DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. A vezérszónokok előadását követően néhány észrevételt szeretnék tenni az elhangzottakra.
Talán kezdeném az elsővel, a Szocialista Párt vezérszónokának a hozzászólásával. A T/5983. számú törvényjavaslat az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról nem tartalmaz semmit, ami a katonasággal és a honvédséggel kapcsolatos. Az egy másik törvény, amelyet nem szavaztak meg. Tehát azt egy másik törvénnyel kapcsolatos vitánál kell előhozni. Ebben a törvényjavaslatban, amit én terjesztettem elő, nincs erről szó. Ezt csak a tényszerűség kedvéért szeretném mondani.
Z. Kárpát úrnak szeretném jelezni, a szavazati jogról, amit a menekültstátust kapott emberek kapnak, az Alaptörvény 23. cikkének (3) bekezdése egyértelműen fogalmaz: aki menekültjogot kap, annak helyhatósági választáson joga van részt venni a választásokon, ezt az Alaptörvény biztosítja. (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiban.) Igen, az Alaptörvény biztosítja.
Mirkóczi képviselő úr számára szeretném jelezni… (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Mirkóczki!) ‑ Mirkóczki képviselő úr számára, elnézést kérek, képviselő úr, két dolgot. Az egyik a regisztráció. Úgy gondolom, ha Magyarország a regisztrációt végrehajtja és megcsinálja, ahogy egyébként magam is gondolom, a nemzetközi kötelezettségének tett eleget, tárgyalási pozícióit másként tudja alakítani, hogyha ezt betartja. Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni: a visszautasítás, tehát a visszaküldés nem azt jelenti, hogy annak itt kell maradni. Az arról szól, hogy el kell bírálni a kérelmet, és amennyiben a kérelemre nem adjuk meg neki a menekültstátust, akkor ki lehet utasítani.
Tehát tulajdonképpen egy jogszerű eljárási rend van ennek a végén, és nem azt jelenti, hogy automatikusan mindenki itt letelepszik. Csak azért jelzem, hogy ha netalántán ebbe a helyzetbe is keveredne Magyarország egyszer, az nem azt jelenti, hogy itt letelepednek, hanem el kell bírálni, és ha nem adták meg neki egyik helyen - hozzá kell tennem -, vélelmezhetően, miután a biztonságos országból jönnek, és ezen kívül pedig bizonyítaniuk kellene, hogy ők menekültek ráadásul, én úgy gondolom, hogy nem kell azzal riogatni, hogy feltétlenül akkor mindenki itt fog maradni. Ezt fontosnak tartom megjegyezni, mert a jogi szabályozás azt mondja, hogy akkor ebben az esetben el kell bírálni a kérelmet.
Ami pedig a zárt rendszert illeti, tehát az őrizetben tartást, a tranzitzóna - hozzá kell tenni - természetesen egyik részéből őrizve van, hiszen a magyar államterületen helyezkedik el. A magyar államterületen pedig nyilván a zónánál van őrzés is, lesz őrzés is, mert óhatatlanul is nyilvánvalóan bizonyos védelmet kell nyújtani annak érdekében, hogy ne legyen ott tömegzavargás. Tehát ez nyilvánvalóan egy olyan dolog, amit meg kell oldani.
A magam részéről azt gondolom, hogy a jog alapján kell eljárni. Ez, amit betettünk, az Alaptörvénynek megfelel, nem igényel alaptörvény-módosítást. Ahhoz nem kívánunk különleges jogrendet bevezetni, nem kívánunk rendkívüli állapottal riogatni, nem kívánunk szükségállapottal riogatni, ennek megfelelően úgy gondoljuk, hogy lehetőség van törvényes kereten, az Alaptörvény keretein belül rendezni ezt a kérdést, a kormány előterjesztése pedig álláspontom szerint az Alaptörvénynek megfelelő. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)