KULCSÁR GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én a költségvetés honvédelmi fejezetével szeretnék nagyrészt foglalkozni felszólalásomban, de mielőtt erre rátérnék, engedjenek meg egy rövid kitérőt.

Az örömteli számunkra, hogy Kovács Sándor fideszes képviselő úr cigány felzárkóztatásról beszélt, de az érthetetlen, hogy miért nem a Fidesz-frakció cigány származású képviselői beszéltek erről. Az ő szájukból talán hitelesebb lett volna ez a dolog, és talán a választóik is ezt várnák el tőlük. Köztük Farkas Flóriántól, az ORÖ egykori elnökétől is, aki, igaz, az elmúlt öt évben nem kápráztatott minket felszólalásaival, egy kezemen is meg tudom számolni, hányszor szólalt föl az elmúlt öt évben. Illetve az is igaz, hogy most más gondjai is lehetnek, hiszen nyomozás folyik az ORÖ ellen hűtlen kezelés miatt. Lehet, hogy szüksége lesz Farkas képviselőtársunknak ismételten köztársasági elnöki kegyelemre, ahogy már a ’90-es években ez megtörtént.

De akkor rátérnék a honvédelmi fejezetre. A honvédelmi fejezet kiadási főösszege számszerűleg közel 300 milliárd forintot tartalmaz, ez a tervezett GDP 0,85 százalékát jelenti. A kormány képviselői, illetve a miniszter úr is sokszor hivatkozik arra, hogy a nemzetközi kötelezettségeket be kell tartani, de a NATO elvárása az, hogy a GDP 2 százalékát költsük honvédelmi kiadásokra. Ez a közelébe sem ér. Ez a főösszeg ugyan 48 milliárd forinttal nagyobb, mint az idei évi költségvetésben, de ezt elég trükkösen oldotta meg a kormány. Ugyanis az idei költségvetésben a katonai életpályamodell költségei nem a honvédelmi fejezet alatt voltak, most pedig ide kerültek be. Illetve az ISIS elleni fellépés 20 milliárdja is hozzáadódik ehhez, ami teljesen fölösleges, illetve veszélyes Magyarország számára, és nem a nemzeti érdekeink mentén történő politizálás.

Alaptörvényünk úgy fogalmaz, hogy a honvédeket az áldozatvállalásukkal arányos illetmény illeti meg. Ez az örvendetes béremelések ellenére még mindig nem teljesül. Szeretnénk, ha a jövőben valóban a honvédek áldozatvállalásával arányosan emelnék a fizetésüket. A létszámkeretet 25 533 főben határozzák meg. Ez, mint az idei évben is, több mint 4 ezer fővel elmarad attól a 29 700 főtől, amit egy 2013-as országgyűlési határozat határozott meg. A hadra fogható katonák létszámában így, el lehet mondani, csökkenés áll fenn.

A legnagyobb hiánya a honvédelmi költségvetésnek a fejlesztések kicsi száma, illetve a fejlesztésekre költött kevés összeg. Az indoklásban büszkén írják, hogy 17 százalékban határozzák meg a beruházási arányt, de ebben benne van a Gripen-lízing, ami 27,4 milliárd forintot tesz ki. Ha ezt levesszük belőle, akkor a fejlesztésekre körülbelül a honvédelmi költségvetés 7-8 százaléka jut. Az ideális arány az lenne, ha 40 százalék személyi, 30 százalék dologi és 30 százalék fejlesztési kiadások lennének, de ez az arány eltorzult, közel 50 százalék a személyi, 43 százalék a dologi, és ahogy az imént említettem, csak 7-8 százalékot költünk fejlesztésekre. Így lehetetlen ütőképes haderőt építeni. Ez az út a hadseregünk leépítése felé halad.

Érdekes dolog, hogy a jövő évi költségvetésben sem szerepel a helikoptertender kiírása, illetve a helikopterbeszerzés. Ezt már régóta lebegteti a kormány. A kérdésünk az, hogy mikor lesz kiírva ez a helikoptertender, és honnan lesz rá pénz, ha nem szerepel a jövő évi költségvetésben. Az idén valószínűleg erre már nem kerül sor.

Amit már említettem, és ami nagyon fájó, az iszlám elleni fellépés, évente 20 milliárd forintot költünk az iszlám elleni fellépésre, ami fölösleges kockázatot jelent hazánk számára azon túl, hogy magyar katonák idegen földön teljesítenek szolgálatot, és veszélybe kerülhetnek. Ezt a fellépést a Fidesz a Demokratikus Koalícióval kéz a kézben szavazta meg. Azt is el kell mondani, hogy már idén is emelték az erre szánt összeget, 5,5 milliárdról 6,8 milliárdra nő az az összeg, amit már az idén az Iszlám Állam elleni fellépésre, katonai akcióra költünk. A költségvetésben ezek az összegek, amiket az Iszlám Állam elleni akciókra költünk, nem egy sorban találhatók, fel vannak osztva, így elég nehéz ehhez akár módosítót is benyújtani.

Amit még fontosnak tartok elmondani a honvédelmi költségvetéssel kapcsolatban, az az, hogy magas összegnek találjuk az őrzés-védelemre szánt több mint 38 milliárd forintos összeget. Ez valószínűleg abból származik, hogy előnytelen szerződéseket kötöttek az objektumvédelemre, és ennek felülvizsgálatára lenne szükség. Azt az összeget, amit ebből meg lehetne spórolni, akár adhatnánk a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknak. Az ismert nemzetközi helyzetben, gondolok itt az orosz-ukrán háborúra, illetve a már említett Iszlám Állammal szembeni fellépésünk kockázataira, különösen fontos szerepük van a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknak. És ahhoz, hogy a kiemelkedően értékes feladatukat teljes mértékben teljesíteni tudják, illetve a magyar emberek biztonsága maximálisan szavatolva legyen, többletköltségre lenne szükségük. Ezt majd mi, a Jobbik képviselői módosító javaslatainkban fogjuk benyújtani, és kérem a kormányt, hogy támogassa ezeket.

(18.40)

Ami még fontos és szintén a fejezeten belüli átcsoportosításra irányul, ez a Honvéd Egészségpénztár károsultjai. Mint tudjuk, a Honvéd Egészségpénztárba fektetett pénzüket, biztonságban hitt pénzüket visszatartják a honvédeknek, mert a Buda-Cash hazardírozó tevékenységével pont azt a bankcsoportot fosztotta ki, amelyiknél tartották a megtakarításukat. Ez közel 28 ezer emberről és családjukról szól, akiknek összesen 1,8 milliárd forintjuk veszett oda. Ezt is szeretnénk kompenzálni a jövő évi költségvetésben, és ezeket a forrásokat a már említett Iszlám Állam elleni akcióktól vennénk el.

Amit még fontosnak tartok kiemelni, és ez már nem a honvédelmi fejezethez tartozik, hanem szűkebb pátriámhoz, Hajdú-Bihar megyéhez, amit már sokszor említettem a Ház falai között, a debreceni menekülttáborral kapcsolatos intézkedések. Orbán Viktor szavai kampánycélokat szolgáltak, amikor Debrecenben járt, erről már folyt diskurzus itt a Házon belül, Kontrát Károly államtitkárral cseréltünk eszmét, hisz pár nap múlva azok a hírek jöttek, hogy valóban, nem csak a debreceni, de a vámosszabadi menekülttáborukat is bővítik, és még több bevándorlót fognak elhelyezni ezekben a menekülttáborokban. Ami egy nagyon fontos és kardinális kérdés ebben ‑ és ezt számtalanszor feltettem már itt a parlament falai között ‑, hogy mikor érünk el végre odáig, hogy a kormány olyan lépésre szánja el magát, hogy zárttá teszi ezeket a menekülttáborokat, zárttá teszi a debreceni menekülttábort, a vámosszabadi menekülttábort, az ott tartózkodóknak ne legyen szabad kijárása. Hogyha megkérhetem államtitkár urat, erre konkrétan válaszoljon, hiszen eddig mindig elkerülte a válaszadást ez ügyben.

Ezen túl még szintén egy helyi, hajdú-bihari helyzettel kapcsolatban benyújtott módosító javaslatomról mondanék néhány gondolatot. A kabai cukorgyár újraindítását is nagyon fontosnak tartjuk, a cukorkvóta jövőbeli eltörlése után. Ez egyrészt több száz munkahelyet teremtene olyan lemaradott környéken, mint a bihari térség, Kaba és környéke, illetve emellett a mezőgazdasági termelést is fel tudnánk lendíteni.

Ezen túl még a hajdú-bihari úthálózat fejlesztésére is szeretnénk többletösszegeket indítványozni. A két autópálya, az M4-es és az M35-ös autópálya országhatárig továbbépítése is nagyon fontos a helyi emberek számára, és rengeteg alsóbbrendű út is olyan állapotban van, ami tarthatatlan Hajdú-Bihar megyében.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)