PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetés vitájához szeretnék magam is hozzászólni, bár Gőgös képviselő úr megnyilvánulása után elég nehéz, hiszen a költségvetéssel kapcsolatban a tapolcai választástól a bútorbeszerzésig sok mindenről szólt a képviselő úr, többek között ‑ mint minden héten ‑ ismertette velünk, hogy milyen érzés egy nap kétszer ebédelni. (Gőgös Zoltán: Valamit nem értesz, öreg!) Azt sajnálom, hogy a költségvetés vitájában Gőgös képviselő úr nem nevesíti meg a Hortobágyi Nemzeti Park-ügyben, aki mellett mindig határozottan kiáll, csak a nagyiváni Döbrögiként elhíresült Lajtos István (Gőgös Zoltán: Az kicsoda?) érdekeit védi (Gőgös Zoltán: De ki az?! Életemben nem láttam, figyelj!), aki több ezer hektár állami földet Hortobágyon a földtörvény kijátszásával, az önök asszisztálásával tudott használni (Gőgös Zoltán: Életemben nem láttam!), úgy, hogy napi szinten egymillió forint támogatáshoz jutott. (Gőgös Zoltán: Sosem láttam!)
Gőgös képviselő úr, nem tudom, hogy akkor panaszkodott vagy dicsekedett, amikor arról szólt, hogy országos szinten harminc telefont is szokott kapni. Gondolom, hogy a szimpatizánsoknak a köre ennyire csökkent, ha országos szinten ennyi telefont kap, hiszen a képviselők csak egy választókörzetből naponta több telefont szoktak kapni. (Gőgös Zoltán: Sosem érnek el benneteket, azt mondják!) Persze a magam részéről a képviselő úrnak a véleményét tiszteletben tartom (Gőgös Zoltán: Sosem érnek el!), annak jegyében, hogy nehéz elhinni valakiről, hogy igazat mond, ha tudjuk, hogy a helyében hazudnánk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Visszatérve a költségvetés vitájához: aki kívülről figyeli a 2016-os költségvetés kapcsán zajló vitákat, az előtt egy igen vegyes kép rajzolódik ki azzal kapcsolatban, hogyan lehet megítélni az előttünk lévő pénzügyi tervezési dokumentációkat. Ha pusztán a hosszú táblázatokat és az alátámasztó szövegeket böngésszük, számunkra is nyilvánvaló, hogy hol lehetne esetleg még több, melyek azok a célok, amelyekre jó volna még több pénzt szánni. De azt is látnunk kell, hogy melyek azok a sorok, amelyekkel különösen elégedettek lehetünk, melyik az az egy-egy szektor vagy csoport, amelyhez mindannyian reményeket fűzhetünk.
Egy költségvetés valamilyen szinten mindig alku és kompromisszum kérdése. Könnyű kritizálni, de talán lehetne elismerni is. Ahhoz, hogy lássuk, ezúttal milyen alku született, egy lépéssel távolabbról kell szemlélni a költségvetést, ahogy olykor a tárgyakat is. Egy-egy tágasabb látószögben már mindenki előtt látható, hogy Magyarország gazdasága növekvő pályán van, hogy hazánk nemzetközi megítélése gazdasági szempontokból is javul, hogy azok a nemzetközi hitelminősítő intézetek is javítanak az ország besorolásán, amelyek számára ez olyan, mint ha a fogukat húznák.
(15.20)
A korábbi évek pozitív folyamatainak köszönhetően a munkanélküliség csökken, a belső fogyasztás pedig élénkül; persze lehet ebben a tágabb síkban is negatív dolgokat keresni és találni. Még ha soha nem látott mértékben is, a jövő évben 70 milliárd forinttal csökken az államadósság, akkor is mondhatjuk, hogy többet szeretnénk, miért ennyi, miért nem több, de tény, hogy az elmúlt évek megfeszített munkájának köszönhetően Magyarország továbbra is a növekedés, a gyarapodás útjára lépett és ott is marad. Ebből a nézőpontból már egyértelmű, hogy a 2016. év költségvetése miért lett az adósságcsökkentés költségvetése. Ebből a növekedésből a lehetőségekhez mérten az ország minden lakójának profitálnia kell a következő évben: jövőre ebben az országban mindenkinek kevesebb adót kell fizetni, valamennyivel mindenkinek több marad a pénztárcájában.
Amikor egy ilyen költségvetésről, az adócsökkentés költségvetéséről beszélünk, amelynek elsődleges kedvezményezettjei a társadalom alappillérei, a gyermekeket nevelő családok, és amelynek fontos célja a foglalkoztatás növelése, a munkahelyteremtés, cél, hogy továbbra is több legyen a kereső, és legyen több a jövedelem, ami az embereknél marad, hogy növekedjen továbbra is a fogyasztás.
És itt van az a pont, tisztelt képviselőtársaim, ahol a mezőgazdaság felé kívánok kitérni, ami a gazdasági növekedésünk egyik motorja, a munkahelyteremtés fontos jövőbeli terepe, a fogyasztásra szánt termékek jelentős előállítója. A költségvetés mezőgazdasági fejezete összességében továbbra is stabil, az idei évhez képest növekedést tartalmaz. Az új uniós ciklusban is hamarosan beinduló vidékfejlesztési program munkahely-teremtési céljait jól egészíti ki a szakképzési rendszer átalakítása, aminek kapcsán a mezőgazdasági fejezetben is többlet jelenik meg a Földművelésügyi Minisztérium által fenntartott intézmények működtetésére és ennek fejlesztése érdekében egyaránt. Az agrárkutatási tevékenységet végző intézmények sorain is jóval több pénz szerepel a korábbi évhez képest. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központban az intézmények hatékonyabban és több forrásból fognak gazdálkodni a jövőt illetően.
A fogyasztóvédelem és az élelmiszerlánc-biztonság céljaira is megfelelő összegek állnak rendelkezésre.
A nemzeti támogatások ‑ a tavalyi évhez hasonlóan ‑ emelt szinten megjelenő összegeiről, a tejágazatnak juttatott, reményeink szerint elegendő mértékű pénzről vagy a hitelgarancia-alap ugyancsak emelt összegű kezességállományáról már volt szó. Ennek kapcsán szeretném megjegyezni, hogy bár könnyen elképzelhető, hogy a nemzeti támogatások vagy a tejágazatnak nyújtott segítség több is lehetne, azonban, ha józan szemmel tekintjük a körülményeket, akkor elégedettek lehetünk.
Ezúton is szeretném Gőgös képviselőtársamat kérni, hogy a mezőgazdaságból élők és tejtermelők érdekében ne a marhapörköltet reklámozza a jövőben, hanem inkább a tejbegrízt. (Derültség.) Ez a szemlélet is talán több a korábbi időszakban nyújtott támogatásnál, amit különösen a képviselőtársunk figyelmébe szeretnék ajánlani, hiszen a hat-hét évvel ezelőtti támogatások mértékétől a mostani támogatás jelentősen több; jelentősen több a környező országok programjaival összehasonlítva, a hazai gazdálkodók ezzel a nemzeti programban helyzeti előnybe kerültek. Lehet kritikával élni, hogy miért nem lehet több, de azt is be kell látni, hogy korábban se volt és jelenleg sincs a környéken ekkora mértékű segítségnyújtás a mezőgazdasági ágazati szereplők számára.
Röviden szeretném megemlíteni azt, hogy az áfacsökkentés kisebb lépései immáron megszokott szereplőivé váltak a költségvetésnek, és amíg az eddigiek leginkább a sertés-, a szarvasmarha-ágazat fehérítését szolgálták, addig 2016-tól reális esély van arra, hogy a sertéshús áfájának csökkentése a fogyasztói árakban is megjelenik majd, aminek további fogyasztásélénkítő hatása lehet.
Számomra fontos terület az agrármarketing, ahol az utóbbi néhány év adatait összevetve is a szinten tartásra való törekvés figyelhető meg. Minden második évben megjelenik az OMÉK megrendezésének költsége az adott soron ‑ a tavalyi évben egy módosító indítvánnyal teremtettük meg a vásár hátterét ‑, ezt leszámítva pedig az agrármarketing-tevékenység fenntartásához elegendő összeg áll rendelkezésünkre.
Régóta ismételt kérésünk, hogy az agrármarketing-célelőirányzat és az anyagi háttérrel együtt a konkrét tevékenység irányítása visszakerülhessen a Földművelésügyi Minisztérium fejezetébe és hatáskörébe, mert általános megítélésünk, hogy a korábbi Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alatt a jelenleginél sokkal jobban működött: látványosabb és hatékonyabb volt a mezőgazdasági termékek promóciója. Természetesen félreértés ne essék, a különbség nem feltétlenül a pénzügyi háttérnek vagy a munkatársak teljesítményének tudható be, sokkal inkább annak, hogy a jelenlegi minisztériumközi és többszörösen alárendelt elhelyezés megnehezíti, lassítja az Agrármarketing Centrum működését, a bonyolult struktúrában nehezebben működik az intézmény.
Azért most említem ezt meg, mert ilyenkor, a költségvetés tárgyalásakor válik újra és újra láthatóvá, hogy a mezőgazdasághoz szorosan köthető tevékenység milyen távolra került az igazán illetékes minisztériumtól. Mindenesetre remélem, hogy a 2016. évre előirányzott összeget sikerül hatékonyan felhasználni az agrármarketing céljaira, és bízom abban, hogy kérésünknek megfelelően előbb-utóbb egyszerűsödhet az AMC túlstrukturált helyzete.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha tavaly azt mondhattuk, hogy a 2015. évben az agrárium a költségvetés egyik nyertese lett, akkor az idén is megállapíthatjuk, hogy az ágazat költségvetési háttere ebben a jó pozícióban stabilizálódott. Az adócsökkentés költségvetése az agrárágazat erősítésének, stabilizálódásának a költségvetése is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)