DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Gőgös képviselőtársunk érzelmileg fűtött hozzászólására csak úgy tudok válaszolni, hogyha a realitások talajára visszajövünk. Ugyanis, ha megnézte a KSH adatait, ha megnézte azt, amit a magyar mezőgazdaság 2014-ben, ’15-ben teljesít, akkor mindaz, amit elmondott, az nem úgy van, és nem valósult meg. Tehát hogy önben félelmek élnek, hogy érzelmi viharok dúlnak, attól még a magyar mezőgazdaság kiválóan teljesít, és mindazokkal a lehetőségekkel, amivel rendelkezik, azt maximálisan ki is használja.

Simon Miklós képviselőtársam nagyon komolyan küzd a minisztériumban azért, hogy a jégkármentesítés országos szinten egy egységes rendszerben tudjon megvalósulni. És én azt hiszem, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselőként ezt nagyon helyesen teszi, hiszen ahogy a példa mutatja, most is nagyon komoly jégkárverés érte ezt a térséget.

Hogy önnek miért telefonálnak a gazdák, ezt nem tudom, biztosan úgy vannak ezzel, hogy amikor az ember bajban van, akkor jó megosztani a fájdalmat, a nehézséget másokkal is, hogy minél több vállra helyezzük, annál könnyebben lehet elviselni. Azt kell mondjam önnek, hogy az a 8 milliárd forint és az a lehetőség, hogy ha a káreseménytől számított 15 napon belül a falugazdászokat felkeresik, a kárt fölmérik, akkor a kártalanításhoz, a kártérítéshez hozzájutnak. Nem olyan hosszú időtartamra, ahogy ön ecsetelte, hanem egészen belátható időn belül a pénzüknél lesznek a gazdák.

Ön úgy vádolja a kormányt, hogy gyakorlatilag nem történik semmi. Én csak hadd mondjam el, az én életem rövid történetében, mióta államtitkárként dolgozom, meggyproblémával kezdtük, dinnyeproblémával folytatódott, almakérdés jött, a tejtermelő gazdákkal probléma volt. Kedves képviselőtársam, ez mind milliárdos plusztámogatásokat és plusz-segítségnyújtást jelentett. Szinte minden ágazatban kellett segítséget nyújtani ahhoz, hogy le tudjuk vezetni a meggyet a 800 millió forintos beavatkozással, és sikerült stabilizálni a befőtt meggynél a felvásárlási árat. És aztán lehetne sorolni, az almán és a tejen keresztül.

Érzéketlenséggel és a termelők iránti nem odafigyeléssel ez a kormány biztosan nem vádolható, mert ez a kormány mindig ott van, ahol szükséges segíteni, támogatni a gazdákat. Nem is lehet ezt a szövetséget semmilyen szónoklattal sem szétbombázni.

A jégkármentesítésnél és pontosan ezeknél a támogatásoknál is egy elvet hadd ismertessek önnel! Mint ahogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egyedi eset is jelképezi, ez évről évre, két-, háromévente előforduló, ismétlődő problémát jelent. Nem lehet hosszú távon tervezni, gazdasági tervet készíteni úgy, hogyha ezek a veszélyek mindig előfordulhatnak. Ezért döntött úgy a Földművelésügyi Minisztérium, hogy egész országot lefedő, egységes jégkárelhárító rendszer kiépítését valósítja meg. Ez az a bizonyos talajgenerátoros módszer, amellyel tudjuk az egész országot egységes lefedésben mentesíteni attól, hogy hasonló méretű jégkárverés történhessen, mint ami most Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt.

Nagyon komoly, előrehaladott tárgyalásokat folytatunk, a vidékfejlesztési programban szerepel a ráfordított összegnek a nagysága, egyeztetünk most önkormányzatokkal, biztosítótársaságokkal, mert azt el kell mondani, hogy nemcsak a gazdáknak kell viselni ennek fenntartási terhét, hiszen nemcsak mezőgazdasági károk születhetnek egy-egy jégverés során, hanem bizony önkormányzati vagy épületkárok és hasonlók is előfordulhatnak. Tehát ennek a kiterjesztéséről tárgyalásokat folytatunk, és én azt hiszem, hogy egész jó úton haladunk afelé, hogy ha a vidékfejlesztési program elfogadódik most Brüsszelben, akkor már ősszel ezzel a programmal elő lehet állni, és meg lehet valósítani technológiailag, technikailag ennek a kivitelezését.

Áfakérdés: itt is sok mindennel lehet vádolni a kormányt, de azzal nem, hogy nem tesz meg lépéseket ez ügyben. Önök azzal a felelősséggel nyugodtan szidhatnak bennünket, hogy miért nem egyszerre mindent csinálunk meg, mert önöknek nincs meg az a kormányzati felelősségük. Egy kormánypárti képviselőnek mindig megvan az a felelőssége, hogy csak olyat mondhat, csak olyat ígérhet, amelyre fedezet áll rendelkezésre. Nem lehet a gazdaságot tönkretenni egyetlenegy olyan intézkedéssel, ami utána semmilyen fejlődési lehetőséget nem enged elindítani, mert mondjuk, egy egy lépésben történő áfacsökkentés az egészet lehúzza. Ezért szerintem nagyon helyesen, felelősségteljesen úgy jár el a magyar kormány, hogy előbb megpróbálja beszedni azt a forrást, ami tisztességesen jár az államnak. Nagyon helyesen jár el akkor, amikor megpróbálja visszaszorítani mindazon rosszhiszemű egyéneket, akik kihasználják vagy kijátsszák azokat a törvényes kereteket, amelyekben működnie kellene ennek az ágazatnak, és ezért lehetetlen helyzetbe hozzák, mondjuk, a magyar tejtermelőket.

Az EKÁER-rendszer, a magyar rendőrség szerintem működik. (Gőgös Zoltán: 8 ezer.) Lehet mondani a 8 ezret, csak annak egyetlenegy pozitív üzenete van: igen, képes megfogni. És innentől már csak egy következő lépés az, hogy ezt a hálót még szorosabbra fogjuk, megtaláljuk azokat a lehetőségeket, amit lehet, hogy most még kijátszva, át tudják hozni. De én azt hiszem, hogy lépésről lépésre utolérjük őket, hiszen a krumplival sikerült elfogni ‑ tehát számos olyan mezőgazdasági terméket utol tudtunk érni, amivel ezek a hálózatok teszik.

(15.10)

Nap mint nap olvashatja képviselőtársam a sajtóban, hogy mennyi ilyen hálózatot buktatunk le, elszörnyülködik az ember, amikor azt látja, hogy negyven cégen keresztül történik a különböző visszaélések láncolata; elszörnyülködik az ember, amikor azt látja, hogy mily hálózatok, mily professzionális hálózatok épülnek ki arra, hogy ezt kikerüljék. De a jó hír az, üzenem mindegyikőjük számára ‑ nekik ez rossz hír ‑, hogy ezt csak ideiglenesen tehetik, utol fogja érni őket a törvény szigorúsága, és nagyon kemény kézzel le lesz csapva rájuk, és meg lesznek büntetve, mert nem hozhatják ilyen lehetetlen helyzetbe a magyar gazdákat.

Soha nem hangzott el a magyar kormány részéről, hogy nem az a távlati terv, hogy az alapvető élelmiszerek áfája csökkentésre kerül. Szerintem nincs jobb példa arra, mint hogy azt mondjuk, ami a magyar fogyasztásban az egyik kiemelkedő hangsúllyal szerepel, a sertéshús, hogy először a félsertések áfája lett csökkentve, aztán a darabolt tartalma lett csökkentve, illetve most pedig 5 százalékra le lett vive a tőkehús ára. Mind-mind egy folyamat, azért, hogy hogyan tisztul a piac. Nem cél az, kedves képviselőtársam, hogy ha 5 százalékra lecsökkentjük az áfát, akkor a kereskedelem, mondjuk, benyelje azt a 20 százalékot, amit csökkentünk rajta. Ezt ki kell küszöbölni. Ezt csak úgy lehet, hogyha lépésenként, folyamatosan vezetjük be, mert akkor nem érünk el hasznot. Mert végül is mit szeretnénk? Azt, hogy az élelmiszerek áfáját is visszaadjuk az embereknek, visszaadjuk a családoknak, hogy több pénzt tudjanak elkölteni. De ha egy suhintással megtörténik, romba döntjük a magyar költségvetést, kilátástalan helyzetbe hozzuk a növekedésfejlődés lehetőségét, harmadsorban pedig elmismásolja a kereskedelem, és nem adja oda a családoknak, akkor mit értünk el? Egy óriási csapdahelyzetbe hajszoltuk bele magunkat. De hogyha lépésről lépésre megtesszük ezeket a folyamatokat, oda érünk a végére, hogy lecsökken ez a folyamat, és ott tudjuk tartani a családoknál, a vásárlóknál ezeket a pénzeket.

Nagyon fontos kérdés, újra és újra előkerül a degressziónak a kérdése. Azt kell mondjam, kedves képviselő úr ‑ sokszor megvívtuk ezt az elvi kérdést itt a parlamentben ‑, hogy aki 1200 hektár fölött gazdálkodik, az olyan méretelőnnyel bír, hogy gyakorlatilag minden támogatás nélkül tudja végezni a mezőgazdasági tevékenységet. (Gőgös Zoltán közbeszól.) Hadd mondjam el önnek: egyetlenegy 1200 hektár felett gazdálkodó gazdasági társaság sem jött a kormányhoz azt mondani, hogy köszönöm szépen, nem kívánom tovább bérelni az állami földet, lemondok a még iksz évtizedig járó használatról (Gőgös Zoltán: Még jöhet!), hanem visszaadom, és nyugodtan osszátok ki a gazdáknak. Egyáltalán nem történt ez. (Gőgös Zoltán: Csak abbahagyja az állattartást.)

Amit felelősségteljesen tennünk kellett, az a következő, és hadd mondjam el önnek a tejágazat támogatását, ami 2016-ban összességében itt szerepel: 2016-ban a tejágazat mintegy 43 milliárd forintos támogatásban részesül, ez 20 milliárddal több a 2010-eshez képest; átmeneti nemzeti támogatásból 12,6 milliárd; uniós finanszírozású, termeléshez kötött támogatás a tej esetében 21 milliárd forint; uniós finanszírozású, termeléshez kötött támogatás fehérjetakarmány esetében 1 milliárd forint; a tej-állatjóléti támogatás a vidékfejlesztésen belül 8 milliárd forint. Ezenkívül a nemzeti forrásokból állat-egészségügyi támogatáson keresztül, valamint egyéb támogatási konstrukciókon keresztül ‑ szárított takarmány, rendezett piaci kapcsolatok kialakítása érdekében nyújtott csekély összegű támogatások is ‑ részesül az ágazat. Ezen felül nemzeti forrásból az iskolatejprogramra 2010-ben csak 400 millió forint volt költve, 2016-ban már 2,6 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezzel szemben 2010-ben az ágazat támogatására mindössze a kiegészítő nemzeti támogatáson, a top-upon keresztül és különleges tejtámogatásokon keresztül volt lehetőség, melynek együttes összege mintegy 24 milliárd forint volt. A top-up támogatás kifizetésének forrásául szolgáló folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzott alultervezettsége miatt ez a támogatás nem kerülhetett 2010-ben kifizetésre.

Csak egy egyszerű dolgot hadd mondjak még: mezei őrszolgálat támogatása. Nemcsak a városi vagy falu-belterületi biztonság fontos, hanem az is, hogy az az érték, ami kinn, a földeken megtermelődik, biztonságban legyen. A mezőgazdasági lopások és károkozások megelőzése érdekében 2016-ban 700 millió forint áll rendelkezésre, ez 2010-ben 500 millió forint volt csak. És lehetne sorolni ezeket a támogatásokat.

Egyet hadd mondjak még önnek, ami végtelenül fontos, hiszen a munkaerőről beszélt. A mezőgazdaságban is bevezetésre került a munkahelyvédelmi akcióterv. A mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott 25 évnél fiatalabb, 55 évnél idősebb munkavállalók esetében a munkáltatók kedvezményt vehetnek igénybe a szociális hozzájárulási adóból, a kedvezmény éves szinten mintegy 6 milliárd forintos kedvezményt jelent, és havonta 30-35 ezer munkavállalót érint. Én tehát azt hiszem, hogy a mezőgazdaság munkaerő-megőrző képessége, sokszor hoztuk ezt szóba a degresszióval kapcsolatban, és csak azt szerettem volna ezzel érzékeltetni, hogy mennyire fontos ez, és részletekbe menően odafigyel a kormányzat arra, hogy minden vidéki munkahely megőrzésre kerüljön, sőt fejlesztésre kerüljön, mert azt gondoljuk, hogy azzal, hogy az állatállomány nagyságát segítjük, és elősegítjük a különböző támogatásokkal, hogy lehessen növekedni, ezzel együtt a foglalkoztatottszám is tud növekedni, ráadásul úgy, hogy még a munkahelyvédelmi akció kereteit is figyelembe tudjuk venni.

Azt kell tehát mondjam, képviselőtársam, önnek, hogy nagyon szimpatikus dolog, hogy komoly érzelmekkel viszonyul a magyar mezőgazdasághoz, de akkor, amikor döntő és döntésképes helyzetben kell lenni, akkor ott hideg fejjel, kiszámítottan, nyugodtan, megfontoltan kell minden lépést megtenni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)