DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban rendhagyó fordulatnak lehettünk tanúi, két okból is. Egyrészt államtitkár úr az előző napirendet lezáró utolsó mondatában elfogadta az érvelésünket, és úgy fogalmazott, hogy a költségvetési törvény módosítása majd akkor nyer értelmet ‑ amit mi is mondtunk -, hogyha esetleg ez a közbeszerzésről szóló törvény elfogadásra kerül. Ezt viszont mi nem szeretnénk javasolni önöknek, ugyanis ennek a története eléggé kacifántos.

Szeretném egy elvi kinyilatkoztatással kezdeni, hogy egy jól működő gazdaságban a közbeszerzésnek rendkívüli jelentősége van, az hozzájárulhat a versenyhez, a színvonal emelkedéséhez, a közjavak gyarapodásához. A törvény kijelöli, hogyan pályáztassa meg az állam a munkára vagy szolgáltatásra jelentkezőket, ugyanakkor a hazai közbeszerzési jogszabályi környezet alapvetően korábban is megfelelt az uniós irányelveknek, de a jogalkalmazás terén komoly problémák merültek fel az elmúlt időszakban. Ennek az Európai Unió hangot is adott. Az Európai Bizottsággal kötött partnerségi megállapodásban a jelen hétéves ciklusra az szerepel, hogy az uniós források felhasználásának előfeltételeként meghatározott közbeszerzések működésére vonatkozó követelményeket Magyarország nem teljesíti megfelelően, ezért intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a közbeszerzési rendszer megfelelően működjön. Ez kritériumként merült fel.

Az új operatív programok brüsszeli elfogadásának egyik feltétele volt a közbeszerzési szabályok megújítása, igazából ezért született az ez év júniusi előterjesztés.

Ezt követően, ahogy Vantara Gyula képviselő úr is elmondta, szeptember 18-án egy rendkívül terjedelmes, több mint húszoldalas, közel száz pontból álló módosító csomagot nyújtottak be a saját előterjesztésükhöz, saját törvényjavaslatukhoz, és erre mind azt mondták, hogy az átláthatóság javítása, a gyorsabb és igazságosabb közbeszerzési folyamat biztosítása. Ezzel szemben valójában rendkívül lelazították a folyamatot, számtalan gumiszabály, illetve kiskapu lehetősége került be ebbe a huszonvalahány oldalas módosításba.

Azzal ellenétben, amit önök állítanak, ez a változat, ami még össze sincs szerkesztve, nem szolgálja a korrupció felszámolását, csökkentését, ellenkezőleg, annak további burjánzási lehetőségét nyitja meg, és mindezt látszólag jól hangzó szakmai érvek, szakmai indokok mentén. Például ez a 75 százalékra kiterjedő referencia. Persze lehet olyan új típusú munka, amit hazai vállalkozók korábban még nem végeztek, tehát valami rugalmasságot belevisznek. Ugyanakkor például a kizárás lehetőségében olyan szépen el lehet intézni, teljesen mindegy, hogy három, négy vagy öt pályázót hívnak meg, ha szubjektív okok alapján azt zárnak ki lényegében a jelen törvényi felhatalmazással, akit éppen akarnak.

Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy a kkv-k preferálására, ami tényleg egy követendő nemzetgazdasági cél, igazából semmi garanciát nem tartalmaz a törvény erre vonatkozóan. Szándékként benne van, de garanciális elem nincs.

Hasonlóan fontosnak tartjuk az előleg felhasználásának a szankcionálását, ugyanis voltak ezzel kapcsolatban botrányos esetek még az elmúlt időszakban is, konkrétan az ESZOSZ, az első magyar országos szociális szövetkezet botrányára gondolok, ahol közel háromezer embernek szabályosan ellopták a pénzét. Nem volt meg a saját részük, az előleget gyakorlatilag arra használták, amire az önrészt kellett volna használni, és utána egyszerűen felszívódott a cég az érintettek pénzével.

Tehát mi egy sokkal átgondoltabb, a kitűzött céloknak valóban megfelelő előterjesztést tartunk megfelelőnek. Ez egyébként látszott már a júniusi előterjesztésnél is, és pont ez volt az oka, hogy ezeket a módosítókat látva az MSZP nem vett részt az ötpártinak mondott egyeztetésen, mert semmi esély nincs, hogy ez az előterjesztés javítható legyen.

(21.10)

Ez egy olyan toldozgatás-foldozgatás, amiből csoda lenne, ha jól működő rendszer alakulhatna ki. Jelen esetben mi ezt nem látjuk biztosítottnak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)