TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A devizaalapú hitelek egyaránt jelentős kockázatot jelentenek a gazdaság, a lakosság és a pénzügyi szektor szereplői számára. Amint az Európai Rendszerkockázati Testület devizahitelezésről szóló ajánlása is rögzítette, elsősorban azokban az országokban nagy a devizahitelezés pénzügyi stabilitást övező kockázata, ahol jelentős a természetes fedezettel, azaz az adott devizával nem rendelkező kölcsönfelvevőknek, különösen a háztartásoknak nyújtott devizahitelek állománya, miután az érintettek a jövedelmüket általában helyi fizetőeszközben kapják. Mindez a közelmúltig Magyar­országra különösen érvényes volt.

A 2014 novemberében elfogadott forintosítást szabályozó törvény biztosította mind a lakáscélú, mind a szabad felhasználású jelzáloghitelek forintosítását. A banki elszámolás a devizában fennmaradt nem jelzáloghiteleket is érintette, aminek következtében a devizában kimutatott hiteltartozás összege és törlesztőrészlete is csökkent. A kimutatható hatás ugyanakkor a nem jelzáloghiteleknél kisebb volt, egyrészt a magasabb kamatszint és a rövidebb futamidő miatt kevésbé csökkent a törlesztőrészlet, másrészt az érintett hitelek mintegy fele eredetileg is referenciakamathoz volt kötve. A svájci jegybank 2015. januári döntése miatt azonban a svájci frank árfolyama jelentősen erősödött, ami a törlesztési terhek oldaláról ténylegesen kioltotta az elszámolás pozitív hatását.

A nem fizető gépjárműhitelek állománya 2014 végére már 26 százalékra emelkedett. Mintegy 30 ezer olyan deviza-gépjárműhiteles adós van, aki jelzáloghitellel is rendelkezik, azaz a gépjárműhitelek emelkedő törlesztési kötelezettsége egyben azok számát is növelheti, akik nem tudják fizetni a jelzáloghiteleiket. E hitelek kezelése ezért elkerülhetetlenné vált, amelynek kereteiről az EBRD-vel kötött megállapodásnak megfelelően a kormány és a Magyar Bankszövetség hosszas egyeztetést követően 2015. augusztus 19-én megállapodásra jutott.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat a gyakorlatban ezt a megállapodást ülteti át jogszabályba, amelynek főbb elemei a következők. A törvényjavaslat hatálya fő szabályként minden olyan fogyasztóval kötött devizahitelre, valamint devizaalapú pénzügyi lízingre kiterjed, amely nem volt érintve a devizaalapú jelzáloghitelek forintosításában. A fő szabály alól kivételt jelentenek a deviza-értékpapír vagy devizabetét mellett nyújtott lombardhitelek, ahol az ügyfelek oldaláról ténylegesen nincs védendő forint árfolyamkockázat, hiszen az ügyfél ellensúlyozta a kockázatát maga. A hitelkártyákhoz vagy fizetési számlákhoz kapcsolódó devizaalapú kölcsönszerződések sem részei a jelenlegi forintosítási szabályozásnak, annak jellegéből fakadóan.

A kormányzat szándéka ennek a problémának a végleges kezelése. Így bízunk az ügyfelek józan belátásában, és reméljük, hogy a forintosítást elfogadják, a családi költségvetések segítését célzó intézkedésünket pozitívan szemlélik, és nagyon kevesen maradnak csak a devizahiteleknél, mondjuk, akinek a fizetése svájci frankban vagy euróban van.

Tisztelt Országgyűlés! Eddig a még élő szerződésekről beszéltem, de szót kell ejteni a nem teljesítés miatt felmondott szerződésekről is, mivel ezek számossága jelentős mértéket öltött napjainkra. A nem teljesítés miatt felmondásra került kölcsönszerződésekből eredő és még devizában kimutatott követelések tekintetében a pénzügyi intézményeknek szintén kötelező lenne a forintra átváltást felajánlani. Tekintettel azonban arra, hogy ezek a követelések már nem élő szerződésekből erednek, a kérdés külön szabályozást is igényel.

A törvényjavaslat ugyanakkor az ügyfelek részére kedvezményt is biztosít, a kölcsönszerződések kapcsolódó módosítása esetén ugyanis a pénzügyi intézmények elengednék a még nem esedékes követelésük azon részét, amennyivel a 2015. augusztus 19-i devizaárfolyam magasabb volt, mint a jelzáloghitelek forintosításánál alkalmazott árfolyam. A különbségből adódó terhek ugyanakkor fele-fele arányban megoszlásra kerülnének az állam és a bankok között. Ez tehát azt jelenti, hogy a svájcifrank-szerződés esetén az ügyféllel szembeni követelés 287 forint 22 filléres árfolyamon forintosításra kerül, majd egy jóváírás eredményeként az ügyfél úgy érzi, hogy minden egyes svájci franknyi tartozása csak 256 forint 47 filléres árfolyamon van vele szemben december 1-jét követően nyilvántartva.

Tisztelt Országgyűlés! A még élő szerződések esetén a pénzügyi intézmények legkésőbb 2015. december 15-ig lennének kötelesek a kölcsönszerződések forintra átváltáshoz kapcsolódó módosított szövegét elkészíteni, valamint a módosuló rendelkezések szövegét a fő adósoknak megküldeni, azaz az ügyfelek leveleiket 2015. december 15-ig kapják meg.

A kamatok számításának módja szükségszerűen változik, ha az alapul szolgáló referenciakamat devizaalapú. A törvényjavaslat azonban kimondja, hogy ha az alkalmazott deviza referencia-kamatlábnak tartalmilag megfelelő forint referencia-kamatláb magasabb, a különbözetet a pénzügyi intézménynek a kamatfelár terhére kell érvényesítenie. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél nem tapasztalhat kamatemelkedést, a módosítás ugyanis az ügyleti kamatdíj költségmértéke tekintetében az érintett fogyasztóra nem lehet hátrányosabb, így a módosítást követő kezdeti ügyleti kamat sem lehet magasabb, mint a módosítás napját megelőző kamat.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat alapján a pénzügyi intézmények a szerződésmódosításra vonatkozó ajánlatokat minden esetben egyenlő összegű törlesztőrészletű kölcsönszerződésként kötelesek megtenni. Ennek oka, hogy az érintett kölcsönszerződésekhez kapcsolódó tehervállalások az ügyfelek oldaláról kiszámíthatók legyenek, különösen az autóhitelek esetében, ugyanis előfordultak olyan konstrukciók, ahol az árfolyamváltozásból adódó terhekkel az ügyfelek ténylegesen csak a futamidő végén találkoznak, ami szükségszerűen felveti a futamidők folyamatos meghosszabbítását.

Külön kezelést igényelnek a már felmondott kölcsönszerződésekből eredő, devizában nyilvántartott követelések, a felmondott szerződéseknél ugyanis a szerződésmódosítás nem értelmezhető, a pénzügyi intézmények legfeljebb egy új részletfizetésre vonatkozó ajánlatot tehetnek. A törvényjavaslat ezekre a követelésekre is kimondja a forintkövetelésre történő átváltást azzal, hogy ha az ügyfél az átváltást nem kifogásolja, szintén érvényesülhet a követelések egy részének az elengedése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ki kell még térni arra is, hogy december 1-jéig még két hónapnyi időtartamban viselik az ügyfelek az árfolyam mozgásának a terhét. Amikor a gépjármű- és személyi hitelek tömeges forintosítását felvállaltuk az ügyfeleknek nagyon kedvező feltételek mellett, azt is láttuk, hogy a jogszabály kihirdetése és annak alkalmazási kezdő időpontja között két hónap telik el. Ezen időszak alatt a pénzügyi intézmények fejlesztenek, átvezetnek, kiszámolnak és postára adnak, az ügyfelek pedig továbbra is elszenvedik az árfolyammozgás adta helyzetet.

(21.40)

Mivel a családi költségvetések véleményünk szerint a továbbiakban nem tehetők ki ennek a helyenként hektikus mozgásnak, így október-november során az ügyfelek ugyan még az aktuális árfolyamon fizetik a törlesztőrészletüket, azonban utólagosan elszámolja a pénzügyi intézmény részükre a túlfizetést. Ez 2-3 forintos árfolyamgyengülés esetén az ügyfélnek csak pár száz forintos törlesztőrészlet-különbség, de véleményem szerint a kormány döntése által a javaslat már ezt az ingadozást sem szeretné a családok terheként látni.

Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat célja a devizaalapú hitelek végleges rendezése, a háztartások árfolyamkockázat alóli mentesítése, a családi költségvetések kiszámíthatóbb terhekkel való szembesítése. Jelentős terheket veszünk le a családok válláról, és hiszem, hogy a probléma rendezése megnyugtató keretek között véglegesen és mindenki számára a lehető legnagyobb pozitív szemlélettel zárul.

Hosszú utat jártunk be, de a probléma 2016-ra véglegesen elfelejtésre kerülhet, és a hiteleikkel kisebb vagy nagyobb mértékben küzdő családok is pozitív fordulattal nézhetnek szembe. Kérem ezért önöket, hogy támogassák a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage