DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban szerintem egyetértünk, hogy a honvédelem nemzeti ügy kell legyen. S nagyon remélem, abban is, hogy a katonailag is egyre veszélyesebbé váló világunkban nemzeti érdek, és egyáltalán nem luxus egy modern, jól felszerelt haderő kialakítása és fenntartása. Sajnos, 2016-ra olyan állapotok alakultak ki a Magyar Honvédségnél, ami azt eredményezte, hogy az, hogy egyáltalán a működőképesség még megmaradt és a honvédség sikeresen tudta teljesíteni a reá szabott feladatokat, csak és kizárólag a honvédség állományának, a katonáknak és a honvédségi dolgozók kitartó, elhivatott munkájának köszönhető. Az egész biztos, hogy ez nem a kormányon múlt és nem is a honvédelmi politikai vezetésen.

Azt nagyon sajnálom, hogy úgy tárgyaljuk a 2016-os költségvetést, hogy nem látjuk a 2014-es év zárszámadását, hiszen különösen a honvédelmi fejezetnél nagyon érdekes adatokat szoktunk ebből látni például a létszámra és a fluktuációra vonatkozóan, és arra is, hogy milyen a technikai eszközök amortizációja, hiszen mint tudjuk, a 2012-es évről a 2013-as évre a zárszámadásban 8-9 százalékos amortizációs emelkedés látható, ami azt bizonyítja, hogy rohamosan öregednek el a technikai eszközök a Magyar Honvédségnél.

Ha megnézzük az idei évi költségvetést, akkor látunk némi emelkedést ‑ ez ténykérdés ‑, ami már nagyon aktuális volt. Egyébként örülök annak, hogy a kormány legalább egy részét meghallotta annak, amit az MSZP évek óta mond, és főleg az illetményemelés tekintetében, amit képviselőtársaim is említettek már a mai nap folyamán. Az, hogy az átlagos 30 százalékos illetményemelés meg tud valósulni, rendkívül pozitív dolog.

Ha megnézzük az elmúlt évek költségvetéseit, akkor mondhatjuk azt, hogy a 2016-os költségvetés a hatodik olyan egymás után benyújtott költségvetés, amelyben a honvédségre szánt források 1 százalék alatt vannak, a GDP 1 százaléka alatt. 2010 előtt ez sosem fordult elő.

Nézzük meg, hogy mi a többlet, hiszen van ilyen is, ez tény. A 48 milliárd forintos többlet közel 70 százalékát az illetményemelés teszi ki. Ez nagyon dicséretes dolog. Az is nagyon jó, és szeretném kiemelni, hogy megállapításra került a rendvédelmi és a honvédelmi illetményalap is, és láthatjuk azt, hogy a honvédelmi illetményalap 38 650 forintról ‑ ami még mindig a köztisztviselői illetményalap összege ‑ felemelkedik 40 140 forintra. Azt gondolom, ez egy nagyon dicséretes dolog.

De azt is szeretném kiemelni, hogy a köztisztviselői illetményalap még mindig 38 650 forint, így a Magyar Honvédségnél közel 6 ezer olyan honvédségi dolgozót érint az, hogy nem kapnak bérfejlesztést, akik közalkalmazotti státusban vannak. Tehát az ő bérfejlesztésükkel mindenképpen kell a jövőben foglalkozni. Tudjuk azt, hogy a nehéz körülmények miatt, amelyek az elmúlt öt évben kialakultak, a csapatoknál nagyon sok fontos feladatot is ők látnak el, nélkülözhetetlen az ő munkájuk is.

Volt egy 2012-es kormányhatározat, amelyben meg lett határozva, hogy 2016-tól 0,1 százalékkal emelkednie kell a honvédség költségvetésének. Az tény, hogy ez számszakilag teljesül, viszont, amint említettem, közel 70 százalékban ez az illetményemelésnek köszönhető. A maradék összeg pedig megoszlik több soron is, és több szervezet között.

Szeretném kiemelni a fejlesztésre szánt forrásokat. 2004-ben volt egy országgyűlési határozat, amely meghatározta a honvédség fejlesztésének az irányait. A kormány ezt hatályon kívül helyezte, és létrejött egy tízéves fejlesztési terv, amely szupertitkos. Az utóbbi években már megszokhattuk, hogy sok mindent így kezel a kormány. Ennek a fejlesztési tervnek a részeként a 2016-os költségvetésben 5,3 milliárd forint lett előirányozva fejlesztésekre, azonban egyáltalán nem látszik, hogy ez az összeg konkrétan mire, milyen technikai eszközök beszerzésére megy.

A fennmaradó fejlesztési összegben pedig azok a programok futnak, amelyek már 2010 előtt elindultak, mint a Mistral fegyverrendszer, az URH-rádiók beszerzése, a gépjármű-beszerzési program. Tehát ha megnézzük, hogy ez a tízéves fejlesztési tervre szánt 5,3 milliárd mire elég, akkor azt kell mondjam, tény, hogy több mint a semmi, de tisztában vagyunk vele, hogy a honvédségnél a technikai eszközök tekintetében mennyit jelenthet ez az összeg.

Szeretném kiemelni, hogy a honvédség az idei évre kapott új feladatokat; itt hadd emeljem ki az állami rendezvényszervezést.

(12.00)

Erre már 760 millió forintot idénre kapott a honvédség. Messzemenőkig nem tudok azzal egyetérteni, hogy ezt a feladatot a honvédség lássa el. Az elmúlt hónapok tapasztalata alapján, amikor láthattuk, hogy március 15-re egyébként kormánypropaganda-szagú szervezés történt, itt iskolások buszoztatásától kezdve sok mindent említhetnénk, nem tudok azzal egyetérteni, hogy a Magyar Honvédségre égjenek rá kormánypropaganda-szagú feladatellátások és események. Ámde ahogy olvashatjuk a Magyar Közlönyben, még több mint 1 milliárd forintot idén pluszban kap erre a feladatra a honvédelmi tárca, és jövő évre pedig 550 millió forintról beszélhetünk ugyanerre a feladatra. Ha ezeket összeadjuk, akkor azt kell mondjam, hogy egy olyan összeget kapunk, ami majdhogynem ugyanannyi, ami a következő feladatra van meghatározva: a Magyar Honvédség alakulatainak működési kiadásaira, beleértve a hazai gyakorlatok és kiképzések végrehajtásának csapatszintű feladatellátását.

Tehát mára ott tartunk, hogy amennyit most látunk az idei és a jövő évi költségvetésben előirányozva állami rendezvényszervezésre, ami nem gondolom, hogy a honvédelmi tárca feladata lenne, az szinte megegyezik azzal az összeggel, ami egyébként hazai gyakorlatokra elő van irányozva. Itt szeretném felhívni a kormány figyelmét, hogy a Magyar Honvédség még mindig nem rendezvényszervező cég, és még mindig nem állami ünnepek díszlete, hanem fontos feladatokat lát el mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten.

Ha megnézzük a honvédség létszámát, akkor arra jutunk, hogy 4200 fős hiányról beszélhetünk. A 2016-os költségvetés számaiból az látszik, hogy tovább csökken a honvédség létszáma. Ha érdemben szeretne a kormány ‑ és azt gondolom, feladata, nem pedig szeret, nem szeret kérdése ‑ javítani az állomány perspektíváján, a munkakörülményein is, hiszen a megbecsülésnek nemcsak az illetményemelés az egyik sarokpontja, hanem az előbb említett kettő is nagyon fontos eleme, akkor többek között fordítson nagy figyelmet arra, hogy betöltöttek legyenek a létszámhelyek, hiszen ez is hozzátartozik a megfelelő működéshez. Egyelőre annyit láthatunk, hogy a honvédek jogállásáról szóló törvény módosításakor ezt a fajta létszám-betöltetlenséget, ami elsősorban pénzhiány miatt valósul meg… ‑ ezt egyébként ilyen jogszabályi rugalmas változtatásokkal és farigcsálásokkal próbálják meg kompenzálni, hogy a jelenlegi állomány is el tudja látni ezeket a feladatokat. Azt gondolom, nem ez a megoldás, a farigcsálás, hanem az, hogy egyébként igenis a létszámot fel kell tudni tölteni.

Amit szerettem volna még kiemelni, az az, hogy a többletforrásoknál az illetményemelésen túl meg van nevezve a pápai bázisrepülőtér fejlesztése ‑ erről már sokat beszéltünk ‑, az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni fellépés költségei, illetve ez a tízéves tervben jóváhagyott programok. Csakhogy ezekre egyébként nem látjuk, a fejlesztési programoknál nem látjuk, hogy mik pontosan ezek a fejlesztések, amelyek megvalósulnak, és a pápai bázisrepülőtérnél és az Iszlám Állam elleni fellépésnél pedig a ’16-os költségvetésben nem látjuk a pontos számokat, hogy ez konkrétan mit takar és mi fog ebből megvalósulni.

Fontosnak tartom kiemelni azt, hogy a jövő éves költségvetésből egyáltalán nem látszik azt, hogy mikor valósítaná már meg a kormány azt a heli­kop­terbeszerzést, ami rendkívül sürgetővé vált az elmúlt években. A Fidesz nagyon jól tudta már ellenzékből, hogy mikor jár le a helikopterek üzemideje. Ez akkor még nyilvános adat volt és hozzáférhető adat. Bár megígérte a honvédelmi miniszter, hogy az új kormány megalakulásakor, 2014 tavaszán első dolga lesz majd az új kormánynak, hogy az előkészített munkaanyagok alapján kiír egy nyílt, átlátható, valódi versenyt biztosító tendert, hogy hosszú távon oldja meg ezt a kérdést. Ebből nem történt semmi, sikerült 3 darab Mi-8-as helikoptert vásárolni eléggé furcsa körülmények között. Mindenesetre nem hosszú távú megoldás. Erről a tenderről, hogy hogyan lesz megoldva a forgószárnyas szállítóképesség hosszú távon, semmit nem lehet látni. Ez érinti a légi mentőket is, érinti egyébként a rendőrséget is. Tehát ez mindenképpen sürgető feladat. Jelenleg erre semmilyen forrás nincs a költségvetésben. Itt említhetném még a merevszárnyas szállítóképességet, az A-26-osokat, ennek a modernizációjára sem látunk semmit.

Szeretném még egyszer kiemelni azt, hogy fontos az, hogy tudatos fejlesztések valósuljanak meg. Fontos az, hogy megfelelő, kiszámítható arányban történjen a források felhasználása és megnevezése is. Még egyszer szeretném elmondani, hogy nagyon dicséretes, hogy megvalósul az állomány illetményfejlesztése. Mindenképpen a közalkalmazottakkal is foglalkozzanak, azzal a közel hatezer emberrel, hogy ők is minél előbb kaphassanak bérfejlesztést.

Kiemelném megint csak azt, hogy a haderő fejlesztése, fenntartása, a működőképesség fejlesztése nem luxus, hanem nemzeti érdek, Magyarország érdeke, a szövetségi rendszer érdeke, amiben Magyarország részt vállal és a biztonságunkat szolgálja. Köszönöm szépen. (Dr. Kovács Zoltán: Sok szocialista tapsol.)