SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy itt hallgattam a vitát, elgondolkodtam, hogy a költségvetésbe, ami teljesen objektív elem, és tisztán matematikán, számokon alapul, mérleg két oldala két serpenyővel, hogy lehet ennyi szubjektív elemet, úgynevezett politikai elemet belekavarni. Hiszen a kettő nem összeférhető, és teljesen ellentmond egymásnak. (Felzúdulás az MSZP soraiban.)

Ami bennem van gondolat, és ha szabad, ezt elmondom, kétféle alapgondolkodás van. Az egyik az építő gondolkodás, amikor azt mondom, hogy valamit létrehozok, hogyan, miként, a másik pedig, aki rombol, és aki azt mondja, hogy költsük el azt a pénzt, ami nem létezik. Ugye, ne felejtsük el, és még egy ilyen szubjektív gondolat, ha szabad az egészhez, amit a nagyszüleink tanítottak velünk. Az egyik dolog, hogy asztalról akkor vegyél el, amikor oda letettél. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) A másik dolog, hogy addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér, különben úgy járunk, mint például 2004-ben, amikor itt elfogyott a pénz, és hiába volt miniszterelnök-csere, nem sikerült a rendszert újraépíteni.

Most van egy költségvetés előttünk, ami talán mindenre választ ad, és ha szabad együtt gondolkodni, és ha szabad képviselőtársaimnak mezőgazdasági gondolatot mondani: ugye, emlékszünk mindannyian, amikor 2005-2006-ban a kukoricából túltermelési válság volt.

(15.40)

Létrejöttek az úgynevezett intervenciós raktárak vagy közraktárak, amivel nagyon sok ember visszaélt, visszájára sült el a dolog. Ilyet még egyszer nem akarunk, én úgy gondolom, mert nem jól működik ez a rendszer.

A másik, hogy a cukoriparral kapcsolatban hadd mondjak el egy gondolatot, amikor is a gazdákat arra vettük rá, hogy mivel jó pénzt kapsz a cukorkvótádért, a répatermelési kvótádért, add azt el. (Gőgös Zoltán: Kik vettek?) Kik vettek? Németek! Meg kell nézni! Elment teljesen külföldre a cukoripari kvóta. (Gőgös Zoltán: Maradjunk a szakmánál!)

A harmadik dolog. Ez néhány éve volt: emlékszünk rá, amikor a 2006-2007-2008-as években a szőlőkivágásért adtuk a mezőgazdasági támogatásokat? Most mit adunk? Szőlőtelepítési támogatásokat! Végig kell menni az összes nagy szőlőtermő területeinken, hogy mennyivel nő a szőlőtermő-terület, és mennyire minőségi változás van.

A tejkvótával kapcsolatban itt beszélgetünk (Közbeszólások az MSZP soraiból: Benne van a 2016-os költségvetésben, államtitkár úr!), de arról nem beszélünk, hogy valójában hol van a kutya elásva szakmailag. Ugye, emlékszünk a nyolcvanas évek végére, amikor preferáltuk az állományváltást, és a régi, magas minőségű tejtermelésű állományokat lecseréltük egy nagy tömeget termelő, nagy tejmennyiséget termelő állományra? Ugye, emlékszünk ezekre a dolgokra? Egy picikét érdemes lenne ezekről vitázni és összerakni. Egy dolog biztos. (Gőgös Zoltán: Szívesen, államtitkár úr!) Egy dolog biztos: nézzük meg a költségvetés mezőgazdasági vonzatát! Az elmúlt tíz évben melyik az a befektetés mind vagyonelemben, mind működésben, amely tartósan jövedelmező volt, értéket növelt? Megmondom! A mezőgazdaság! A termőterületek értéke ‑ meg kell nézni, hogy a föld hol tart. Nemhiába vitatkozunk róla ennyit. (Közbeszólások az MSZP soraiból: De kinél van, államtitkár úr?!)

A másik a jövedelem. A jövedelemtermelő képesség az agráriumban erősödött a legjobban talán. Felvetődik gyakran a stadionkérdés. Ilyenkor mindig úgy elcsodálkozom: miért nem mondja azt valaki, stadiont építsünk, meg mellette még ezt, ezt, ezt, ezt? Ez a pozitív gondolkodás, amiről beszélek (Közbeszólások az MSZP soraiból: Stadiont ne építsenek már, államtitkár úr! Hagyják már abba! Hányat akarnak még építeni?), hogy a költségvetésnek erről kellene szólni, és szerintem erről is szól. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Úristen, hagyják már abba a stadionépítéseket! ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Nemcsak stadiont kell építeni. Örülök neki, hogy a képviselőtársaim így együtt gondolkodnak velem. Ennek nagyon örülök, mert ez a vita lényege, és talán ez visz előre.

A másik az önkormányzatok. Apáti képviselő úr felvetett néhány gondolatot. Én 38 települést látok. El tudom mondani, hogy mely településen az elmúlt négy évben mennyi új épület jött létre, mennyi épült, állítólag, amikor az önkormányzatok pénzügyi helyzete romlott. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Elmondom azt, hogy melyik önkormányzat nemcsak az adósságkiváltásban, hanem egyébként is mennyi támogatást kapott, mert van mód arra, és azt is el tudom mondani, hogy mennyi település volt az, amely kvázi csődbe ment, mert én ilyeneket nem tudok. Ne felejtsük el, képviselő úr, a mérleg egyik serpenyőjében azt mondjuk, hogy adókat vet ki néhány önkormányzat. Persze, az a polgármester, aki előre szeretne menekülni, minél több pénzt szeretne ahhoz, hogy fejleszteni tudjon, neki fontos, hogy a települése fejlődjön. Ehhez próbál pénzeket beszedni.

A másik dolog, hogy azt mondjuk, hogy el lett véve a bevétel oldalon a személyi jövedelemadó, a gépjárműadó, s a többi, s a többi. Tegyük hozzá a másik oldalon, és ez minden településnél más: mi lett elvéve a kiadási oldalon? Számoljuk már át ezeket a dolgokat ‑ ez mindegyik településnél más-más ‑, és nézzük meg, hogy az adott településen ez mit jelentett! Egyedi értékelés elve, ezt úgy mondják jogszabályilag. Én azt kérem, hogy így vizsgáljuk meg a kérdést, és nézzük meg.

S ha szabad, a költségvetésnek egyetlenegy kérdésre kell választ adni, amit az emberek megértenek: milyen fejlesztések lesznek, és mit tehetünk a magyar családokért. Ha ezekben a kérdésekben együtt tudunk gondolkodni, és a költségvetésben olyan javaslatokat kapunk, amit meg tudunk vitatni, ezt a magam részéről szakmailag már többször felvetettem, nagyon szívesen vitatkozom minden témáról, ha ilyen kérdésekre kapunk emelő, építő választ, akkor az a költségvetés a helyén van.

Ha szabad, néhány konkrétum, amely ezt a gondolatot viszi, hogy tükrözzem is, hogy nemcsak mondom, hanem így is gondolom, amit mondok: mit tehetünk a magyar családokért? A 2016-os költségvetés erősíti az „Otthon melege” program továbbvitelét. Energetikailag nagyon sok magyar család a saját ingatlanját, ahol most óriási pénzeket kellene energiára kifizetni, fel tudja újítani. Ne felejtsük el, könnyen tudjuk azt mondani, hogy mindez európai uniós forrásból jön. Igen, de ennek van egy magyar része, amit a magyar költségvetés állít elő (Közbeszólás az MSZP soraiból: Olvasta a költségvetést, államtitkár úr?), teremt elő. Önkormányzatok részére pályázati pénzek, önerő. Hallott már valaki olyat, hogy egy önkormányzat önerő hiányában nem tudott egy beruházást végigvinni? (Közbeszólások az MSZP részéről: Hajjaj!) Ott nagyon nagy baj van! Ott nagyon nagy baj van!

Az a kérésem, hogy nézzük meg a lehetőséget a költségvetésben, hogy az önerő biztosítására azok az önkormányzatok, amelyek állítólag pénzügyileg ki vannak véreztetve, és itt jön be az, hogy egyedi értékelés elve, nem tudták megvalósítani: meg tudták valósítani.

Nem beszélünk a kis- és középvállalkozások fejlesztéséről, hogy mit tudunk értük tenni. Több mint ezermilliárd forint van csak a Széchenyi-kártya programra. Tudják önök, hogy már nemcsak forgóeszköz-finanszírozásra, működésre, hanem beruházásra is megy a hitelprogram? Tudják önök, hogy a kamattámogatás segítségével hány vállalkozás van, amely működni tud? (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem működik a gazdaság, nem mernek felvenni hitelt!)

A másik dolog, amit gyakran felhoznak és támadnak pont a kkv-szektor témájában, az az úgynevezett online pénztárgépek. Érdekes módon az a vállalkozás, amit konkrétan mondok, piaci vállalkozás, amely eddig napi ezer forintot vallott be, hogy lehet, hogy most napi 500 ezer forintot vall be? Ez így jogszerű? Én úgy gondolom, hogy az online pénztárgéppel jogszerű, és ezért nem értünk egyet, amikor arról beszélünk, hogy személyi jövedelemadó vagy áfa. Pont ez a gondolat alapja.

A másik a lakosság ellátása a szennyvíz, a hulladék és egyáltalán az ivóvízminőség-javítás területén. Ne felejtsük el, hogy az az olló, ami a korábbiakban nyitva volt, egyre inkább megszűnik. Ne felejtsük el, hogy a lakosság ellátása bármelyik vidéki településen lassan azt a szintet éri el, mint bármelyik nagyvárosban. Ezzel pont a vidéken való élet lehetőségét teremtjük meg. Amikor önök felhozzák azt, hogy a mezőgazdasági területek miért fontosak, pont azért, hogy minél több ember éljen meg vidéken, és minél kevesebben költözzenek be a városba.

Ha összességében megnézzük ezt a költségvetést, mindenestül, számaiban, azt lehet mondani, hogy sokkal jobb, mint néhány éve volt, de nyilván még van rajta mit javítani. Ezért az a kérésem, amivel kezdtem a gondolatomat, hogy építsünk együtt. Javító gondolatot mondjanak, de tegyék meg azt, milyen forrásból, mit lépjünk! (Közbeszólás: Ezt adtuk be módosítóban!) Ne azt mondják, hogy szakadékot képezünk, mert valaki szegény. Én ezt elmondtam már önöknek, az én nagymamám 55 ezer forint nyugdíjjal kikéri magának, ő nem szegény, ezt üzente, most így átadom. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Van államtitkár segítője!) Nekem ne azt mondják, hogy valaki szegény és azt sújtjuk! Ne ezt a szakadékot képezzék, hanem próbálják építeni a költségvetést, pozitív javaslatokkal, hogyan lehet továbbmenni! (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Nem önök! Nem önök, mert önök már voltak kormányon, és ezt megpróbálták megtenni. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Megkapják még ezt ellenzékben!) Az a kérésem, hogy valamelyik más ellenzéki csapat, valami más ellenzéki csapat tegyen erre javaslatot, hogy ez a vonal továbbmenjen.

Mindezekre hivatkozva az a kérésem önök felé, hogy ez a költségvetés ugyan nem tökéletes költségvetés, de szerintem előrevisz, épít, ezért kérem, hogy támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)