DR. VAS IMRE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő 5985. számú törvényjavaslathoz, amely az egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról címet viseli, nemcsak mint kormánypárti előterjesztő kívánok hozzászólni, hanem mint Józsefváros és Ferencváros országgyűlési képviselője is.
A választókerületemben található a II. János Pál pápa tér és a Keleti pályaudvar és környéke, amelyet a napokban ellepett a magyar hatóságokkal együttműködni nem kívánó, Németország kvázi meghívólevelét komolyan vevő bevándorlók, illegális bevándorlók tömege. A Józsefvárosban kialakult helyzet miatt így nemcsak a népvándorlás okozta problémák egészének kezelésében kívánok közreműködni, hanem ennek a lokális gondnak a mielőbbi megoldását is sürgetem.
Természetesen a tegnapi napon kiderült, hogy vannak, akik számára itt a parlamentben nem annyira sürget az idő, talán még most is álproblémának tartják a migráció kérdését, vagy egyszerűen csak az európai baloldali vezetők felfogását és a „mindenkit fogadjunk be” politikáját vallják. Mindenesetre a baloldali pártok nem járultak hozzá a házszabálytól történő eltéréshez, így ma csupán az előbbi percekben a kormány törvényjavaslatát tudta elfogadni az Országgyűlés. Hozzáteszem: ez sem kevés, hiszen az elfogadott jogszabály bevezeti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet jogintézményét, kialakítja a tranzitzónákra vonatkozó szabályokat, és megteremti a határzár tiltott átlépése, illetve a határzár megrongálása büntető törvénykönyvi tényállását és ezekkel kapcsolatban új szabályokat vezet be a büntetőeljárási törvényben.
A két törvényjavaslat összességében 13 törvényt módosít annak érdekében, hogy a migránsok okozta válsághelyzetet a kormány kezelni tudja. A most tárgyalt törvényjavaslat a kétharmados többséget igénylő javaslatokat tartalmazza, míg az imént, néhány perccel ezelőtt a feles többséget igénylő törvényjavaslatokat fogadta el az Országgyűlés.
A baloldali képviselők figyelmét felhívom, hogy a Miniszterelnöki Hivatal 2005-ben, tehát a szocialista kormányzat alatt megjelent kiadványa, amely az európai schengeni határőrizet-követelményekre való felkészüléséről szól, különböző ajánlásokat tartalmaz. Többek között a határőrség idegenrendészeti feladatainak önálló ellátását, az idegenrendészeti kiutasítás bevezetését, a gyorsított eljárást, a kitoloncolási lehetőséget a biztonságos harmadik országba, a határőrség nyomozóhatósági jogkörének kiterjesztését tartalmazza. Ezek alapján érthetetlen számomra, hogy a baloldali pártok 41 képviselője miért nem támogatta a Házszabálytól való eltérést.
Az előttünk fekvő javaslat többek között módosítja a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényt, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvényt, valamint a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényt.
A módosítás következtében a Magyar Honvédség az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatos törvényben új feladat ellátására kap lehetőséget és egyben kötelezettséget. Ez a feladat összefügg a honvédségnek az Alaptörvény 45. cikk (1) bekezdésében meghatározott azon feladatkörével, amely a határ katonai védelmére is kiterjed, tekintettel arra, hogy a kialakuló migrációs krízis az eddigi tapasztalatok alapján szükségessé teszi az államhatár védelmében és őrizetében érintett szervek szorosabb együttműködését, a Magyar Honvédség bevonását egyes védelmi feladatok ellátásába.
Fontos, hogy sarkalatos törvényben meghatározásra kerülő honvédségi feladat csak kizárólag a menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges migrációs válsághelyzet idején látható el. Kiemelendő, hogy ez a feladatellátás, tekintettel arra, hogy nagyon szorosan kapcsolódik a rendőrség alkotmányos pozíciójához, nem eredményezheti, hogy a Magyar Honvédség a rendőrség feladatait és hatáskörét átvegye. A törvényjavaslat ezért garanciális jelleggel rögzíti, hogy a Magyar Honvédség a rendőrség feladatát és hatáskörét nem vonhatja el. A migrációs feladat sokrétűségére figyelemmel a javaslat egyrészről őrzési, védelmi, kisegítő feladatok ellátására teremt lehetőséget és egyben kötelezettséget a honvédség részére a rendőrség feladatai érintetlenül hagyása mellett.
A garanciális szabályok között kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a Magyar Honvédség feladatellátásában saját katonai függelmi rendszerében, katonai parancsnokok vezetésével vesz részt, és feladatellátásával összefüggésben pontosan meg kell határozni a részt vevő honvédségi erők feladatait, létszámát, eszközeit, fegyverzetét, feladatellátása földrajzilag körülhatárolt területét, továbbá a létszámtól függően kirendelésre jogosult katonai, illetve állami vezetői hatásköröket. Ez a garanciális szabályozás követi a Magyar Honvédség katasztrófavédelemben való közreműködésének szabályait, vagyis megteremti az új típusú feladat szabályrendszerének összhangját a hatályos honvédelmi jogszabályi környezettel.
A módosítások célja annak meghatározása is, hogy a honvédség által védendő kijelölt létesítmények őrzésének módját a kormány rendeletben jogosult meghatározni, így a szabályozás megfelelő mozgásteret ad a kormánynak a szükséges eszközök, őrzési módok, valamint részletfeladatok meghatározására.
A törvényjavaslat elfogadása esetén a Magyar Honvédség missziós gyakorlatában már meglévő, élet kioltására nem alkalmas tömegkezelési eszközök alkalmazása is lehetővé válik, amelyre reményeink szerint nem fog sor kerülni.
(13.20)
A honvédelem és a határőrség az 1950 előtti magyar történelemben elválaszthatatlan fogalmak voltak. A kommunizmus ideje alatt a Minisztertanács 4353/194. számú rendeletével 1950. január 1-jén a határőrséget kiléptette a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségéből, és az önállóvá vált, az Államvédelmi Hatóság része lett. 1951. február 1-jével a határőrség átvette a határrendészet feladatkörének, állományának, eszközeinek zömét, míg az ’56-os forradalom és szabadságharc nyomán a határőrség a Belügyminisztérium önálló fegyveres testületévé vált. Ennek okát én elsősorban abban látom, hogy azokban az időkben elsősorban a magyar állampolgárok kiutazását akadályozták a kommunista rendszer karhatalmi szervei, semmint külső beáramlástól kellett tartani. Az elmondottak alapján számomra érthetetlen, hogy nem támogatják a baloldali ellenzéki pártok a honvédség ilyen irányú szerepvállalását.
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításával a rendőrség - a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve - az államhatár rendjét veszélyeztető cselekmények felderítése és tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtása érdekében külföldön felderítő tevékenységet folytathat. A rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy az illegális migrációt haszonszerzés céljából kihasználó személyek - embercsempészek, emberkereskedők - tevékenységét a rendőrség saját képességei és lehetőségei alkalmazásával felderítse anélkül, hogy ehhez titkos információgyűjtés eszközrendszerét igénybe venné. A rendőrség továbbá hatékonyan közreműködhet az egészségügyi államigazgatási szervekkel, amennyiben a járványügyi intézkedések elrendelésének feltételei fennállnak.
A javaslat alapján kizárólag tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó személyek felkutatása érdekében a rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül is beléphet, illetve behatolhat. A szabályozás szükségességének az az indoka, hogy a jogellenesen Magyarországon tartózkodó külföldiek vagy még nincsenek eljárás alatt, vagy az eljárás során ismeretlen helyre távoznak.
Összességében úgy vélem, hogy a mai napon elfogadott törvény, valamint az előttünk fekvő javaslat hatékony eszközöket kínál a tömeges bevándorlás okozta helyzet kezelésére, mindezt úgy, hogy maradéktalanul betartjuk az európai uniós szabályokat, mindenekelőtt a Dublin III. megállapodást, valamint a schengeni megállapodást, azaz megvédjük az Európai Unió határát. Ehhez kérem a támogatásukat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)