DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Pontosan 132 évvel ezelőtt, azaz 1883. szeptember 21-én mutatták be az akkori Nemzeti Színházban Paulay Ede rendezésében Madách Imre világirodalmi léptékű drámáját, Az ember tragédiáját. Száz évvel később, pontosabban 101 évvel később a Magyar Írószövetség azzal a javaslattal állt elő, hogy ez a nap legyen a magyar dráma napja, és a javaslat elfogadást nyert.
Azóta minden évben megemlékezünk a hungarikumainkról, a magyar drámáról, és így közvetve a magyar irodalomról. Azt ünnepeljük ezen a napon, hogy igen magas a kultúránk, hogy irodalmi alkotásaink világirodalmi mércével mérve is óriásiak, és hogy Madách Imrének ez a nagyszerű drámája 22 év kényszerű könyvbe rejtett hallgatás után kiléphetett a könyvbe zárt fogságából, bemutathatták, és átléphetett az irodalom és a színházszervezés nem könnyű frontján.
Miután a kultúra, ezen belül is azok a művészeti ágak, amelyek több embernek adnak együttműködési lehetőséget, óriási dolog az emberi élet minősége szempontjából, az ember fejlődése, a gyerekek fejlődése szempontjából, a közösségszerveződés, a nemzeti identitás erősödése szempontjából, tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogy kap-e elegendő támogatást a magyar dráma, kap-e elegendő támogatást a magyar színházművészet, lesz-e folytatása annak a szép sorozatnak, amely nem Madáchcsal kezdődött, hanem korábban, de Madách mindenképpen egy kiemelkedő állomása volt. (Taps a KDNP soraiban.)