CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az adócsökkentés költségvetéséről is beszélünk akkor, amikor a 2016-os költségvetés tervezetét tárgyaljuk, de azt hiszem, hogy nyugodtan mondhatjuk azt is, hogy a gazdaságélénkítés költségvetése lesz. És hogy ebben az állításban van igazság, azt talán a Révész Máriusz képviselőtársam által elmondottak is igazolják, amely hozzászólás során adatok hangzottak el egy olyan folyamatról, amely egy hosszú évek óta tartó folyamat, egy folyamatos fejlődés, folyamatos gazdaságélénkülés, és a költségvetés stabilitását mutatja. De hogy honnét jutottunk el idáig, erről szeretnék beszélni, és arról szeretnék beszélni néhány adat felolvasásával, elmondásával, hogy hol tartunk most, és hová tartunk a következő évben.
Amíg 2010-ben Magyarország még a görögökhöz képest is nehéz helyzetben volt, magas államadóssággal, alacsony foglalkoztatási és rossz versenyképességi mutatókkal, addigra mára egy sor fontos területen sikerült jelentős előrelépést elérni. 2010 óta csökken az államadósságunk, stabilan 3 százalék alá sikerült csökkentenünk az államháztartási hiányt, ráadásul a 2010-es kormányváltáshoz képest közel 400 ezerrel több embernek van munkája. (Gőgös Zoltán: Szerintem egymilliónak! ‑ Dr. Hoppál Péter: Statisztika!)
Egy adatot szeretnék mondani Gúr képviselőtársamnak, aki itt állandóan, ebben a két napban egyébként hozzászólásaiban, felszólalásaiban szinte imamalom-szerűen ismétel bizonyos adatokat és bizonyos fogalmakat, hogy most a foglalkoztatottak száma 4 millió fölött van, míg az önök idejében ez tartósan 4 millió alatt volt. (Gúr Nándor: Majd elmagyarázom neked!) És hogy abban az adatban, hogy mennyit ér reálértékben a minimálbér, igaza van-e önnek, komoly kétségeim vannak, mert azt látom, hogy egyébként önök határozzák meg saját maguk számára (Bangóné Borbély Ildikó: Őket kellene megkérdezni!) a fogalmak jelentését. Például állandóan szegényekről és szegénységről beszélnek akkor, amikor nem definiálták még, hogy ki is az a szegény ember, mert ha most rosszindulatú és rosszmájú akarok lenni, akkor azért, mert önök szerveztek egy éhségmenetet, vagy nem is tudom pontosan, minek lehet ezt nevezni (Bangóné Borbély Ildikó: Szégyelljétek el magatokat!), akik az önök fogalmai szerint abban részt vettek, például Simon Gábor, ezek szerint ő is szegény ember volt. (Gőgös Zoltán: Ne sértsd meg azokat, akik ott voltak! ‑ Heringes Anita: Érveitek nincsenek? Semmi?)
De visszatérve a költségvetéshez: a kormány munkájának és sikeres költségvetési politikájának köszönhetően Magyarország kikerült a 2004 óta fennálló túlzottdeficit-eljárás alól, ami az önök kormányzására vet rossz fényt. A kormány erőfeszítéseit ráadásul most már az Európai Bizottság és a nemzetközi szervezetek is elismerik, ugyanis 2015-re és 2016-ra vonatkozóan is egyöntetűen 3 százalék alatti költségvetési hiányt és kiegyensúlyozott, 3 százalék körüli gazdasági növekedést prognosztizálnak.
A kormány gazdaságpolitikájának 2010 óta kiemelt célja a foglalkoztatás bővítése, a magyar vállalkozások versenyképességének javítása, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása, valamint az államadósság csökkentése és a költségvetés hiányának a maastrichti kritériumok alatt tartása. Minden jel arra mutat, hogy Magyarországnak jó esélye van arra, hogy a következő években teljesítménye alapján európai sikertörténetté váljon.
A jelenlegi folyamatok alapján a következő években is képesek lehetünk arra, hogy 3 százalék alatt tartsuk a költségvetés hiányát és stabil gazdasági növekedést érjünk el. Ennek megfelelően 2016 az adócsökkentés és a teljes foglalkoztatottság irányába megtett lépések éve lesz. Ezt célozzák meg az adótörvényekben megvalósuló változások is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 2010-es kormányváltás óta a gazdaságpolitika célja a foglalkoztatás bővítése, a versenyképesség javítása, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása. Ennek érdekében a kormány az elmúlt közel öt évben jelentős strukturális átalakításokat hajtott végre, többek között a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az adórendszer, az oktatás és a közigazgatás területén is.
A vállalkozások fejlesztése kiemelt célunk, hiszen a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások, elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások vállalati kapacitásainak komplex fejlesztése, jövedelemtermelő képességük növelése és a piaci pozíciók javítása nagymértékben hozzájárul, hozzájárulnak a magyar gazdaság teljesítményéhez.
Ennek eléréséhez szükséges a fejlett technológiaintenzív tevékenységek további kiépítése, a magas hozzáadott-értékű termelés és stratégiai szolgáltatások hazai meggyökereztetése, továbbá kiemelten fontos a kkv-szektor modernizációja, foglalkoztatásban betöltött szerepének erősítése.
A hazai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban a magyar vállalkozások pályázati lehetőségei megsokszorozódnak. Összesen ‑ mint ismert ‑ több mint 34 milliárd eurónyi támogatás érkezik hazánkba. Ez a szükséges hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 000 milliárd forintos fejlesztést jelent a következő években. A kormány kiemelten kezeli az uniós támogatások felhasználását, az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra a ciklus alatt több mint 1400 milliárd forintot költ a költségvetés, amely a GDP-nek a 4 százaléka, és ez mind ezt a bizonyos gazdaságélénkítést szolgálja.
A hazánkba érkező fejlesztési forrásokat célzottan kell felhasználni, úgy, hogy a források 60 százalékát a foglalkoztatás és versenyképesség növelésére épülő gazdaságfejlesztésre használjuk fel. Különösen fontos az egyes vállalkozásfejlesztési projekteken belül a vállalati szervezet- és humánerőforrás-fejlesztések, a munkahelyteremtés és az információs, kommunikációs technológia, technológiák és alkalmazások használatának, illetve az üzleti és piacfejlesztési tevékenységeknek az integrálása.
A gazdasági növekedés további ösztönzése érdekében a hazai kis- és középvállalkozások társasági adója változatlanul alacsony marad. A kormány 2011-től csökkentette a társasági adót 19-ről 10 százalékra 500 millió forintos adóalapig. A kedvezményes adózási lehetőség jövőre is megmarad, és ahogy tegnap hallottuk, további enyhítésre van elképzelés, van tervbe véve.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járulékokról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása értelmében, a 2015. február 9-én az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és Magyarország kormánya között megkötött egyetértési megállapodásban foglaltaknak megfelelően a hitelintézetekre vonatkozóan a bankadó felső kulcsa 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra mérséklődik. A kulcs csökkenése minden hitelintézetre feltétel nélkül alkalmazandó, tehát a kedvezőbb mérték alkalmazása nem kötött a hitelezési aktivitás növeléséhez, ettől függetlenül természetesen várható a hitelezés megélénkülése, ami ugyancsak a gazdaságot élénkíti, a vállalkozásokat segíti.
Szintén fontos, a hazai vállalkozások versenyképességét növelő intézkedés volt, hogy 2014. január 1-jétől kezdődően az élő, valamint egész és félsertés áfakulcsa 27 százalékról ‑ 22 százalékpontos csökkentés után ‑ 5 százalékra mérséklődött. E rendelkezés célja a hazai feldolgozók versenyképességének növelése, a feketegazdaság visszaszorítása, a régi munkahelyek megmentése és új munkahelyek teremtése volt. Annak érdekében, hogy a kulcscsökkentés említett pozitív hatásai az egész termékpályán megjelenjenek, indokolt a sertés tőkehúsok értékesítését is 2016. január 1-jétől a kedvezményes 5 százalékos adómérték alá sorolni. Így a körülbelül 25 milliárd forintnyi áfát érintő intézkedés a magyar családok számára is kedvező eredményeket, kedvező vásárlási lehetőségeket hozhat.
A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosításával az új nyomvonalon létesítendő közművezetékek, különösen a hírközlési vezetékek létesítését, valamint a meglévő hírközlési vezetékek fejlesztését ösztönzendő, új nyomvonalon létesített közművezetékek, valamint a kifejezetten gyors, szélessávú internetszolgáltatás nyújtására alkalmassá tett vezetékek vagy vezetékszakaszok után az adófizetési kötelezettség csak az üzembe helyezésüket követő öt évvel később kezdődik el.
(14.50)
Ez az intézkedés is a beruházásokra, így közvetetten gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre utal, és további fejlesztésekre ösztönzi a szektorban működő vállalatokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 2016-os költségvetés, talán elmondhatjuk, nemcsak a magyar családok, de a hazai gazdasági szereplők számára is az adócsökkentés költségvetése lesz. A költségvetés tervezése során a stabilitás megőrzése, az államadósság csökkenő pályán tartása, az alacsony államháztartási hiány, a bővülő foglalkoztatás és a növekvő gazdasági teljesítmény volt a cél. Célunk, hogy a kiszámíthatóság, az előreláthatóság és a tervezhetőség jegyében egy olyan költségvetést fogadhassunk el, amely a hazai kis- és középvállalatok számára is megteremti a versenyképességük növeléséhez szükséges feltételeket, ezáltal hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a magyar vállalatok minél eredményesebben kapcsolódhassanak be a nemzetközi versenybe. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)