HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A politika egy bizalmi légkört igényel, és azt gondolom, hogy minden politikus számára fontos az, hogy megbízhatónak, kiszámíthatónak látszódjon. Az elmúlt, mondjuk, 2002 és 2010 közötti időszakban a költségvetés vitája során az aktuális pénzügyminiszter mindig elmondta azt, hogy milyen költségvetési hiánnyal számol, és milyen makrogazdasági mutatókat kell figyelembe venni. Ez igazából nem is volt annyira izgalmas egészen 2004-ig, amikor az Unió tagja lettünk, és szépen elkezdett ez a dolog úgy működni, hogy először nagyon finoman, majd egyre határozottabban az Európai Unió figyelmeztette az országot, hogy tessék betartani az uniós előírásokat, és tessék 3 százalék alatt tartani a hiányt. Ez minden évben meg lett ígérve, de egyetlenegy évben sem lett betartva.
Ezt önmagában lehetne olyan kis mellékkörülményként említeni, azonban az a helyzet, hogy ez azzal járt, hogy az országot finanszírozó pénzintézetek bizalma folyamatosan csökkent, és ez a bizalomcsökkenés a kamatok emelkedésében, a hitelek megdrágulásában nyilvánult meg. Ezt követően az ország a működését finanszírozni csak egyre drágább és drágább hitelek útján tudta.
2010 után ugyanaz a politikai közösség, jelesül a szocialisták azzal álltak elő a költségvetési vita során, hogy a Fidesz-kormányzat által benyújtott költségvetés hiányszáma nem tartható. Többek között a hiányszáma, de egyáltalán arról folyt a kommunikáció, hogy az egész költségvetés rossz. De az elmúlt öt év azt bizonyította, hogy sikerült öt éven keresztül 3 százalék alatt tartani a hiányt. Ez rendkívül fontos számunkra, hiszen meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a költségvetés tervezése megfelelő szakmai színvonalon történik, és meggyőződésem szerint most is így volt.
Éppen ezért kicsit furcsán esett az, hogy ma is ezekkel a vélekedésekkel találkoztam a szocialista oldalon, azt állítván, hogy a betervezett költségvetési hiány nem fog megállni, és 3 százalék fölött fog majd teljesülni az év végén. Szeretném azt, ha ezt a vitát a jövőben évben is tudnánk folytatni ugyanezzel a felütéssel.
Tisztelt Országgyűlés! 2010. április 11-e után számos alkalommal a frakcióüléseken nagyon komoly vitákat folytattunk arról, hogy hogyan lehet ebből az igen mély válságból kivezetni az országot. Sorra vettük az egyes rendszereket. Áttekintettük a közigazgatás helyzetét, és arra jöttünk rá, hogy nagyon rossz hatékonysággal működik és nagyon drága, ráadásul megkeseríti a vállalkozók és az állampolgárok életét is.
(20.00)
Megnéztük a közoktatást. Szintén megállapítottuk, hogy rossz hatékonysággal és nagyon drágán működik. Ráadásul a közoktatás az önkormányzatok részére lett átadva, az önkormányzatok pedig az elmúlt 20 év során adósságokat halmoztak föl, mert ezt a közoktatási hiányt, amit az állam produkált és az önkormányzatokra testált, finanszírozni kellett.
Ugyanilyen problémákkal találkoztunk az egészségügy területén és a társadalom más területein is. Elindult egy gondolkodás, és az önkormányzati rendszer teljes átalakítását láttuk célravezetőnek. Ebbe beletartozik természetesen az is, hogy a feladat- és hatásköröket alapvetően újra kellett gondolni, és a feladatokat jelentős mértékben csökkenteni kellett. Ennek eredményeként az önkormányzatok feladatai és értelemszerűen az önkormányzatok terhei is jelentős mértékben csökkentek.
Elérkeztünk oda, hogy 2013-ban arról beszélhettünk, hogy tiszta lapokat kellene elővenni, és új költségvetési helyzetet kell teremteni az önkormányzatok számára. Elindult az adósságkonszolidáció folyamata. Ennek eredményeként az önkormányzatok által felhalmozott, 20 esztendőn keresztül felhalmozott adósságot az állam átvállalta. Most gyakorlatilag odajutottunk, hogy az önkormányzatok újra kezdhetik gondolkodásukat, és természetesen újra kell nekik figyelembe venni azt is, hogy milyen forrásokat tudnak felhasználni a célok, illetve a feladatok megvalósításához.
Nos, a 2016-os esztendőben az önkormányzatok gazdálkodását körülbelül 2500 milliárd forint fogja biztosítani, amiből az állami költségvetés a benyújtott tervek szerint 661 milliárd forinttal fog részt vállalni, a többit viszont helyben kell előteremteni az intézmények működési bevételeiből, illetve helyi adókból természetesen. Itt ez egy rendkívül fontos kérdés, mert ez összefügg a kormányzat egyéb szándékával, jelesül a kormányzatnak az a határozott szándéka, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozásokat megerősítse, helyzetüket stabilizálja annak érdekében, hogy egyrészt az állami költségvetéshez nagyobb mértékben tudjanak hozzájárulni, másrészt az adóviselést ki lehet teljesíteni, szét lehet teríteni, így az egy vállalkozásra vagy egy főre jutó adófizetési kötelezettség alacsonyabban állapítható meg.
Ahhoz azonban, hogy ez a folyamat elinduljon, nemcsak az államnak kell részt vennie ebben, nemcsak az államtól várható el, hogy adómérsékléseket javasoljon a parlamentnek vagy a költségvetéssel támogassa egyes vállalkozások beindítását, illetve működését, hanem bizony egy jó együttműködésre is szükség van a vállalkozói réteg és az önkormányzati vezetések között. Mert az a helyzet, hogy nagyon sok településen megromlott ez a kapcsolat. Az önkormányzatok egy része úgy gondolja, hogy a vállalkozásnak az a dolga, hogy befizesse az adót, a vállalkozónak pedig az a vélekedése, hogy az önkormányzat ezt az adót olyan célokra költi el, ami nem az ő tevékenységét segítik.
Ezt az együttműködést egyrészt az európai uniós támogatási rendszer hivatott szolgálni, és örülök annak, hogy a következő hétéves költségvetési ciklusban a kis- és közepes vállalkozások fogják ennek a támogatásnak a döntő részét, több mint 50 százalékát élvezni, azonban rendkívül fontos az, hogy ez a forrás olyan környezetben találja a vállalkozót, ahol ő ki tudja bontakoztatni tevékenységét. Rendkívül fontos tehát az, hogy az önkormányzatok olyan településfejlesztési programokat fogalmazzanak meg és valósítsanak meg, amelyek ebbe a folyamatba illeszthetők.
Azt gondolom, hogy a kormányzat ezt a folyamatot támogatja egyrészt azzal, hogy az önkormányzatok számára az uniós pályázatok felhasználásánál önerőt biztosít, korábban is megette ezt, a jövőben is meg fogja tenni, illetve ahol uniós forrásokat nem lehet felhasználni, ilyen például sajnálatos módon a központi régió, ott reményeink szerint hazai forrásból tudjuk finanszírozni azokat a feladatokat, amelyek megoldása feltétlenül szükséges és sürgető.
Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott költségvetés ebbe az irányba mutat, éppen ezért üdvözlöm ezt a folyamatot, és kérném tisztelettel, támogassák a benyújtott költségvetést. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)