SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy örömmel hallgattam Lukács képviselőtársam napirend utáni felszólalását, és azon rágódtam, hogy milyen jó is, hogy a gyorsíróink nem őriznek semmi olyat, ami a fideszeseknek kellene, és nincs semmi olyan rájuk bízva, amit páran haza akarnának vinni, mert így megfelelő szakemberek maradhatnak kormányokon átívelően azokon a posztokon, ahol hozzáértésre van szükség.
Sajnos, a természetvédelem nincs ebben a helyzetben, és a magyar természetvédelmi intézményrendszer esetében, ami természeti erőforrások fölött rendelkezik, bizony nem fontos az, hogy a szakembereket megőrizzék. Nagyon-nagyon röviden szeretném csak áttekinteni azt, hogy hová jutunk el, hiszen valaha, a rendszerváltást követően Európa élbolyába tartoztunk a környezet- és természetvédelmi intézményrendszerünkkel, a nemzeti parkjainkkal, jogszabályi környezetünkkel, és ma már gyakorlatilag egy kiüresedett, alig valamit jelentő rendszer áll rendelkezésünkre.
A természetvédelem és a környezetvédelem csúcsán helyettes államtitkár áll, ezt hívták korábban szakállamtitkárnak is. 2010 előtt Haraszthy Lászlónak hívták, aki agrárszakemberből lett természetvédelmi ökológus ‑ a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte diplomáját -, majd több alkalommal dolgozott az aktuális környezetvédelmi minisztériumokban főosztályvezetőként, foglalkozott élővilág-védelmi feladatokkal, volt felelőse a madártan és természetvédelem irányításának, majd ’91-től több mint tíz évig a világ egyik legnagyobb természetvédelmi szervezetének, a WWF-nek volt magyarországi igazgatója. Így lett belőle államtitkár. Gyakorlatilag teljes generációs madarászok nevelkedtek az ő szakpublikációin, amelyek a nyolcvanas években mutatták be Magyarország madárvilágát.
Az ő elődje Tardy János volt, szintén szakembernek nevezhető, geográfusi, középiskolai tanár végzettséggel rendelkezett, a szegedi egyetemen szerzett doktorátust a geológiai tudományokból, és ő is több kormányon keresztül, az MDF-, majd az MSZP-, majd az első Fidesz-kormányon keresztül képviselte a természetvédelmet.
2010 óta ezt a posztot egy magyar-történelem szakos tanárként végzett úriember tölti be, aki kiegészítő diplomaként 2004-ben jogászi végzettséget szerzett. Dolgozott a Magyar Nemzetben újságíróként, majd a budapesti VI. kerületi Bajza Utcai Általános Iskolában magyar-történelem szakon tanított; majd egyéni praxist kezdett ügyvédként. Rá bíztuk a természetvédelem intézményrendszerét.
A legfontosabb természetvédelmi hatósági szint, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2010-ig dr. Filotás Ildikó vezetése alatt állt, aki gyakorlatilag az összes létező lépcsőt bejárta a felügyelőségnél, a Magyar Hidrológiai Társaság elnökségének tagja lett, jogi végzettsége mellé EU-s szakjogászi diplomát szerzett, és gyakorlatilag csak publikációs munkásságban, vízügyi közigazgatás területén írt szakanyagokat.
Jelenlegi utódja a semmilyen szakmai végzettséggel nem rendelkező, áldiplomás, álnyelvvizsgás, áldoktor Tolnainé Katika után egy földrajz-testnevelés szakos tanár lett, aki kiegészítően ingatlan-értékbecslői szakképesítéssel rendelkezik. Ő intézi Magyarország környezet- és természetvédelmének legfelsőbb szintű hatósági feladatait.
Érdemes megnézni azt, hogy nemzetipark-vezetésekben milyen változások álltak be. 2010 előtt az Aggteleki Nemzeti Parkot például Salamon Gábor biológus és barlangtani szakértő vezette, aki egy évtizeden túli természetvédelmi gyakorlat után lett igazgató, és gyakorlatilag a nemzeti parknál minden szakmai munkát elvégzett.
Nos, Aggteleknél jelen pillanatban a környezetvédelmi felügyelőségről érkezett, vezetői gyakorlat és nemzeti parki tapasztalat nélküli vezető látja el ezt a feladatot, aki egy szakmérnöki szakosított oklevelet szerzett a veszprémi egyetemen, és 2002-ben az alapdiplomáját egy államilag el nem ismert egyetemen, a miskolci bölcsészegyetemen egészítette ki. Egyik sem szakirányú végzettség. Jelen pillanatban környezet- és természetvédelmi szakmája nincs.
A Bükki Nemzeti Parkot korábban Duska József volt erdőmérnök vezette, aki nemcsak erdészetben, természetvédelemben is közel húszéves tapasztalat után lett nemzeti parki igazgató. Jelen pillanatban a Bükki Nemzeti Park immár harmadik igazgatóját nyűvi, egyik után jött a másik, és gyakorlatilag nincs érdemi változás a hozzáértésben.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága Sándor István biológus, természetvédelmi ökológus első munkahelye volt diploma után, majd lépésről lépésre haladt előre és úgy lett igazgató. Az ő elődje Aradi Csaba volt, szintén egyetemi tanár, biológus.
Jelenleg Kovács Zita jogászt nevezték ki, vezetői gyakorlat nélkül, aki mindössze másfél-két éve dolgozik a nemzeti parknál, és úgy szerezte meg a tapasztalatait.
Nagyon hasznos lenne, hogyha a természetvédelem intézményrendszere, a környezet- és természetvédelem is élvezné azt a megbecsülést, hogy szakemberek és megfelelő, alkalmas vezetők lássák el a posztokat. Ezt a kívánságot akartam megfogalmazni. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.)