DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a tisztelt Ház előtt lévő 2016-os költségvetési törvényjavaslatnak az európai uniós költségvetési vonatkozásai kapcsán három fő kérdéskörre térjek ki. 1. A 2016. év jellegzetességeire és az új operatív programok felfutására; 2. az úgynevezett európai szemeszter szerepére; és végül 3. az uniós források felhasználásának eddigi mérlegére.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő esztendő merőben más lesz, mint ez az év vagy az elmúlt évek egyike, hiszen a 2016-os esztendő az első olyan év, amikor a korábbi európai uniós költségvetési ciklus kifizetésének lezárulásával ebben az évben már csak a 2014 és 2020 közötti időszak uniós támogatásai állnak majd rendelkezésre.

Úgy vélem, hogy a keretszámokat, ahogy azt tegnap hallottuk az általános vita elején, fontos újra megismételni. 2020-ig több mint 34 milliárd eurónyi támogatás érkezik hazánkba. Ez a szükséges hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent. Úgy vélem, ebben mindenki egyetért, hogy Magyarország óriási lehetőség előtt áll az elkövetkezendő hét évben, illetve az elkövetkezendő esztendőben.

Ezt a nagy lehetőséget a kormány azzal kívánja kihasználni, hogy tíz operatív programot és egy sokkal átláthatóbb intézményi rendszert kíván létrehozni ennek a működtetésére. Szeretném megemlíteni, hogy az operatív programokból hetet Brüsszel, az Európai Bizottság már jóváhagyott. E programok közül a következőkben szeretném külön is kiemelni a gazdaságfejlesztést, a munkahelyteremtést, a környezet- és közlekedésfejlesztést leginkább szolgáló programokat.

A gazdasági növekedés központba állítása miatt a legnagyobb keretösszegű az úgynevezett gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program, amelyet rövidítve csak úgy emlegetünk, hogy GINOP. Ez összesen 2730 milliárd forintot tartalmaz. Megjegyzem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a 2014-20 közötti fejlesztési időszak első nyertes pályázatai szintén a GINOP-hoz kapcsolódtak, 107 kis- és középvállalkozás közel 4 milliárd forint uniós támogatást nyert el a közelmúltban. Az 1230 milliárdos kerettel rendelkező terület- és településfejlesztési operatív program, amelyet rövidítve csak úgy szoktunk nevezni, hogy TOP, a közép-magyarországi régión kívül a megyék és a megyei jogú városok helyi fejlesztéseire terjed ki. Szűkebb pátriámat tekintve, például Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe 93 milliárd forint forrás jut. A környezetfejlesztési, energetikai, illetve a külön operatív programban kezelt közlekedésfejlesztési támogatások együttes keretösszege meghaladja a 2400 milliárd forintot. A környezeti és energiahatékonysági operatív program, a KEHOP 1174 milliárd forintot szán árvíz, illetve aszály elleni védekezésre, a települési vízellátás, szennyvízelvezetés, valamint a hulladékgazdálkodás fejlesztésére.

Manninger Jenő képviselőtársam már szólt a hulladékgazdálkodással kapcsolatban a következő év fejezeteiről. Én csak azt említem meg, hogy erre a forrásra rendkívül nagy szükség van, hiszen a szennyvízelvezetés még nem teljes Magyarországon, és különösen például Abaújban több tucat település vár arra, hogy uniós derogációnak megfelelően ezt a beruházást elvégezzék. A forrás tehát lehetővé teszi ezt.

A KEHOP-hoz tartoznak az energiahatékonyság növelését célzó fejlesztések is, összesen több mint 308 milliárd forint forrással, amelyen belül a lakossági támogatás várhatóan 120 milliárd forintot tesz ki. Úgy vélem, hogy ez komoly előrelépése az új költségvetési ciklusnak, segítve az Európa 2020 stratégia célkitűzésének teljesülését is. Úgy érzem, hogy az uniós céloknak megfelelően ez a jövő évi költségvetés segít abban, hogy elsősorban nem Brüsszel, hanem saját magunk miatt az Európa 2020 stratégia teljesítésére egy nagy lépést tegyünk.

Végül az integrált közlekedésfejlesztési operatív program, az úgynevezett IKOP több mint 1000 milliárd forintot irányoz elő, főként, ahogy hallottuk, az országhatár és a megyeközpontok bekötéséhez szükséges még hiányzó útszakaszok megépítésére és a vasútvonalak villamosítására.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szűkebb pátriámat tekintve mi, Zemplénben élők joggal számíthatunk erre a rendkívül fontos uniós forrásra, hogy végre például 2018-ra befejeződhessen az évek óta a MÁV belső forrásaiból szakaszonként megújuló 80/C-s Mezőzombor-Sátoraljaújhely-vasútvonal villamosítása. Valamint, úgy vélem, sor kerülhet a Miskolctól leágazó 37-es négysávosítására, ez az út majd átszeli Hegyalját és Zemplént, Gesztely-Miskolc, Gesztely-Mezőzombor és Sátoraljaújhely között.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arra nincs sajnos a szűk időkorlátok miatt idő, hogy a teljes skáláját áttekintsem az operatív programoknak, de úgy vélem, a felsorolt operatív programok egyértelműen jelzik, hogy az ország gazdaságfejlesztésének alapjai és keretei a jövő évben megalapozottak és adottak, és igenis, főleg az uniós források bevonásával tudjuk tartani a 2,5 százalékos GDP-növekedést.

(11.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Második szempontként az európai szemeszter és a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásának a kapcsolatára szeretnék rátérni. Talán egy kicsit egzotikusnak tűnik, amikor most az egyetemi vizsgaidőszak közepette ezt a szót használom, hogy szemeszter, de itt többről van szó, az európai szemeszterről. Arról van szó, hogy a tagállami költségvetési és gazdaságpolitikákat az Európai Unió egy kialakult eljárás keretében próbálja koordinálni. Igen, a magyar EU-elnökség alatt indult el az európai szemeszter, és az ez évi egyik újdonsága az, hogy a kormány az Európai Bizottságnak benyújtott konvergencia- és nemzeti reformprogrammal együtt készítette el a költségvetési törvényjavaslat tervezetét. Úgy vélem, ez külön is segíti az említett dokumentumok közötti megfelelő összhangot és a kiszámítható gazdaságpolitikai környezetet.

A tagállamok által benyújtott programokról az Európai Bizottság minden évben országspecifikus ajánlásokat terjeszt elő. Megjegyzem, hogy Magyarországra nézve az idén a tavalyi hét helyett csupán öt bizottsági ajánlást találunk. Az ajánlások a korábbiaknál kedvezőbben értékelik a Magyarország által eddig tett lépéseket, különösen gondolok itt az adóelkerülés elleni fellépés vagy a munkaerő-piaci helyzet javulása tekintetében. Látható tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy a 2010-ben megkezdett gazdaságpolitikai fordulat eredményeit az Európai Bizottság is elismeri.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül engedjék meg, hogy a 2007-13-as költségvetési ciklus eddigi mérlege kapcsán a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat szempontjából is releváns tanulságokra nagyon röviden kitérjek. Figyelve az elmúlt évek vitáit, különösen fontosnak tartom megemlíteni, hogy a 2014-20 közötti fejlesztési időszakban az uniós források pályáztatása három fő elvet tart szem előtt: a célzottságot, a hatékonyságot és az egyszerűséget.

Ami a célzottságot illeti: a korábbiaknál strukturáltabb megközelítést az összesen tíz operatív program jelentheti, tehát egyszerűsödik az egész rendszer. Továbbá a fejlesztési céloknak egyértelműen a gazdaságfejlesztést, a versenyképesség növelését és a munkahelyteremtést kell szolgálniuk. Igen, véleményem szerint is megvan a remény arra, hogy a következő évben 6 százalékra tudjuk csökkenteni a munkanélküliségi rátát.

A hatékonyságot a visszatérítendő jellegű források részarányának a növelése, az 50 százalékos támogatási intenzitás vagy a kedvezményes hitelgarancia- és tőkeprogramok bővítése is segítheti, hogy a megtérülő, önfenntartó és növekedést szolgáló projektek kaphassanak támogatást.

Végül az egyszerű forrásfelhasználást az átalakult intézményi rendszer és az elektronikus pályáztatás mellett leginkább az utófinanszírozás, illetve az önrész problémájának az orvoslása biztosítja megfelelően, azaz a köztartozással nem rendelkező vállalkozások mentesülnek a biztosítéknyújtási kötelezettség alól, az önrészt pedig a projekt utolsó fázisában kell biztosítani, addig pedig a beruházással lehet hitelfelvételhez szükséges fedezetet is előteremteni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)