DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány feltett kérdésre itt azonnal igyekezzek válaszolni, hiszen az egyik része valóban prompt választ igénylő és számadatot jelentő válasz, a másik pedig elvi kérdések, amiket tisztáznunk kell egymással.

Schiffer képviselő úr is és Kepli Lajos képviselő úr is feszegette a zöldköltségvetés, környezetvédelmi költségvetés számait, és értetlenségét fejezte ki, amint látszatra azt jelenti, hogy mintegy 49 százalékos csökkenés mutatkozik 2016 viszonylatában 2015-höz képest. Nyilván gondolhatják, hogy ez a valóságban nincs így, és mindjárt mondom is, hogy hova tűnt a 630 milliárd forint ahelyett, hogy 321 a valóság.

A 2016. évi költségvetési törvény tervezetének mellékletei között szerepel a funkcionális tábla, amiben látható, hogy a környezetvédelmi funkcióra jutó forrás 2016. évben valóban csökken a 2015. évihez képest. Ennek oka az, hogy a funkcionális beosztásban számtalan előirányzat kerül egy-egy funkció alá besorolásra. A környezetvédelemmel is ez a helyzet. A csökkenés oka átmeneti, és az uniós források alakulásával indokolható, mert 2015 a 2007-13-as uniós támogatási időszak záróéve. Amit önök hiányolnak, azok azok az önköltségek, amelyek az elmúlt ciklus megvalósulásának, az építkezéseknek az utolsó évre eső részei.

Tehát gyakorlatilag, ha igazságosak akarunk lenni, akkor a tavalyi évi költségvetésnél hozsannát kellett volna hogy halljunk képviselőtársainktól, hogy mekkora a környezetvédelemre jutó összeg.

Ugyanakkor, ha igazságosak vagyunk, és megvizsgáljuk azt, hogy valóban a környezetvédelemre évről évre jutó források hogyan alakulnak, akkor láthatja, hogy növekedés van ebben az esztendőben is, mégpedig a következőképpen.

A 2016. évi költségvetési törvény tervezetében a KEOP, azaz a környezet és energia operatív program zárása miatt lesz kevesebb a környezetvédelmi funkciókra jutó forrás a 2015. évihez képest, ugyanakkor a KEHOP, a környezeti és energiahatékonysági operatív program 2014-20 közötti időszak induló éve az idei, és a KEHOP-ból a kifizetések folyamatos emelkedése várható az elkövetkező években.

Tájékoztatom, hogy a 2016. évi költségvetési törvény tervezetében a Földművelésügyi Minisztérium fejezetén belül a környezetvédelem támogatása 268 millió forinttal nő a 2015. évihez képest. Az intézmények finanszírozása 2016-ban is megfelelő színvonalon lesz biztosítva, nem történik forráselvonás ezen a területen. Mivel kiemelt feladat a védett természeti területek és értékek állapotának megőrzése és javítása, ezért a nemzeti parki igazgatóságnak 2016-ban 700 millió forinttal több támogatás jut idén, mint 2015-ben.

Hadd mondjak még egy adatot, mielőtt aztán az elvi kérdésekre áttérnék. 2014-20 között, tehát ebben az uniós ciklusban 1100 milliárd forint jut környezetvédelmi és természetvédelmi beruházásokra. Ön is tudja, én is tudom, és szerintem mindnyájan tudjuk, kedves képviselőtársam, hogy ekkora összeg egy ciklusra soha nem volt még Magyarországon környezetvédelmi beruházásokra elkölthető.

Elvi kérdések. Számtalanszor beszélünk róla, és valóban, azt is mondhatjuk, hogy a körmünkre égett, és ennek a kormánynak a feladata lett azon szeméttelepek fölszámolása, amelyek veszélyesek a környezetre. Megfogalmaztunk egy elvi döntést, a „szennyező fizet” elvét. Ott a probléma, hogy akkor, amikor a 90-es években privatizálásra kerültek ilyen üzemek, kártalanítási, mentesítési kötelezettséggel vásárolták meg ezeket az üzemeket. Különböző, számtalan trükkel a cégek bebukva, a szeméthegy ott hagyva. És ma érdekes módon senki és ön sem azokon a tulajdonosokon kéri számon az elmaradt mentesítést, hanem a magyar kormányon, amelynek igazából csak közvetetten van köze a dologhoz, azért, mert nincs már más, akihez lehetne menni, és nincs már más, akit számon lehetne kérni azzal, hogy ezt el lehetne tenni.

(14.30)

Azt hiszem, hogy példaértékűen jártunk el 2015-ben. Balmazújváros, most Illatos út ‑ én azt hiszem, nem mondhatja a képviselő úr azt, hogy a kormány a lehetőségein felül heroikus küzdelmet folytatva nem igyekszik megoldani ezeket a feladatokat. Azt is tudjuk, ha az összeset most idehoznánk a Parlament elé, nincs az a pénz ma Magyarországon, amivel az egészet mentesíteni lehetne. Tehát nincs más lehetősége a földművelésügyi tárcának, a környezetvédelmi államtitkárságnak, mint az, hogy számba vegye ezeket a lerakókat, elkezdjen dolgozni egy mentesítési akcióterven, hogy hogyan lehet a lehetőségeinkhez képest évről évre, helyzetről helyzetre megoldani, elodázni azt a felmerülő problémát, ami még kezelhető és megoldható. De azt hiszem, ön is láthatja, Balmazújvárosban is több mint 1 milliárd forintba került, az Illatos út megoldása is 1,2 milliárd forintba kerül, tehát irtózatos összegek azok, amelyek fölmerülnek, mindez úgy, hogy ott a tulajdonosnak kellett volna elvégeznie ezt. Ehelyett a tulajdonos elvész, és ottmarad a magyar állam, aki számon kérhető, és rajta teljesen igazságtalanul ezt a mentesítést számon kell kérni.

Azt hiszem, hogy mindazon jogi eljárások és jogi útra terelések, amelyeknél a felelősöket meg kell keresni, ki kell mondani, rajtuk kell behajtani azt, hogy a szennyező fizet, neki kell garantálni azt, hogy ezek a szeméttelepek és nagyon veszélyes hulladéklerakó telepek föl legyenek számolva. De az, hogy azzal vádolják a magyar kormányt, hogy eljelentékteleníti a környezetügyet, hogy nem fordít rá elegendő kapacitást, azt hiszem, a lehetőségéhez mérten, és ahogy a példák is igazolják, szerintem nyugodtan elmondhatjuk azt, hogy nagyon magas színvonalon, nagyon nagy erők megmozdításával, heroikus küzdelmet folytatva igyekszünk napról napra mentesíteni és megóvni a környezetet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)