DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügy szerte a világban mindenhol a legnagyobb ellátórendszerek közé tartozik, és ez alól Magyarország sem kivétel, tehát egy olyan rendszerről van szó, amelynek a változtatása, fejlesztése csak évek, sőt sok területen évtizedek alatt mehet végbe. Úgy gondolom, hogy ezzel mindannyian tisztában lehetünk. Ezzel együtt nem mindegy, hogyan fogunk neki egy rendszer átalakításához, milyen módon törekszünk annak jobbá tételére.
Sajnos, az öt évvel ezelőtt megörökölt egészségügyi rendszerünk hármas válságban volt, egyszerre jellemezte egy népegészségügyi válság, az ellátórendszer válsága és a humán erőforrás válsága. Innen kellett indulnunk. Tudtuk nagyon jól, hogy ez az út nagyon hosszú, de 2010-től tudatosan meghatározott irányvonal mentén, a Semmelweis-terv és a megalkotott ágazati jogszabályok mentén lépésről lépésre haladtunk, és teremtettük meg egy új ellátórendszer alapjait.
Először is a népegészségügy területén hoztunk olyan intézkedéseket, amelyek az alapok lerakásáról szóltak. Rendszerszintű intézkedéseket hoztunk, amiket önök nem hoztak meg: a nemdohányzók védelme, az egészségre káros élelmiszerek visszaszorítása érdekében, vagy a népegészségügyi termékadónk, a transzzsírszabályozásunk és az új közétkeztetési jogszabályunk tekintetében.
A béremelések szintjén két lépcsőben, 2012-ben és ’13-ban 95 ezer egészségügyi dolgozó bérét sikerült emelni, a rezidenseink számára pedig ösztöndíjprogramokat indítottuk, amelyek annyira sikeresek voltak, hogy 2500 fiatal orvos vett részt ebben a rezidensprogramban. Részben ezen intézkedéseknek is köszönhető, hogy 2012 óta a fiatal orvosok elvándorlása megtorpant.
Az alapellátás szintjén fő célként tűztük ki, hogy erős alapellátó-rendszert építsünk ki. Kezdeményeztük, hogy támogatásokkal az üres praxisok betöltésére pályázatokat írtunk ki, a pályázatok meghirdetésével az üres praxisokra ösztönöztük az orvosokat.
(19.30)
Több lépcsőben emelkedett a finanszírozásuk. Jelentős fejlesztések is indultak az ágazatban, a kórházakban, a szakrendelőkben, a sürgősségi ellátásban, összesen 500 milliárd forint értékben. A sor még hosszan folytatható lenne egészen a legutóbbi jogszabály módosításáig, amely a napokban jelent meg, amellyel lehetővé válik, hogy daganatgyanús betegek 14 napon belül időpontot kaphassanak diagnosztikai vizsgálatokra. Ezekhez biztosítjuk a forrásokat. A Semmelweis-tervhez 2015-ben az egészségpolitika legfontosabb irányait meghatározó Egészséges Magyarország 2014-2020 ágazati stratégia is csatlakozott, amely hosszú távra kijelöli egy népegészségügyi szemléletű, fejlesztéseken alapuló egészségügy kereteit az ellátórendszer megerősítésére, valamint egészségben eltöltött életévek számának növelése érdekében. Ennek a szemléletnek kell érvényre jutnia az ország költségvetésében is.
Mára azt mondhatjuk, hogy egyensúlyban lévő egészségügyi költségvetésünk van, ahol a kiadások megegyeznek a bevételekkel, olyan költségvetésünk, amelyben nem hitelekre, hanem valódi forrásokra épített béremelések voltak és vannak. Olyan költségvetésünk, ahol a legfontosabb célokhoz többletforrásokat lehetett rendelni. 2002 és 2010 között összesen 2000 milliárd hiánnyal működtették az egészségügyi ellátórendszert, az egészségügyi kasszát, ami a 2016-os egészségügyi költségvetésnek felel meg. Természetesen, ha az idei, 2015-ös költségvetést megnézzük, akkor azt látjuk, hogy várólista-csökkentési programok indultak, amelyhez 6 milliárd forint többletforrást sikerült biztosítani, mellyel 18-20 ezer beteg helyzetét lehetett rendezni. Szintén ebben az évben 10 milliárd forint többlettámogatást kapnak a háziorvosok a rezsiköltségeik csökkentéséhez. Ez praxisonként havi 130 ezer forint többletet jelent.
Rendkívül fontos, hogy az idei költségvetésben a kórházak helyzetén is sikerül javítani. A kormány 60 milliárd forint valódi egészségügyi költségvetésen kívüli többletforrást juttatott az ágazatba 2015-ben az adósságok konszolidációjára. Éppen a mai napon kapták meg a kórházak, száz kórház 60 milliárd értékben azt az adósságállomány rendezéséhez szükséges forrást. A már említett Egészséges Magyarország 2014-2020 ágazati stratégia prioritásai között szerepel többek között az ágazati gazdálkodás erősítése, az egészségügyi alapellátás megerősítése, a népegészségügyi szolgáltatások megújítása, a szakorvosképzés rendszerének átalakítása, az ágazati bérfejlesztés fenntartása, bérrendezés, illetve a rezidenstámogatási program fenntartása és kiterjesztése.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 2016-os költségvetési törvényjavaslatban ez a szemlélet tükröződik vissza, és ennek megfelelő támogatásokat találhatunk. Az Egészségbiztosítási Alap kiadási előirányzata 2015-höz képest több mint 50 milliárd forinttal nő, nem forráskivonás történik, 50 milliárddal nő. Ami legalább ilyen fontos, hogy a gyógyító-megelőző ellátásokra, tehát közvetlenül a betegellátásra jövőre az idei évhez képest közel 34 milliárd forinttal több pénz jut. Ez egy nagyon fontos adat, hiszen idetartozik, a gyógyító-megelőző ellátások közé a háziorvosi, a védőnői, a gyermekorvosi ellátás, a mentés, a szakrendelők és a kórházak támogatása. A 2010-es szocialista kormány által tervezett egészségügyi költségvetéshez viszonyítva a gyógyító-megelőző ellátásokra 30 százalékkal több pénz jut 2016-ban. Emlékeztetőül mondanám, 2010-ben 757 milliárddal tervezték működtetni a gyógyító-megelőző ellátást Magyarországon a szocialisták. Jelenleg ez a gyógyító-megelőző ellátási forrás 982 milliárd forinttal működik 2016-ban. Az alapellátás ellátórendszerünk szilárd bázisát kell hogy képezze és jelentse. A legtöbb orvos-beteg találkozás itt történik, és népegészségügyi szempontból is kiemelt jelentőségű, hogy a betegségek megelőzését és korai felismerését milyen színvonalon tudjuk megtenni.
A számok nem hazudnak, ezért fontos tudnunk, hogy többszöri finanszírozásemelés és a rendszer megújítására célzottan elkülönített források után hogyan állunk. 2010-ben a háziorvosi, a háziorvosi ügyeleti ellátásra a szocialista kormány 77,9 milliárdot tervezett a költségvetésben. Jövőre ez az összeg tovább emelkedik 10 milliárddal, és a többletforrást is beleszámítva összesen 2016-ban 117 milliárd forinttal működtetjük a háziorvosi rendszert. Ez több mint 50 százalékos növekedés.
A védőnői szolgáltatásra szánt összeg 2010 óta 17,9 milliárdról 22,4 milliárdra nőtt. Ez 25 százalékos növekedés. Mindent egybevetve az alapellátásra 2010-hez képest 40 százalékkal több pénzt fordít a kormány. A szocialisták mindezen idő alatt, a nyolcéves kormányzásuk alatt összesen 24 százalékos emelkedéssel fordítottak az alapellátás működtetésre. Nyolc év alatt! Ráadásul a költségvetési többletek mellett éppen most került egy önálló törvényjavaslat is a parlament elé, amely az alapellátás fejlesztéséről szól. Ez a továbbiakban is és továbbra is azt a meggyőződésünket erősíti meg, hogy az egészségügyi ellátórendszer átalakítását az alapellátás megerősítésével kell kezdeni. Ezért tartjuk szükségesnek az alapellátási törvényben szabályozni a rendszer működési feltételeit.
Sürgősségi ellátás: ugyanígy komoly eredmények mutatkoznak a sürgősségi ellátás területén is. Az idei évhez képest jövőre 2,5 milliárddal több pénz jut mentésre, amelyből körülbelül további száz új mentőautót lehet majd üzembe állítani az eddigi tervezett 300 mentőautóhoz képest. Meglesz a forrása az új mentésirányítási rendszernek is. 2010-hez képest jövőre már 31 százalékkal több pénz, közel 30 milliárd forinttal több jut mentésre, ezen felül uniós forrásból még további 11 millió forint összegből kerül sor a működtetés megerősítésére. Nemzetközi trendeknek megfelelően történik a géppark fejlesztése is, és ezzel mind arra törekszünk, hogy az Európa-szerte elfogadott 15 perces kiérkezési arány javuljon.
Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az egészségügyi rendszerünk talán legfontosabb alappillérét azok az orvosok és ápolók jelentik, akik a rendelőkben, kórházakban nap mint nap végzik áldozatos munkájukat a gyógyítás érdekében. Egy kormányzatnak az a feladata, hogy ezt a munkát elismerje. Az elmúlt évek béremelései részét képezik a jövő évi költségvetésnek is. Közel százezer egészségügyi dolgozót érintő bérfejlesztés fedezetére 2016-ban 53,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Ehhez járul hozzá többletként az a 15,3 milliárd forint, amely kettős célt szolgál. Egyrészt biztosíthatóvá válik, hogy a korábbi béremelések is az úgynevezett mozgó bér alapját tudják képezni, ami régi kérése volt az ágazatban dolgozóknak. Másrészt 2,5 milliárd forint többletforrás van fiatal szakorvosaink támogatására annak érdekében, hogy szakvizsgájuk megszerzése után is ugyanabban a támogatásban tudjanak részesülni, mint az ösztöndíjjal együtt rezidenséveikben.
(19.40)
Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a rezidensrendszer működtetésére további 3 milliárd forintos többletet tartalmaz a költségvetés, az ösztöndíjak kiterjesztésére és egyéb, szakképzéshez kapcsolódó támogatásra pedig újabb 3,7 milliárd forintos többlet társul, elmondhatjuk, hogy az egészségügyi dolgozók anyagi helyzetének javítása érdekében is sikerült továbblépnünk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen a bérek esetében és a teljes költségvetés áttekintésénél is felmerül a kérdés, hogy elég-e mindez. Fontosnak tartottam, hogy tisztán lássunk, ezért mondtam el, hogy lépésről lépésre hogyan sikerült számos kulcsterületen kimutathatóan előrelépni. Természetesen nem vagyunk még az útnak a végén, én is tisztában vagyok ezzel, többre lesz szükség, ami miatt azonban bizakodóak lehetünk, hogy jó az irány, a tendencia kedvező, és ennek megfelelően azt gondolom, hogy a 2016-os költségvetésben is megmutatkoznak a tudatos, jövőbe mutató építkezés fontos lépései. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)