BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy éreztem, hogy az elhangzottakat ismét sajnos pontosítanom kell vagy helyenként ki kell egészítsem ahhoz, hogy az Országgyűlés pontos információkkal rendelkezzen a törvényjavaslat vitájában.

(18.10)

Az első apróság, hogy a közszolgálatimédia-hozzájárulásnak az összegét egy külön törvény határozza meg, eszerint tervezte be a kormány a vonatkozó kiadási tételt a jövő évi költségvetésben, nem 80 milliárd forint, hanem 70 milliárd forint alatti ez az összeg (Bangóné Borbély Ildikó: Jaj, államtitkár úr!), amit ‑ ismétlem ‑ egy külön törvény határoz meg.

A második dolog, ami egy érdemibb, fontos dolog, az, hogy az állam vajon magára többet költ-e, vagy sem. Én azt gondolom, hogy ez az a szakmai kérdés, amit meg lehet vitatni, és én azt látom, hogy az állam, a széles értelemben vett állam feladatátrendezést hajtott végre az elmúlt években (Bangóné Borbély Ildikó: Persze!), a helyi önkormányzatoktól számos feladat a kormányzathoz került, a központi kormányzathoz került, ez is kellett ahhoz, hogy az önkormányzati rendszer stabilizálódjon, és az említett pozitív pénzügyi szaldókat produkálja. De ha ezen belül megnézzük, hogy mire költ az állam, akkor arról beszéljünk, hogy támogatja-e az Országgyűlés azt, hogy a közszférában dolgozóknál béremelés valósuljon meg jövőre vagy sem, támogatja-e azt, hogy az a fegyelmezett gazdálkodás, ami eddig megvalósult az úgynevezett dologi kiadások teljesítésekor, például a gépkocsi vagy bútor, eszközök vásárlásakor, az folytatódjon-e vagy sem, mert én azt látom, hogy ezeknél az úgynevezett dologi típusú kiadásoknál (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.), azoknál igenis ‑ képviselő asszony, engedje meg, hogy önnek mondjam, mert ön vetette fel ‑, tehát ezeknél a kiadásoknál igenis az állam igen takarékosan gazdálkodik. (Bangóné Borbély Ildikó: Miben? Miben, államtitkár úr?) Tehát arról beszéljünk, hogy ez a feladatátstrukturálás jó volt-e vagy sem, illetőleg arról beszéljünk, hogy a béremelés a közszférában dolgozóknak kijár-e vagy sem.

Ami a jóléti támogatások rendszerét és az állítólagos forráskivonást illeti, képviselő asszony, el kell mondjam azt, hogy hál’ istennek, a magyar gazdaság olyan mértékben növekszik, amely értelmében GDP-arányosan egyes kiadásoknak a súlya valóban csökkenhet, mondom: GDP-arányosan, nem nominálisan. Nézzünk ezért a számok mögé! (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Arról beszélünk, hogy a magyar gazdaság növekedése és a foglalkoztatás bővülése azt eredményezi, hogy egyes szociális és munkanélküliséggel kapcsolatos kiadások csökkennek. Bizony, képviselő asszony, itt egyenesen kiadáscsökkenést is láthatunk a 2016-os költségvetési tervezetben, sőt a 2017-18-19-es, úgynevezett kitekintő számokban is. Na de ez nem azt jelenti, hogy az állam forrást von ki bizonyos területekről, hanem azt jelenti, hogy hál’ istennek, segély helyett munkából tudnak egyes emberek megélni. (Bangóné Borbély Ildikó: Jaj, államtitkár úr!)

Ami a családi támogatásokat és a családi pótléknak az összegét illeti, a képviselő asszony pontosan tudja, hogy mennyi a családi pótléknak és az egyéb családi támogatásoknak az összege, és akkor, amikor megnézi azt, hogy az állam a családokra mennyi forrást fordít (Bangóné Borbély Ildikó: Elmondtam az imént!), akkor kérem, tekintse meg a benyújtott törvényjavaslat 282. oldalán lévő adókedvezményeket is, ezeket is vegyük hozzá a családi támogatásokhoz. Ez a táblázat azt mutatja, hogy jövőre a családi adóalap-kedvezmény és az első házasok adókedvezménye mintegy 260 milliárd forintot hagy a családoknál. Ismétlem: kérem, hogy ezt is vegyük figyelembe akkor, amikor a családi támogatások összegének változásáról beszélünk, és vegyük figyelembe azt, hogy a sokszor elhangzott jogszabály-módosítás értelmében jövőre több mint 300 ezer családnál, a két gyermeket nevelő családoknál az adókedvezmény összege érdemben növekszik.

Ami a lakástámogatásokat illeti, örülök, hogy a képviselő asszony felhívta a figyelmet erre a tételre, mert itt is tisztán kell látni. Igen, a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban ennek az előirányzatnak az összege az ideihez képest csökken. No de nézzük meg, hogy miért! Azért, képviselő asszony, mert hál’ istennek, a kormányzati politikának és a jegybank politikájának köszönhetően sokkal kisebb az alapkamat, sokkal kisebb a kamatszint, ami után az államnak támogatást kell fizetnie. Jelentem: ez egy olyan folyamat, amelynek minden hiteles örül, minden olyan személy örül, aki lakástámogatásra kölcsönt vett fel vagy vesz fel. (Bangóné Borbély Ildikó: Nagyon boldogok!) Igenis, ez is tükröződik abban, hogy a lakáspiac élénkül, sokkal olcsóbban lehet hitelt felvenni, és értelemszerűen az ehhez kapcsolódó állami kamattámogatás is csökken.

Ami pedig az előirányzat egésze csökkenésének egy másik pillérét, az árfolyamgátat illeti, képviselő asszony, kérem, hogy nézze meg a benyújtott törvényjavaslat indoklásait (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.), és látni fogja, hogy az ön által említett előirányzaton az árfolyamgát állami támogatása szerepelt. De ebben az évben, hál’ istennek, a devizahitelesek problémáját sikerül megoldani (Bangóné Borbély Ildikó: Hol, államtitkár úr?!), ezért az árfolyamgát rendszerére már nincsen szükség. (Bangóné Borbély Ildikó: Úristen, államtitkár úr!) Ez szerepel tényszerűen, ez szerepel a számok csökkenése mögött, és tisztelettel kérem képviselő asszonyt, hogy nézze meg a benyújtott javaslat indoklását.

Ami pedig a hit- és erkölcstan oktatását illeti, én általában ragaszkodom a szakmai számokhoz, hadd idézzem a képviselő asszonyt, azt mondta: be kell fejezni a hazudozást. Én azt gondolom, hogy a hit- és erkölcstanoktatás ennek tükrében egy igenis támogatandó és pozitív kiadási tétele a jövő évi törvényjavaslatnak.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Bangóné Borbély Ildikó közbeszól. ‑ Gőgös Zoltán: Be kell oda iratkozni! Be kell oda iratkozni! ‑ Bangóné Borbély Ildikó: Arra van pénz! ‑ Gőgös Zoltán: Krétára nincs, erre van! ‑ Közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Bangóné Borbély Ildikó Gőgös Zoltánnal és Banai Péter Benővel beszélget.)