SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közelmúltban egy nyugat-magyarországi fórumon jártam egy örömteli meghívásra, ahol a kistelepülési polgármesterek vitatták meg a gondjaikat-bajaikat. Ezek a finanszírozási problémáktól egészen a hiányos közszolgáltatásokig és a lassú elnéptelenedésig terjedtek, kiemelten a rájuk erőszakolt, buta közigazgatási struktúrával és természetesen a munkanélküliséggel.
Ezeknek a településeknek évszázadokon át a termőföld és a mezőgazdasági termelés volt a létalapja, ma azonban sokuk már nem is rendelkezik saját termőfölddel, amelyen saját gazdálkodásba kezdhetnének. Lehetne egyszerű megoldás az önkormányzati földhiány orvoslására, ha az állam bölcsen kezelné igen jelentős földvagyonát. Lenne miből gondoskodni a vidéki települések legalapvetőbb erőforrásáról, a termőföldről. A Nemzeti Földalapkezelő közreműködésével nagy számban kialakításra kerülhetnének a települések határában fekvő, művelésre alkalmas állapotú földterületek, amelyek a helyi közösségek által szervezett gazdálkodó egységekhez juthatnának az önkormányzatok koordinálásában. Lehetne a bérleti jogot foglalkoztatáshoz kötni, és így a termőfölddel a kormány közvetlenül tudna segítséget nyújtani.
Ehelyett azonban a pályázati nyertesek meg szeretnének szabadulni a kötelezettségeiktől. Emiatt azt szeretnék, hogy ne kelljen eleget tenni, és inkább tulajdonosként szeretnének eljárni, mert ez így nyilván kellemesebb számukra. Nyilvánvalóan a kormánynak is kellemes, ha pár száz milliárd forint még beesik a kasszába, ezért nem nagyon látszódik az, hogy a kormánynak bárhol is sértené az érdekeit. Nem így a magyarságnak, akinek igenis sérti az érdekeit, hiszen a legfontosabb természetierőforrás-tartalékát tékozolja el ez a kormányzat, és elköveti azt a hazaárulást, amikor azt a földet adja el, amely a vidéki népességnek hosszabb távon, bármilyen kormány esetén megoldást jelenthetne, hogy megfelelő törekvésekkel, jó birtokpolitikával, vidékfejlesztéssel a helyben maradást elősegítse.
Konkrét kérdéseim, államtitkár úr: nem kívánja-e meggondolni magát a kormány és a haza pénzre váltása helyett társadalmi célokat szolgálni az állami földdel? Nem akarja-e az önkormányzatoknak adni azokat a területeket, növelve a vidéki foglalkoztatást? Nem gondolja-e, hogy az állami földek húsz évre való tartós bérbeadásával teljesen kielégíti egy-egy gazdálkodó igényeit, és ilyen módon a föld a külföldiek elől is biztonságban van? Nem gondolja-e a kormány és a szaktárcájuk, hogy a privatizáció nevű közvagyonrablásból elég volt már, és végre meg kellene őriznünk és gyarapítanunk kellene azt, amink van, és a kormányoknak nem felélni kellene az örökséget, hanem hozzátenni ahhoz? Nem érzik-e azt, hogy ezzel a vidék helyzetét, ezen belül pedig a legkisebb települések helyzetét még inkább ellehetetlenítik, és végleg letesznek arról, hogy birtokpolitikai eszközökkel érdemi vidékfejlesztési célokat tudjanak szolgálni? Meg lehet változtatni ezt a döntést? Van bármi, amivel el lehet tántorítani önöket, hogy ezt az ostobaságot megcsinálják? Erre várnék választ. Köszönöm szépen, elnök úr.