BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ellenzéki pártok drámai jelzőkkel illették a 2016. évi költségvetésünket. Ez így szokott lenni, ez a műfajt ezt elbírja, de majd szeretnék egy-két dologban az általam is nagyra becsült Gúr Nándor szavaira reagálni, amikor a minimálbér-emelésről szeretnék pár szót ejteni.
Az elmúlt években meghozott gazdaságpolitikai intézkedések hatására tavaly a magyar gazdaság európai összehasonlításban is kiemelkedő mértékben erősödött. A javuló foglalkoztatottsági adatok és a tartósan alacsony inflációs környezet a belső fogyasztás dinamikus bővülését eredményezi, amely 2015-ben már a gazdasági növekedés elsődleges motorja lehet.
Ma több mint 400 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010-ben, a rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian hazánkban, mint tavaly, amikor a foglalkoztatottak mértéke elérte a 4,1 millió főt. Itt Gúr Nándor mint mantra az egymillió új munkahelyről beszélt. Tisztelettel jelezem, hogy az önök kormánya fogadta el ezt az európai irányelvet, hogy 2020-ig elérik azt az uniós elvárást, hogy 75 százalékra emelik a foglalkoztatottak arányát az aktív korú népességben. Ez egymillió új munkaerőt jelentett volna 2010-hez képest, ezt kell elérnünk, ehhez kaptuk a támogatást 2014 és 2015, valamint majd 2020 és 2022 között az Európai Közösségtől. Ezt önök vállalták, nekünk kell teljesíteni.
(17.20)
A munkanélküliek száma négy év alatt több mint 150 ezer fővel csökkent, ma már csak 330 ezer főre taksáljuk, és a hazai munkanélküliségi ráta 2014-ben 2,5 százalékponttal 7,7 százalékra mérséklődött, ami az EU 28 tagállamát tekintve a legnagyobb mértékű csökkenés. A munkanélküliség idén tovább mérséklődhet, egyes előrejelzések szerint elérheti a 7,4 százalékot is.
A reálkeresetek részben az alacsony szintű inflációs mutatóknak köszönhetően az elmúlt két évben egyaránt 3 százalékot meghaladó mértékben növekedtek. A minimálbér összege 2010 óta több mint 30 ezer forinttal, közel 43 százalékkal nőtt.
Szeretnék itt egy-két adatot hozni az Eurostattól, aminek talán hisznek. 2002-ben Magyarországon euróban számítva a minimálbér 204 euró volt egy főre vetítve, Lengyelországban 217, Szlovákiában 112 euró. 2010-ben a válság közepe-vége felé, kinek hogy volt ez, nálunk 256 euró/fő volt. Tehát tudtak 25 százalékot emelni a minimálbéren nyolc év kormányzás alatt, miközben a lengyelek 100 euróval növelték a minimálbér mértékét, a szlovákok meg majdnem megháromszorozták 307 euróra, és Szlovákia ma már 380 eurót tud adni, igaz, a mértéke a növekedésnek nem magasabb már, mint Magyarországon 2010 óta, mert mi gyakorlatilag 78 euróval növeltük a minimálbért mértékét, majdnem 50 százalékkal önökhöz képest. (Gőgös Zoltán: Bruttóban. Nettóban mennyi? Nettóról beszélj! Bruttóra nem adnak kiflit a boltban!) Ez teljesen mindegy most, a lényeg az, hogy önök nem voltak képesek nyolc éven keresztül minimálbért emelni. Még egyszer mondom, összesen 25 százalékkal voltak képesek emelni. Ez az ára az önök kormányzásának, ennek isszuk a levét.
És kérdezem tovább, hogy ha nem növelték volna az adósságot 14 000 milliárd forinttal, amiből nagyon sok munkahelyet lehet teremteni, és nem kellene évente ezermilliárdokat fizetni törlesztésre, ez a pénz mehetne olyan célokra, amiket amúgy jogosan megjelölnek az ellenzéki pártok, de a szocialista kormányzásnak köszönhetően, Gúr Nándor szavait idézve, ő is idézte már máskor, más összefüggésben, akkor, amikor az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége meg trükkök százai sem voltak elegek a minimálbér emeléséhez, a gazdaság föllendítéséhez, ezt köszönhetjük a 2010-es zárásukig, az ország mai állapotában ez kimagaslóan megjelenik, a mai napig érezteti ezt a hatását. (Gőgös Zoltán: Nem így van!)
2013-hoz hasonlóan a kiskereskedelmi forgalom tavaly is jelentős mértékben, 5,2 százalékkal bővült. A növekedés motorja idén egyre nagyobb mértékben lehet a belső fogyasztás erősödése. Itt meg kell említeni, hogy a legfrissebb adatok szerint még a vasárnapi boltbezárások hatására is nagyban növekedett a kisboltok, családi vállalkozások forgalma, míg a multinacionális vállalatoké csökkent. Mindemellett a fogyasztás mértéke nem lett kisebb, csak máskor, illetve máshol szerzik be a honfitársaik mindazt, amit eddig a vasárnapi bevásárlások során vásároltak. (Gőgös Zoltán: El is hiszed, vagy csak fölolvasod?)
Így elmondható, hogy a terv teljesült, hogy a fogyasztók átszoktak… Köszönöm, Gőgös képviselő úr, meghallgattam én is önt, tisztelettel meghallgattam úgy, hogy nem szóltam bele, köszönöm a figyelmét. A nagy áruházakból kisebb családi boltokba vándorolt át a fogyasztók nagy-nagy tömege.
Tisztelt Ház! A kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája és ne szoruljon jövedelempótló támogatásokra. Ennek megfelelően 2016-ban még több ember számára lesz elérhető a közfoglalkoztatás. Jövőre 240 ezer embernek lesz lehetősége arra, hogy részt vegyen a közfoglalkoztatási programokban. Az idei 270 milliárd forint helyett 340 milliárd forintot fogunk fordítani közmunkaprogramokra. A cél az, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők fokozatosan munkába álljanak, ne segélyt kapjanak, hanem dolgozhassanak.
Az ezt ösztönző programok közé sorolhatjuk persze a munkahelyvédelmi akcióterveket is, de ami a legfontosabb, hogy a következő évben és már ebben az évben, a második felében az európai uniós forrásnak köszönhetően 2800 milliárdos fejlesztési forrás pályázata lesz kiírva, amely a következő év második felére ‑ amivel a kormány nem is számolt még a jövő évi adatok szempontjából ‑ igenis jelentősen fogja befolyásolni pozitív irányba a hazai foglalkoztatási helyzetet.
Nagyon fontos megemlíteni, hogy 2016-ban 138 milliárdot hagy a kormány a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévőket alkalmazó vállalkozásoknak, és jövőre már egész évben érvényesíthetik a kedvezményt a mezőgazdasági szektor munkáltatói is.
A több mint két éve indított munkahelyvédelmi akcióterv nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a foglalkoztatás terén is jobban teljesítsen. Az adatok alapján a munkanélküliség csökkenésében Magyarország az Unió élmezőnyéhez tartozik. Továbbra is érvényesíthető a kisgyermekes szülők részmunkaidős foglalkoztatása után járó adókedvezmény is. A foglalkoztatás bővülése azt eredményezi, hogy az államnak kevesebbet kell majd költenie segélyekre és jövedelempótló támogatásokra. A kormány célja, hogy az uniós fejlesztési és beruházási támogatások legalább 60 százalékát gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítsuk.
2016-ban tovább csökken a személyi jövedelemadó mértéke, és növekszik a családi adókedvezmény összege is. Ezt már sokszor hallottuk, mondták mások is, de ezt fontos ismét megemlíteni. Ennek köszönhetően ‑ ezt is mondták már ‑ 145 milliárd forint marad pluszban a magyar családoknál. Az átlagkeresettel rendelkező kétgyermekes családoknak jövőre 116 ezer forinttal több jövedelmük lesz. 2016-tól kezdve négy év alatt fokozatosan a kétszeresére, a gyermekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra emeljük a két gyermeket nevelő szülők kedvezményét. Egyre több családot fog érinteni a házasságkötés adókedvezménnyel való ösztönzése is.
A kormány 2010 óta azon dolgozik, hogy a családok terheit fokozatosan csökkenteni tudja, támogassa a munkavállalókat és azokat, akik a munkát helyettesítő támogatásokból élnek, visszavezetve őket a munka világába. Ezt 2016-ban a költségvetés továbbra is szolgálni fogja és támogatni fogja.
Megjegyzésem lenne még egy-két előttem felszólalóhoz. Szeretném mondani, csak később kaptam az SMS-t, Mirkóczki Ádám képviselő úr beszélt a rendőrség helyzetéről és arról, hogy nincs benzin a kocsikra és már hónap közepén, hónap végén már nem tudnak tankolni és a saját zsebükre tankolnak. Megkérdeztem két rendőr barátomat, egyike jobbikos, ami semmi bajt nem jelent, egyébként jó barátom gyerekkorom óta (Dr. Répássy Róbert: Jobbikos rendőr az nincs.), azt mondta, hogy nem igaz, nincs kvótájuk, szabadon használhatnak bármennyi benzint és gázolajat a járműveikhez. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból.) Tehát a lényeg az, hogy ez nem volt igaz.
Annyit szeretnék megjegyezni, itt Nagy István államtitkár úrnak csak jelzem, hogy ne kötelezze el magát rögtön egy jégeső-elhárító rendszer mellett sem, mert ennek a vitáját még folytassuk le, hogy most generátoros vagy más megoldást alkalmazzunk, de a lényeg az, hogy ebben a következő ciklusban négy éven keresztül van rá lehetőség, ennyi idő kell hozzá, 70 milliárd forint kárelhárítási forrás áll rendelkezésre a mezőgazdasági, vidékfejlesztési források területén, úgyhogy van remény arra, hogy Magyarország nagy részét lefedjük jégeső-elhárító rendszerekkel, akármilyen technológiai megoldással is, de lesz rá pénz, ezt tessék támogatni, és ne ellene tessék drukkolni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)