VÉCSEY LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Felszólalásomban a 2016-os költségvetés önkormányzati fejezetéről, az önkormányzati finanszírozásról szeretném néhány gondolatomat megosztani önökkel.

Még mielőtt a 2016-os költségvetés-tervezet számomra fontos konkrét számaira rátérnék, engedjék meg, hogy alapozásként két, szerintem nagyon fontos momentumot, mozzanatot megemlítsek. Az egyik, amit jó lenne leszögezni: az önkormányzati rendszer átalakítását, mint általában a nagy rendszerek átalakítását, nagyon komoly támadások érték, és ezek a támadások az önkormányzati rendszer átalakításának egészére vonatkoztak, egészét érték, nemcsak belföldön, hanem külföldön is. Éppen ezért nem árt, ha a 2016-os költségvetés kapcsán is megemlítjük, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, tehát az átalakulást levezénylő törvény ‑ összességében az önkormányzati vagyon, a tulajdonosi jogok gyakorlása, az önálló helyi adó kivetésének és beszedésének joga, a vállalkozási tevékenység folytatása, illetve a költségvetési és gazdálkodási szabályok tekintetében ‑ megfelel az önkormányzatok európai chartájában foglalt alapelveknek, megfelel a gazdálkodási és keretrendszerét illetően is.

Ennek a törvénynek, mint tudjuk ‑ és most már a törvény működésének harmadik éve igazolja ‑, célja volt, fontos célja volt, hogy stabil, kiszámítható és biztos gazdasági hátterük legyen az önkormányzatoknak; célja volt a törvénynek, hogy ne teremtődjön újra a hiány, megteremtődjön a hiány nélküli működés, a hiány nélküli gazdálkodás feltételei megteremtődjenek, hiszen erre lehet alapozni hatékony helyi igazgatási és színvonalas közszolgáltatási tevékenységet.

A másik alapozó, nyilván idekívánkozó fontos momentum az adósságkonszolidációra vonatkozik. Ha visszaemlékszünk rá ‑ és ebben a Házban szerintem mindenki képes visszaemlékezni rá ‑, az önkormányzatokkal nagyjából 2002-től egészen 2010-ig valami olyasmi történt, kísértetiesen hasonló történt, mint ami a magyar családok jelentős részével: a továbblépéshez, a fejlődéshez egyszerűen belekényszerültek a hitelfelvételekbe, és ezeknek a hiteleknek a nagy része devizaalapú hitel volt, köszönhetően annak, hogy a forinthitel felvételét ‑ ahogyan a családok esetében is ‑ a kormányok, a 2002 és 2010 között regnáló kormányok ellehetetlenítették.

2010-re az önkormányzatok adósságállománya mintegy meghúszszorozódott, nagyon komoly összegű, több mint 1300 milliárd forintos adósságot görgettek maguk előtt már az önkormányzatok. A kormánynak ez az egyszeri döntése, a törvényhozásnak ez az egyszeri döntése, hogy az adósságkonszolidációt végrehajtotta ‑ ezt el kell mondjuk, és ezt büszkén vállalhatja a kormány és a kormányzó koalíció is ‑, olyan lépés volt, amit az elmúlt 25 évben, az önkormányzatiság egész története alatt egyetlenegy kormányzat sem, egyetlenegy törvényhozás sem tett meg mind nagyságrendjét, volumenét tekintve, mind a gazdálkodás szempontjából a jelentőségét tekintve, tehát egy rendkívül fontos és nagy ívű döntés volt.

Ellenzői máig mondják ‑ önkormányzati szinten is egyébként ‑, hogy ez egyszeri döntés volt, és ennek a hatása már úgymond elkopott. Azt szeretem a legjobban, amikor bizonyos szereplők részéről ezt hallom, hogy elkopott. Azt azért tudni kell, hogy az adósságkonszolidáció idején az önkormányzatok nagy része nem volt úgymond a fizetésképtelenség szélén, tehát betervezett, 10-15-20, olykor 25 éves hitelek futottak az önkormányzatoknál, és ezeknek bizony az adósságszolgálatát be kellett tervezni, tehát előre az önkormányzatok büdzséjében ezek az adósságkonszolidációra szánt összegek 10-15-20 évre benne voltak.

Na most, ezek az adósságkonszolidációval felszabadultak. Ezért tartom fontosnak megemlíteni, hogy akkor, amikor az idei évi költségvetésben és az elkövetkező évek költségvetésében az önkormányzatok finanszírozásáról beszélünk, akkor bizony figyelembe kell venni ezt az egyszeri döntést, aminek évtizedekre is kiható pozitív hatása van az önkormányzatok gazdálkodására, már amennyiben természetesen élni tudnak ezzel.

Engedjék meg, hogy most rátérjek néhány olyan konkrét számra és momentumra, amelyek jellemzik ezt a 2016-os költségvetés-tervezetet. Az első mindjárt éppen az önkormányzatokkal és az adósságkonszolidációval kapcsolatos: 12,5 milliárd forintos forrást biztosít az adósságkonszolidációban részt nem vett települési önkormányzatok fejlesztéseinek támogatására ez a jelenlegi költségvetés-tervezet. E keretösszegből az érintett településeken út-, járdaépítések, egyéb infrastrukturális beruházások, vízrendezési és csapadékvíz-elvezetési rendszerrel kapcsolatos beruházások, munkahelyteremtést szolgáló fejlesztések valósulhatnak meg, és minden egyéb természetesen, amit az önkormányzatok a fejlesztési programjukban fontosnak tartanak.

Továbbá az előző évhez hasonlóan, tehát a 2015-öshöz hasonlóan, 5,4 milliárd forintos keretösszeg szolgálja a kis összegű fejlesztések, felújítások támogatását. Ezen belül fontos változás, hogy a korábbi években a fővárosi, kerületi önkormányzatokat külön jogcímen megillető másfél milliárd forintos, a belterületi utak szilárd burkolattal való ellátását szolgáló előirányzat beépült a belterületi utak, járdák, hidak felújítása jogcímbe. Ez azt jelenti, hogy a többi településhez hasonlóan a kerületi önkormányzatok is pályázat útján juthatnak forráshoz a fejlesztésekhez.

További említésre méltó fejlemény, hogy a költségvetés a 2016. évben is biztosítja a felhalmozási célú támogatások között a közművelődési, érdekeltségnövelő támogatást, a muzeális intézmények szakmai támogatását, amely a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez, valamint a múzeumok, muzeális intézmények szakmai fejlesztéséhez járul hozzá.

Az önkormányzatok finanszírozási rendszerében a 2016. évben is indokolt a kiegyenlítő rendszer fenntartása, ez a finomhangolás keretében, azt gondolom, nem szorul különösebb magyarázatra. Ennek megfelelően az önkormányzatok iparűzési adóalapból számított bevétele 2016-ban is csökkenti az általános támogatások összegét a 2015. évi elvek és mértékek változatlanul hagyása mellett. A beszámítás mellett az alacsony gazdasági potenciállal rendelkező települések továbbra is számíthatnak azonban a 2015-től bevezetett pozitív kiegyenlítésre. Az alacsony helyi adóbevétellel rendelkező települések ‑ ez a 8500 forint/fő alatti adóbevétellel rendelkező települések köre ‑ a beszámításban érintett támogatások összegére vetített, meghatározott százalékú kiegészítő támogatásban részesülnek alapfeladataik ellátása érdekében.

A helyi önkormányzati finanszírozás 2016-ban ‑ nyilvánvalóan a 2015-ös tapasztalatokat is figyelembe véve ‑ finomításra kerül, lépés történik a feladatfinanszírozás célszerűbb, okszerűbb biztosítása érdekében. Úgy gondolom, ennek alapvető nyertesei lehetnek bizonyos értelemben a kistelepülések, illetve azok a települések, amelyek kevésbé jelentős helyiadó-bevétellel rendelkeznek.

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem szerint az önkormányzatok fontos feladata a kulturális feladatok ellátása, a kulturális javak kínálatának javítása. E tekintetben a megyei hatókörű városi múzeumok feladatellátása, illetve a települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása, végezetül pedig a megyei könyvtárak kistelepülési könyvtári szolgáltatásainak finanszírozása egyaránt javul.

(21.10)

Azt gondolom, hogy ez az elmúlt időszak törvényalkotási folyamatának pozitív eleme, biztosabbá válik ezzel a megyei hatókörű városi múzeumok, illetve a megyei feladatokat ellátó könyvtárak finanszírozási helyzete.

Véleményem szerint említésre méltó, említésre érdemes továbbá az is, hogy 2016-ban a muzeális intézményt támogató települések is részesülhetnek támogatásban. A kulturális javak védelmére, a muzeális intézményekre, a közművelődési és nyilvános könyvtári ellátásra, a jogszabályi környezet és az ellátandó feladatok változatlanságára tekintettel a 2015. évivel azonos összeg, 19,4 milliárd forint fordítható. Említésre méltó továbbá, hogy a már ismert adatok alapján 2016-tól a kiemelt minősítésű színházművészeti, táncművészeti és zeneművészeti szervezetek köre bővülni fog, e szervezetek működésének és művészeti tevékenységének biztosítása érdekében 250 millió forinttal magasabb összeg fordítható a feladat ellátására. Így az érintett települési önkormányzatokat összességében mintegy 11,6 milliárd forint illeti meg e célra 2016-ban.

Végezetül megemlíteném az önkormányzatok egyéb kiegészítő támogatásait, amely fejezet a 2016. évben a korábbi célcsoportoknak megfelelő előirányzatokra tagozódik. Külön jogcímen jelenik meg az önkormányzatok rendkívüli támogatása. Az egyedi önkormányzati támogatások jogcímen belül kapnak helyet az egyes települési önkormányzatok beruházásaihoz és egyedi működési kiadásaihoz nyújtott központi költségvetési támogatások. Az önkormányzatoknak a korábbi években megszokott módon és összegben áll rendelkezésükre immár külön jogcímen az előre nem látott, váratlan helyzetek kezelésére és védekezésre szolgáló vis maior keret, vis maior támogatás is.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében meggyőződésem, hogy a 2016. évi költségvetés a 2015-öshöz képest pozitív irányú, további pozitív irányú elmozdulást jelent az önkormányzati feladatfinanszírozásban. A kormány elvi alapállása, hogy nem teherként, hanem erőforrásként gondol a kultúrára, e vonatkozásban a költségvetés, a költségvetés ezen fejezete is ékes bizonyítékul szolgálnak. Nyugodt lélekkel állíthatjuk tehát, hogy a 2016-os költségvetési törvényjavaslat már csak az előbbiekben általam felsorolt pozitív tartalmi és szemléleti elemei alapján is önkormányzati szempontból határozottan támogatható.

Erre a támogatásra kérem a tisztelt Házat, és a késői órán figyelmükkel megtisztelő képviselőtársaimnak köszönöm figyelmét. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)