187,7 millió forintot tesz ki.
A fogyatékosok sportjának támogatására rendelt forrás a költségvetésben mintegy 120 millió forinttal növekszik, ez összességében 447 millió forintot tesz ki. A 2015. évvel megegyező a nem olimpiai sportágak szakmai támogatása, amely 376 millió forintot jelent, és a szabadidősport támogatása is 477,4 millió forint, amely igen jelentős.
A diák- és hallgatói sport támogatása 410,7 millió forint, valamint a sport népszerűsítésével összefüggő kiadásokat 22 millió forintra tervezzük.
2 milliárd forinttal növekszik a sportteljesítmények elismerése, megbecsülése, ez egy olyan tervezett összeg, amely a 2016-os riói olimpiai játékokon, illetve a paralimpián várható eredményes magyar sportolók díjazását jelenti majd. Reméljük, hogy ettől magasabb összegre is szükség lesz, és reméljük, hogy sikeres olimpiát fogunk majd zárni ismételten, hasonlóan Londonhoz.
Néhány szót még hadd szóljak, tisztelt képviselőtársaim, arról, hogy az említett hármas célrendszerben a minél több hazai sportesemény kerüljön megrendezésre célkitűzésünket is alátámasszuk, és a költségvetésben is számszakilag is kifejezzük. Csak néhányat említek. Itt például a férfi vízilabda Bajnokok Ligája döntőjének megrendezését megcéloztuk, ezzel kapcsolatosan 2016-ban közel 150 millió forintot rendelt a kormány ennek érdekében, hogy sikeresen lebonyolíthassuk ezt a vízilabda Bajnokok Ligája döntőt. 2017-ben rendezzük meg, amit szintén megnyertünk, hiszen nemzetközi sportdiplomáciai sikert értünk el, nemcsak a vizes világbajnokságot, hanem egyébként a felnőtt dzsúdó-világbajnokságot és egy világkongresszust is ide tudunk hozni Magyarországra, sok-sok szurkolóval, sportolóval, sportszakemberrel. Ennek a rendezési költségeire a jövő évben 625 millió forintot terveztünk.
Még idetartozik az, hogy nagyon fontos az utánpótlásbázis növelése, szélesítése, és nyilván a tehetséggondozás és a tehetségkiválasztás rendszere. Az országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének a támogatására 5,2 milliárd forintot szán a költségvetés. Szerintem mindannyian egyetértünk abban, hogy szükség van arra, hogy a tehetségeket felkaroljuk, és valóban az élsportunk számára, a versenysportunk számára biztosítsuk az utánpótlást a magyar sport eredményessége szempontjából.
A versenysport és olimpiai felkészülés soron, a XXXI. nyári olimpiai játékokon történő felkészülés vonatkozásában a részvétellel összefüggő kiadások 2,6 milliárd forintot tesznek ki. Nyilván ez még a paralimpiai játékok vonatkozásában további költségeket jelent majd.
A sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása jogcímcsoporton rendelkezésre álló összeg 2016-ban 10,6 milliárd forint lesz, itt az előirányzat ezen keresztül biztosítja 16 kiemelt sportág fejlesztéseit, szakmai programjait, létesítményfejlesztéseit, utánpótlásbázis-növelését. Itt ugye 16 sportágról, sikeres sportágakról van szó, amelyek szereplői az olimpiákon, nemzetközi versenyeken, világversenyeken nagyon komoly eredményeket értek el eddig is: az atlétika, asztalitenisz, birkózás, evezés, dzsúdó, kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, tenisz, torna, úszás és vívás sportágak részesülnek ilyen mértékű támogatásban, hiszen ezt a programot másfél-két éve indítottuk el, és ennek a következő évi tervezése is megtörtént.
(10.50)
2020-ig tervezhetjük azt, hogy ezen 16 kiemelt sportág a sportág fejlesztési koncepciói alapján milyen eredményeket szeretne elérni, és ennek az anyagi forrását biztosítja a jövő évi költségvetés is.
Ehhez képest még egy felzárkóztatási keretet is létrehoztunk, ami a 16 kiemelt sportágon túl még további 18 sportágat támogat. Engedjék meg, hogy csak néhányat említsek: ez a taekwondo, a lovassport, a rögbi, a kick-box, a sí, a műugrás, a súlyemelés, a tollaslabda, az íjászat, a triatlon, a karate, a szinkronúszás, és a többi, és a többi. Azt hiszem, hogy amellett, hogy ezen sportágakban közel 170 edzőt is tudunk támogatni ‑ állami fizetést kapnak ezen edzők, amivel meg tudjuk becsülni, itthon tudjuk tartani őket, és a magyar sport eredményességét tudjuk ilyen módon szolgálni ‑, ez is fontos és a költségvetés erre is kitér.
Összességében úgy látjuk, hogy a sportágazat költségvetése mindenképpen a sportszakma világára nézve nagyfokú körültekintéssel gondolta végig azt, hogy milyen fontos prioritások, milyen célkitűzések vannak, mit szeretnénk elérni a sportágazatban, és erre kellő mértékű forrás rendelkezésre fog állni, úgyhogy kérném a magyar Országgyűlés tagjait is, hogy támogassák majd a költségvetés elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Köszönöm elnök úrnak a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)