DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Amiért pedig alapvetően szót kértünk, hogy (Tállai András: Hiteltelen párt.) érdemes áttekinteni a költségvetést abból a szempontból, hogy milyen kiadások várhatók a korrupcióellenes küzdelmet szolgáló intézményrendszer megerősítésére. Az LMP 1 milliárd forint többletet javasolt az Állami Számvevőszéknek és az ügyészségnek, ezen túlmenően pedig további 1 milliárd forintot az Országos Bírósági Hivatalnak annak érdekében, hogy a korrupcióellenes fellépés hatékonyabb legyen Magyarországon.

Az LMP már a 2009-ben nyilvánosságra hozott antikorrupciós programjában azt rögzítette, hogy az Állami Számvevőszéket kellene a korrupcióellenes küzdelem központjává megtenni. Az Állami Számvevőszéknek adnánk feladatul azt, hogy például a politikusok kötelező vagyongyarapodási vizsgálatát levezesse. Azt látjuk, hogy a Számvevőszék esetében lenne meg a kellő jogosítvány és szakmai apparátus arra, hogy megvizsgálja, ha egy polgármester, egy képviselő hirtelen túlságosan nagy vagyonra tesz szert. Joggal vannak felháborodva a magyar állampolgárok azon, hogy lassan már megszokottá válik, hogy valaki 5-10-20 évet eltölt a polgármesteri székben vagy éppen egy államtitkári székben, és hirtelen akkora mesebeli vagyonra tesz szert, amit egyébként józan ész fel nem foghat.

(11.10)

Ezekre a kérdésekre, hogy ez hogyan lehetséges, az emberek választ várnak. Ahhoz, hogy ezek a válaszok megszülessenek, szükség van a politikusok kötelező vagyonosodási vizsgálatára, és szükség van egy olyan apparátusra, méghozzá a Számvevőszék keretén belül, amelyik ezt a vizsgálatot lefolytatja. De ráadásul a Számvevőszéknek lehet a feladata az is, hogy a különböző közérdekű bejelentéseket ne egyszerűen megvizsgálja, hanem elemezze a korrupciós kockázatokat az államgépezeten, az önkormányzati szervezetrendszer működésén belül.

Az ügyészség esetében pedig még az ügyészségi törvény előterjesztésénél az LMP javaslatot tett arra, hogy az ügyészségnek legyen kötelező jelleggel feladata az, hogy amennyiben egy oknyomozó újságíró különböző visszaélésgyanús ügyeket feltár, közzétesz, egy előzetes vizsgálatot folytassanak le. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy ez többletapparátust és többletköltséget igényel, ezért javasoljuk a plusz egymilliárd forintot az ügyészségi fejezetnél.

Ha a kérdés az, hogy ezt miből vesszük el, a válasz rendkívül egyszerű: egyrészt legalább 200 milliárd forintot a saját becsléseink szerint az áfacsalások visszaszorításával meg lehetne spórolni, kiváltképp akkor, hogyha a parlament elfogadná az LMP-nek azt a javaslatát, amelyik egyébként az offshore-lovagok kiűzéséről szól. Hogyha elzárnánk azokat a pénzszivattyúkat, amelyeket a politikai elit az elmúlt 25 évben kiépített, és különböző adóparadicsomokba nyúlnak ki, és pumpálják ki a jövedelmet a magyar nemzetgazdaságból, rögtön több maradna az államkasszában. Ezen túlmenően pedig, azt gondoljuk, hogy a játékadórendszer átalakításával ott figyel csak Andy Vajna zsebében olyan 15 milliárd forint, amelynek lenne jobb helye másutt, akár a korrupcióellenes intézményrendszer megerősítésénél, akár a kórházak adósságállományának a csökkentésénél.

És nem utolsósorban, ha a fedezeti oldalról beszélünk, szólni kell arról is, hogy a jövő évre is, ha nagyon szigorúan becsüljük, akkor is több mint 2 milliárd forint jut különböző címeken kormányzati kommunikációra. Ez a pofátlanság netovábbja. Az LMP ezt az álláspontot képviselte 2009-ben is már a Bajnai-kormány idején, akkor 400 millió volt a kormányzati büdzsében kormányzati kommunikációra. Ma több mint 2 milliárd forint, és akkor nagyon szerény a kormány, mert tavaly, amikor választási év volt, ez az összeg 3 milliárd volt. Ez nem más, mint bújtatott pártfinanszírozás. Addig, amíg lehetséges a kormányzati propaganda, teljesen fölösleges reklámadóról idehozni törvényeket, hiszen nyilvánvaló, hogy a kormányzati megrendeléseken, illetve az állami cégek megrendelésein keresztül szabadon tudja manipulálni a sajtót, saját szája íze szerint a mindenkori kormányzat. És, gondoljunk bele, hogy azok a milliárdok, amelyek kormányzati kommunikációra elmennek, jelenleg nem a polgárokat segítik jogaik gyakorlásában vagy kötelezettségeik teljesítésében, hanem az üres hablatyot közvetítik, amit valamelyik kommunikációs gurujuk éppen kitalál. A kormányzati kommunikáció ma szól a nemzeti konzultációnak nevezett agyrémről, és szól arról, hogy a saját dicsőségüket hogyan tudják időről időre óriásplakátokon hirdetni. Erre Magyarországnak, a magyar embereknek nincsen szükségük.

Éppen ezért követeljük azt, hogy egyrészt a kormányzati propagandát tiltsák meg, a kommunikációra szánt összegeket pedig csökkentsék a minimumra, ami valóban ahhoz szükséges, hogy a polgárok jogainak gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges információkat célba lehessen juttatni. Ezért követeljük azt is, hogy ezt az úgynevezett Nemzeti Kommunikációs Hivatalt, ügynökséget, amit most kreálnak, úgy, ahogy van, szántsák be, szüntessék meg, hiszen nemcsak a kormányzati kommunikációra nincsen szükség, a monopolhelyzetben lévő állami, önkormányzati cégek reklámozására sincsen szükség. Akinek nincsen versenytársa, annak nincsen szüksége reklámra. Éppen ezért azok a milliárdok, amit ilyen célra a költségvetésben elkülönítettek, egészen egyszerűen a választópolgárok, az adófizetők megrablása.

Tisztelt Országgyűlés! Arra teszünk tehát javaslatot, hogy növeljük azoknak az intézményeknek célzottan a támogatását, amelyeknek kulcsszerepük van a korrupcióellenes küzdelemben, ez a Számvevőszék és az ügyészség az LMP álláspontja szerint. Ezen túlmenően pedig további 1 milliárddal az Országos Bírósági Hivatal büdzséjét azért javasoljuk megnövelni, mert így van lehetőség arra, hogy az igazságszolgáltatás nyilvánossága biztosított legyen, és ne kézen-közön derüljön ki ‑ politikai szándékoktól vezérelten, gondolom én ‑, hogy egy-egy ügy éppen hol tart, más ügyekben, ahol nincsenek ilyen politikai szándékok, pedig a választópolgár sötétben tapogatózik. Az igazságszolgáltatás nyilvánosságával párhuzamosan követeljük ugyanis azt, hogy pontosan a közérdeket sértő cselekmények esetén legyen garantált a nyilvánosság hozzáférése ahhoz, hogy a különböző büntetőeljárási fázisok éppen hol tartanak, legyen szó akár a szekszárdi trafikmutyiról, akár Simon Gábor ügyéről, a választópolgároknak jogukban áll pontosan és hitelesen tájékozódni arról, hogy egy büntetőeljárás hol tart. Ehhez törvény kell az igazságszolgáltatás nyilvánosságáról, de ahhoz, hogy ezt végre lehessen hajtani, többletfedezet kell a bíróságoknak.

Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy részben a kormányzati kommunikáció beszántásából, az áfacsalások visszaszorításával, illetve az offshore-ozás tilalmával, másfelől pedig például a játékadórendszer átalakításával, hogyha Andy Vajnát megszabadítjuk attól a 15 milliárd forinttól, amit önök neki odaajándékoztak, bőven lenne fedezete annak, hogy tisztességes célokra, a korrupcióellenes küzdelem hatékonyabbá tételére, illetve az igazságszolgáltatás nyilvánosságának a fejlesztésére legyen elégséges költségvetési forrás. Mi erre terjesztettünk be módosító javaslatokat, ennek az elfogadását kérjük a kormánytól. És továbbra is szeretném megerősíteni, hogy azok a célok, amelyeket hangzatosan hirdetnek vidékfejlesztésben és környezetpolitikában, nem valósíthatók meg akkor, hogyha a környezetvédelmi büdzsét kivéreztetik, kivonják azt a 300 milliárd forintot, amit ki akarnak vonni, és nem valósítható meg akkor, ha a nemzeti parki szervezetrendszert szétverik és a természetvédelmi célú földek kezelésénél nem biztosítják a megfelelő szakmai apparátust.

Köszönöm szépen. (Tállai András: Hiteltelen vagy! ‑ Taps az LMP soraiból.)