TESSELY ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Jelen felszólalásommal nem pusztán a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség vezérszónokaként, hanem Fejér megye 3. számú választókerületének képviselőjeként a választókerületben élő polgárok érdekében is fel kívánok szólalni.
A választókerület székhelytelepülése Bicske, ahol 1989-ben elsőként létesült menekülteket befogadó állomás, amely ma is a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekülteket befogadó állomása, központi telephelye, Bicskén. Sajnálatos módon az előző negyed évszázad tapasztalataival ellentétben mára már nem a saját hazájukban valós veszélynek kitett embertársaink együttműködését élvező megsegítés a jellemző kép, sokkal inkább az, amiről ország és világ is értesülhetett a tegnapi és a mai bicskei nagyállomáson készült felvételekből, amelyeken egyértelműen az látható, hogy azok az emberek, azok a migránsok, akik a vonaton maradtak, illetve akik az elmúlt percekben kitörtek onnan, az együttműködés legkisebb jelét sem mutatják, nem törődnek vagyontárgyainkkal, és félelmet keltenek bennünk, helyben élőkben. Valljuk meg, nehéz így valós segítséget nyújtani nekik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió az utóbbi hónapokban egyre inkább felerősödő illegális migrációs hullámnak köszönhetően történetének talán legnagyobb politikai válságát éli át. Ha nem sikerül ezt a helyzetet uniós szinten megfelelően kezelni, akkor a válság hosszú távú hatásai sokkal komolyabbak lesznek, mint a 2008-as pénzügyi és gazdasági válság vagy a néhány hete még akutnak tekintett görög adósságkrízis.
A közös európai megoldásra az esélyek nem túl biztatóak, mert az események jóval gyorsabban haladnak előre, mint a lassan működő európai bürokrácia és intézményrendszer. A modernkori népvándorlási nyomás, amely áttör az Unió külső határain, az elmúlt évtizedekben ismeretlen volt az európaiak előtt. Európa a jelenlegihez mérhető nagyságú népvándorlást utoljára hetven éve tapasztalt, amikor a második világháború vége után milliók keresték régi vagy új hazájukat. A politikai válság szembeállítja az uniós tagállamokat, szétzilálja a schengeni és az európai menekültrendszert, és a rögtönzött megoldások és nyilatkozatok csak tovább mélyítik a krízist.
Tisztelt Képviselőtársak! A migrációs folyamatban az érintett államok három lehetséges formában vesznek részt, illetve szenvedik el azt: kibocsátó, tranzit- vagy célországként. A kibocsátó országok elsősorban a Közel- és Közép-Kelet azon államai - Szíria, Irak, Afganisztán -, ahol a polgárháborús helyzet vagy a szétzilált államrend közvetlenül fenyegeti a mindennapi életet. Érdemes arra rámutatni, hogy a menekülteket kibocsátó államok helyzetének stabilizálása nélkül nem képzelhető el hosszú távon megnyugtató megoldás; ez lenne az elengedhetetlen feltétele a migránsáradat csillapításának. A kibocsátó országokból embertömegek indulnak útra, elmondásuk szerint okmányok nélkül; zárójelben megjegyezve: túlnyomó többségében okostelefonjaikat, tableteiket, önazonosító okmányt nem igénylő bankkártyájukat az üldöztetésük során nem voltak kénytelenek maguk mögött hagyni.
A schengeni és a dublini szabályok viszont csak a szabályos határátlépést és az azonosítható utasokat képesek kezelni, és csak kisszámú migráns ügyét tudják feldolgozni; csak kisszámú migránsét, akiknek a közelmúltban csupán 8 százalékáról, mára pusztán 1 százalékáról igazolódik be, hogy hazájukban valós veszélynek vannak kitéve. Ezeket a szabályokat, a dublini szabályrendszert nem ilyen tömeges migrációra alakították ki, az élet túllépett ezeken.
Magyarország tranzitországként egyedülálló helyzetben van: országunk az utóbbi hónapokban megélénkült balkáni migrációs útvonal első európai uniós tagállama, amely kénytelen azokat az intézkedéseket megtenni a menekültek regisztrálása érdekében, amelyeket más érintett uniós tagállamok elmulasztanak. A német kancellár is elismerte a közelmúltban, hogy nem minden uniós tagország teljesíti a regisztrációs kötelességét, Magyarország viszont teljes mértékben eleget tesz a regisztrációt előíró szabálynak. Zárójelben az is megállapítható, hogy a téli hónapokban ennek az útvonalnak a terheltsége az előrejelzések szerint arányaiban is erősödni fog.
Hazánk arra kényszerül tehát, hogy államhatárát, amely egyben a schengeni övezet külső határa, megvédje az illegális migrációtól. A schengeni rendszert azért hozták létre, hogy biztosítsa az uniós polgárok és a jogszerűen tartózkodók számára az övezeten belül az ellenőrzés nélküli szabad mozgást. Az érem másik oldala, hogy ennek érdekében nagyon szigorú belépési, ellenőrzési feltételeket kell az övezet külső határán lévő tagállamoknak érvényesíteniük.
(17.20)
Sokan kritikával illetnek bennünket, de az életbe léptetett intézkedésektől eltérő, használható és a helyzetet megoldó javaslatok sajnos hiányoznak a kritikákból. Abban a meggyőződésben járunk el, hogy mind a déli határ megerősítése, mind a menekültek regisztrálása összhangban van nemzeti érdekeinkkel és uniós kötelezettségeinkkel egyaránt. Elég utalnom a legutóbbi, 2015. júniusi uniós csúcstalálkozó konszenzussal elfogadott zárónyilatkozatának az alábbi soraira. „Szélesebb körű intézkedésekre, ezen belül az Unió külső határain a határigazgatás megerősítésére van szükség ahhoz, hogy jobban fel tudjuk tartóztatni az illegális migránsok egyre fokozódó áramlását.” Az idézett záródokumentum a figyelmet elsősorban az illegális földközi-tengeri migrációra összpontosította, és nem mérte fel kellően a balkáni szárazföldi migráció súlyosságát. Ez utóbbi kérdésnek egyetlen rövid mondatot szentelt: „A nyugat-balkáni útvonal problémájának kezelésére egy magas szintű konferenciát rendezünk majd.” A helyzet súlyossága miatt nyilvánvaló, hogy egy konferencia önmagában nem hozhat megoldást. Konkrét intézkedésekre van szükség, amelyek egyértelműek minden tagállam és minden migrációban érintett személy számára. Komplex megközelítésre lenne szükség, amely a kibocsátó államok helyzetének stabilizálásáról, az uniós és nem európai uniós tag tranzitországok anyagi és technikai segítségén keresztül a hatályos menekültszabályozás felülvizsgálatáig terjed ki.
Az első feladat, hogy felül kell vizsgálni és gyökeresen át kell alakítani a menekültek kezelését szabályozó dublini rendeletet. Ez a jogszabály egy igazságtalan eljárást takar, amely azt eredményezi, hogy néhány határ menti uniós országra, jelesül Bulgáriára, Görögországra, Magyarországra, Olaszországra, Máltára és Spanyolországra háruljon a menedékkérők fogadásával járó felelősség, annak lelki, anyagi és adminisztratív terhe. Ezzel párhuzamosan együtt kellene működni a nyugat-balkáni országokkal, amelyek nem tudják visszatartani a menedékkérőket, sőt, néha állami eszközökkel segítik továbbhaladásukat. Az EU-nak azonnali segítséget kellene nyújtania ezeknek az országoknak, hogy fel tudják építeni a saját menekülteket fogadó rendszerüket, és előteremtsék az ehhez szükséges infrastruktúrát. Mindezeken túl a vonatkozó uniós döntésekkel összhangban azonnali, fokozott pénzügyi támogatást kell nyújtani a leginkább érintett uniós tagállamok számára a nemzetközi védelem iránt benyújtott kérelmek átvételével és feldolgozásával kapcsolatos költségterhek enyhítése érdekében.
Kedves Képviselőtársaim! A helyzetnek nincs gyors megoldása. De itt és most cselekedni kell és megalkotni azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek biztosíthatják a migráció szabályozott mederben tartását, amely mindannyiunk hosszú távú érdeke Európában.
Orbán Viktor magyar kormányfő saját kezdeményezésre tegnap Brüsszelben tárgyalt a menekülthelyzetről a három uniós intézmény vezetőjével. Az egyeztetések során szó esett arról, hogy a belső határellenőrzés nélküli schengeni rendszer jelenleg veszélyben van. A magyar kormányfő szerint ezt a vívmányt elsősorban a külső határok hatékony ellenőrzése révén lehet helyreállítani. Magyarország ragaszkodik a schengeni szerződésben foglaltakhoz, és továbbra is be fogja tartatni az egyezményt. Ezért a hazánk által foganatosított intézkedések az uniós szabályokkal összhangban ennek a célnak az elérését szolgálják. Az egyeztetéseken az is elhangzott, hogy szeptember 9-én, jövő szerdán az Európai Bizottság új javaslatot terjeszt elő a menekülteket befogadó kvóták vonatkozásában. A magyar kormányfő álláspontja szerint a menekültkvóta és -szétosztás bevezetése előtt, amely egyértelmű hívószó lehet a hazájukat elhagyni szándékozóknak, nos, ez előtt a már egyszer elvetett kötelező menekültkvótákról szóló tárgyalások újraindítása előtt elengedhetetlen egy olyan rendszer kialakítása, amely biztosítja az Európai Unió külső határainak hatékony ellenőrzését. Ezért a várhatóan szeptember 15-étől hatályos új magyar bevándorlási szabályok megoldást teremtenek a rohamosan növekvő illegális bevándorlás következtében kialakult válsághelyzet kezelésére. Abban az esetben mindenképpen, amennyiben ezen törekvéshez az Európai Unió összes tagállama teljes erejének mozgósításával csatlakozik.
Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)