DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma egy olyan részéről szeretnék beszélni az Országgyűlésnek, amelyet kevesen ismernek, holott mindig itt van, állandóan működik, és a jövő nélküle egyáltalán nem tudná megismerni az Országgyűlésben elvégzett munkát. Ők a parlamenti gyorsírók, akikről azért érdemes szólni, mert magyar siker született a gyors- és gépíró-világbajnokságon Budapesten. Ahogy a mai napon már a plénum gratulált nekik, a gyorsírás kategória mindhárom dobogós helyén magyar versenyző végzett. Gyorsírás kategóriában Ferenc Zsuzsa az első, Vicai Erika a második és Árvayné Dani Judit pedig a harmadik helyen végzett. (Taps.) Jogos a taps a részükre. Mindhárman parlamenti gyorsírók ‑ olvasható az MTI közleményében. A világbajnokságot egyébként július 18. és 24. között rendezték Budapesten 35 ország mintegy 550 versenyzőjének részvételével. A győztes Ferenc Zsuzsa, a 2011-es párizsi világbajnokságon is már megszerezte az első helyet, és immáron 22 éve jegyzeteli a politikusok felszólalásait. Az eredményhez ezúton is gratulálok!
Ez az eredmény egy kiváló alkalom arra, és alapot ad arra, hogy egy kicsit jobban megismerhessük, megismertethessük az Országgyűlésben és a velünk együtt itt ülő személyekkel, hogy miben is áll maga a gyorsírás és hogy kell ezt művelni. A gyorsírók feladata nem más, mint az ülésterem közepén ülve a nap első szavától az utolsóig végigjegyzetelni ‑ egymást váltva ‑ az összes elhangzó felszólalást, sőt a bekiabálásokat is. Így készítik el az Országgyűlés jegyzőkönyvét, az Országgyűlési naplót az örökkévalóságnak. Egy plenáris ülésen összesen nyolcan-kilencen dolgoznak, tízpercenkénti váltásban ‑ és imént is történik egy váltás -, és teszik azért, mert egy tízperces szöveg áttételi ideje általában körülbelül egy órát vesz igénybe. A munkaidő az Országgyűlés üléseihez igazodik, tehát ha egész éjjel ülésezik a parlament, mint ahogy most is ülésezik, akkor nekik ezt kell követniük. A munka nagy része persze nem itt, az ülésteremben zajlik, hanem a leíró irodában, ami most éppen nagyon messze van az ülésteremtől, úgy jó 300 méterre, így naphosszat ide-oda sétálnak az ülésterem és a leíró iroda között.
Feltehetnénk a kérdést, hogy vajon mindenki bajnok lesz-e, aki az Országgyűlésben dolgozik. Mondhatjuk, hogy igen, hiszen a Gyorsíró Iroda alkalmazási feltételei főiskolai, egyetemi diploma és magas szintű gyorsírástudás, amelyről oklevél is kell, sőt a szakma krémjét ide gyűjtik, tehát nem csoda, hogy itt vannak a győztesek.
Mit is kell tudni egyébként a gyorsírásról? Ha a gyorsírást mesterfokon műveli valaki, akkor a percenkénti 400-500 szótag/perc sebesség is elérhető. A versenyeken és így a világbajnokságon is folyamatosan emelkedő tempóval tesztelik a versenyzőket, folyamatosan emelkedő tempójú szövegeket kell leírniuk. A csúcstartó itthon egyébként dr. Kappa György, aki elérte a percenkénti 500 szótagos sebességet is. A gyorsírás feladatának azért tud eleget tenni, mert a közírástól eltérő egyszerű jeleket használ, jelölési módokat használ, ezzel egyszerűbbé teszi az írást, és a vonásokat takarítja meg.
(22.30)
Nem ír le mindent, meghatározott szabályok alapján csak rövidítéseket készít. A gyorsírás alapja és legfőbb előnye az idő és a munka megtakarítása.
És hogy mégis milyen a gyorsírás írásmódja? Az sokban eltér a folyóírástól, jelei jóval egyszerűbbek, és a következő elemekből állnak: egyenesből, kampóból, hurokból, körből, hajlásokból, amelyek szintén az ellipszisnek a részei, és jelenleg is ebben jegyzetelik ezt a felszólalást. A folyóírás ezeket az elemeket egyébként használja, de egy-egy betű akár az a betű több elemből áll, a gyorsírásban azonban a legbonyolultabb jel is legfeljebb háromelemű.
Most megpróbálhatnánk tevékenységüket tesztelni egypár nyelvtörővel, egy hadarós szöveggel, mint a talán platán, netán palánta, netalántán platánpalánta vagy olyan szóval, mint a megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért. De ennek vajmi kevés értelme lenne, hiszen hallottuk: nem a nyelvtörők a kihívások, hanem a beszédtempó gyorsasága.
Ezért megköszönve az ő munkájukat és ezúton gratulálva, inkább a tisztelet jeléül egy idézetet szeretnék felolvasni, méghozzá Gárdonyi Géza: A gyorsírás című versét, amelyet fogadjanak ezúton szeretettel, és amely így szól: „Minő eszme! Dicső isteni gondolat! / Lekötni a tűnő eleven hangokat, / melyek alig jöttek a szónok ajkára, / S szétoszlottak, mint ködben a pára. / Most a szó, amint száll, s tűnni kezd, enyészvén / Árnyéka ott marad a gyorsíró íven: / A lángész tüzének nem hal el szikrája, / Sok ezredév szíve fog felgyúlni nála. / Ide is, oda is egy-egy görbe húzás, / És előtted fekszik a csodás gyorsírás. / Alig néhány jegyben kurtavasra verve / A szökevény szavak elcsípett serege.”
Ezúton gratulálok. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)