KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Államtitkár úr, a szennyező fizet elvvel kapcsolatban az államnak igenis kutya kötelessége azokban az esetekben beavatkozni, amikor az ország utolsó természeti kincsei, így a termőföldünk és az ivóvízbázisunk van veszélyben, amikor az a veszély áll fenn, hogy ha ezek elszennyeződnek, akkor olyan mértékű kár következik be, amit megfizetni ember nem tud. Igenis kötelessége az államnak beavatkozni, hogy utána kin vasalja be a költségeket, a szennyező fizet-e vagy nem fizet, mert nem létezik és már régen felszámolták, az bizony egy másik kérdés. Ez megint csak felvet érdekes kérdéseket, hogy amíg még fizetőképes volt a cég, miért nem végeztették el vele a kármentesítést, de ez már korábbra nyúlik vissza, akár az elmúlt 25 évre.

Azonban rajtunk számon kérni azt, hogy miért nem fordulunk olyan cégekhez, amelyek adott esetben már nem is léteznek, meg mi tartassuk be a szennyező fizet elvet?! Csak egyet kérdeznék: a 2010-es vörösiszap-katasztrófáért számon lett-e már bárki kérve? Volt-e már felelősségre vonás? Történt-e bárkinek a vagyonelkobzása, letartóztatása? Fizetett-e egyetlen fillért is bárki a magánvagyonából azért, mert ott tíz ember halt meg és milliárdos anyagi károk keletkeztek? És akkor beszélgethetünk arról, hogy kinek a felelőssége a szennyező fizet, és ki kit számoltat el. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)