DR. VAS IMRE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2015. szeptember 3-i ülésén kivételes tárgyalás keretei között megvitatta az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló T/5983. számú törvényjavaslatot. A kivételes tárgyalási mód indoka, hogy az illegális határátlépések száma drasztikusan megnövekedett. A migráció, különösen annak törvénytelen formái komoly nehézségeket jelentenek az ország számára. Indokolttá vált a probléma megoldásának több szempontú vizsgálata, ami az érintett jogszabályok módosítását vonja maga után.
A bizottság kilenc módosító indítványt tárgyalt, a kilenc módosító indítványból kettőt a Törvényalkotási bizottság kormánypárti képviselői kezdeményeztek, ezt a Törvényalkotási bizottság elfogadta. Az 1. módosító indítvány a fiatalkorúak mindenek felett álló érdekére figyelemmel a kényszerintézkedéseknél elsősorban a háziőrizetet rendeli alkalmazni, illetve a törvényjavaslathoz az embercsempészet tényállását egészíti ki.
A 2. számú, a Törvényalkotási bizottság kormánypárti tagjai által javasolt módosító indítvány pedig az épített környezet alakításáról szóló törvényt módosítja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggésben. Itt a befogadóállomások tudomásulvételi eljárásához fűz hozzá újabb pontokat a Törvényalkotási bizottság módosító indítványa.
Felvetődött a bizottsági ülésen, hogy sarkalatos törvénynek minősül-e a törvényjavaslatban előírt rendelkezések, különösen a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet bevezetése a menekültügyről szóló törvényben, itt erre Felkai és Répássy államtitkár úr kielégítő választ adott. Itt az ellenzéki képviselők vetették ezt fel. Itt alapvetően a problémát az okozta, hogy aki ezt felvetette, nem tett különbséget az Alaptörvényben szereplő különleges jogrend, illetve a válsághelyzet fogalma között. Ugye, mint miniszter úr is mondta az expozéjában, a válsághelyzet már jelenleg is része a magyar jogrendnek az egészségügyről szóló törvényben, így a menekültügyről szóló törvényben is ezt lehet minden további nélkül feles törvénnyel szabályozni.
A törvényjavaslat tíz törvényt módosít. Ezek közül talán a legfontosabbakat említeném: a büntető törvénykönyv módosítása, amely a kiutasításra vonatkozó szabályokat rögzíti, illetve az embercsempészés elkövetését súlyosabban rendeli büntetni, illetve a határzárrongálással kapcsolatos új tényállást hoz létre.
Ugyancsak módosítja a büntetőeljárási törvényt, hogy ezekben az illegális határátlépésekben minél előbb érdemi döntés születhessen. Ugyancsak módosítja a törvényjavaslat a büntetések, intézkedések és egyes kényszerintézkedések és szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényt. Itt is a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, előzetes letartóztatás, végrehajtás szabályait szabályozza újra, illetve új rendelkezéseket iktat a törvénybe.
A hét ellenzéki módosító indítványt a bizottság nem támogatta, mindegyikre, amelyre kérelem volt, Répássy államtitkár úr és Felkai államtitkár úr részletesen indokolta, hogy miért nem támogatták ezeket a módosító indítványokat. Összességében a bizottság az összegző módosító javaslatot, illetve az összegző jelentést 26 igen szavazattal, 2 nem ellenében fogadta el. A bizottság egyébként valamivel több mint két órát tárgyalta ezt a törvényjavaslatot, úgyhogy úgy gondolom, hogy a Törvényalkotási bizottság is kellő figyelmet szentelt a törvényjavaslatnak. Köszönöm, hogy meghallgattak.(Taps a kormánypártok soraiból.)