VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Miniszterelnök úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az én első mondatom is a köszönetről fog szólni. Szeretnék a Jobbik nevében köszönetet mondani azoknak a rendőröknek, akik az elmúlt hetekben megfeszített munkával védték Magyarország határait. Szeptember elején is elmondtam és most is azzal kell kezdenem, hogy a jelenlegi helyzet, ez a krízis, ez a migránskrízis próbára teszi a magyar belpolitikát, és mindenki meg tudja mutatni a felelősségtudatát, a valódi arcát ebben a helyzetben. Egyfajta vizsgahelyzet az, ami előtt most állunk, és azok a felszólalások, amik itt elhangoztak és el fognak hangozni, mindenkinek megmutatják a politikai pozícióját ebben a kérdéskörben, ezért én szeretném egyértelművé tenni a Jobbik politikai pozícióját mindenki számára.

A Jobbik ma Magyarország legerősebb ellenzéki pártja. 2018-ban a Jobbik lesz a Fidesz egyértelmű kihívója, mi fogjuk leváltani az önök kormányát. (Derültség a kormánypárti oldalon.) Addig is kíméletlenül kritikusok leszünk önökkel szemben az egész országot elárasztó korrupció és a mindenhonnan előbukkanó politikai arrogancia kapcsán, de ebben a helyzetben és ebben a kérdésben a Jobbik képes - hi­szen felelős, kormányra készülő ellenzéki párt - különbséget tenni pártpolitikai kérdés és nemzeti ügy között. Ez pedig egy nemzeti ügy. S egy nemzeti ügyben egy felelős párt egy dolgot tehet: félreteszi a pártpolitikai megfontolásait, és a nemzeti összefogásban igyekszik a maga részét kivenni.

Ezért tartom felháborítónak a baloldal hozzáállását ehhez a kérdéshez, és ezen belül is különösen a baloldal szellemi és politikai vezetőjének, Gyurcsány Ferencnek a mozgását, különösen Röszkén végzett mozgását, amelyet ‑ elnézést, de ‑ nem tudok másként megítélni, mint hogy nettó hazaárulás az, amit Gyurcsány Ferenc elkövetett Röszkén. (Taps a Jobbik soraiban.)

Miniszterelnök úrral egyetértek abban, hogy hosszú távú küzdelemre kell berendezkednünk, és persze bízzunk, reménykedjünk abban, hogy majd születik összeurópai megoldás Európa és ezen belül a tagállamok megvédésére, de én azt gondolom, hogy erre a reményre, erre a hitre azért ne építsük Magyar­ország biztonságát. Én azt prognosztizálom, hogy Magyarországnak saját magát kell majd a jövőben is megvédenie. Én nem látom, hogy középtávon Európa képes lenne egységes és hatékony megoldást megvalósítani.

(12.50)

Október után, ha úgy alakul, akkor talán jöhet egy téli szünet a magyar belpolitika és a magyar migránsválság kérdésében. De ez a téli szünet nem arra fog szolgálni ‑ arra gondolok, hogy csökkenni fog a nyomás Magyarország határain október után -, hogy mi hátradőljünk, hanem ezt a lehetőség szerint, reményeink szerint megvalósuló téli szünetet arra kell felhasználni, hogy elvégezzük a szükséges feladatokat. Ezek pedig a Jobbik álláspontja szerint a következők, és ezt ajánlom a kormány és miniszterelnök úr figyelmébe is.

Szerintünk a kerítést, a műszaki határzárat az összes határszakaszon meg kell építeni. Ebben, úgy látom, azért egyetértünk, méghozzá abban a formában, hogy az a legerősebb legyen, és a leghatékonyabb védelmet tudja biztosítani. De abban is egyetértünk talán most már, az elmúlt hetek, hónapok eseményei kapcsán, hogy a műszaki határzár emberi állomány nélkül alkalmatlan a határok megvédésére, ezért szükséges, hogy megpróbáljuk megoldani az emberállomány kérdését is. Ezzel kapcsolatban az egyik javaslatunk az, és kérem a kormányt, hogy ne utasítsa ezt vissza csípőből: állítsuk vissza a határőrséget. Nem jó az, hogy rendőrök és honvédek vannak a magyar határokon. Ha ezt a történelem így alakította, és hosszú távon kell erre berendezkednünk, akkor próbáljunk meg erre egy külön hatóságot, szervet létrehozni, amelynek ez lenne a dolga. És ha már létrehozzuk, akkor gondolkodjunk el azon is, hogy esetleg a magyar társadalomban a civil erőt megmozgassuk, és segítségére adjuk ennek a leendő határőrségnek. Próbáljuk meg törvényes keretek között, törvényt alkotva, a hatóságok irányítása, felügyelete és ellenőrzése alatt bevonni a civil energiákat határaink megvédésébe. Ebben kérem, ha tudunk, akkor belügyminiszter úrral, miniszterelnök úrral, a kormánnyal kezdjünk el szakmai egyeztetéseket.

Szintén fontosnak tartjuk azt is, hogy a honvé­deinket hozzuk haza azokból a háborúkból, amelyek közvetve egyébként ahhoz járulnak hozzá, hogy ezeknek az embereknek ma menekülniük kell a hazájukból. A katonákra amúgy is, úgy tűnik, a jövőben inkább itthon lesz szükség, mint Maliban, Szomáliában vagy egyéb más országokban.

Az önkéntes műveleti tartalékos állomány mellett szintén érdemes volna elgondolkodni, most nem tudok jobb szót rá, az önkéntes sorkatonai szolgálat bevezetésén. Hangsúlyozom, mielőtt még itt a balliberális oldal ettől megvadul, hogy nem kötelező sorkatonai szolgálatról beszélek, hanem arról, hogy azon magyar állampolgárok, akik szeretnék a honvédelmi alapismereteket megszerezni, ehhez biztosítson a magyar állam állami infrastruktúrát.

Nem az önkéntes műveleti tartalékosi rendszerről beszélek, mert azt nem mindenki tudja vállalni, hanem hozzunk létre egy harmadik szintet is. Kérem, hogy ezt is fontolja meg a kormány, ha lát ebben fantáziát.

Ami pedig a nemzetközi térben zajló eseményeket illeti, a kvótarendszerrel kapcsolatban a kormány eddig kifejezte a véleményét. Én azért aggódom, hogy majd európai nyomásra ez a határozottság megtörik. Mindenféle módon meg kell akadályozni a kvótarendszer bevezetését, most is és a jövőben is. Azt gondolom, ha ez nem történik meg, akkor egy lehetőség van, népszavazást kell tartani Magyarországon vagy akár európai uniós szinten, de meg kell akadályozni a kvótarendszer megvalósulását. Mert, ahogy miniszterelnök úr is mondta (Az elnök csenget.), a magyar társadalom nem kér a migránsokból. Ha pedig Európa erre rákényszerít bennünket, akkor nekünk ezt el kell utasítani.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)