BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! A 10 887 négyzetkilométer területű, az 1999-es konfliktus előtt kétmillió fős népességű Koszovó a mai napig megosztja a nemzetközi közösség tagjait az azt elismerő és el nem ismerő országokra.
Magyarország 2008. március 19-én ismerte el Koszovó függetlenségét, melynek fizikai biztonságát a NATO vezette nemzetközi békefenntartó erők, talán ismertebb néven a KFOR és az EU jogállamiságot erősítő missziója, az EULEX igyekszik garantálni. A NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó erőben 331 magyar katona teljesít szolgálatot.
A földrengések szempontjából érzékeny sávban húzódó ország bővelkedik ásványkincsekben, különösen az ón és az ólom világpiaci árának szárnyalása nyit komoly lehetőségeket az ásványkincsek hasznosítása terén.
Nemrég Johannes Hahn uniós bővítési biztos bejelentette, hogy az EU várhatóan hamarosan megszünteti a Koszovóval szembeni vízumkényszert. Emellett közölte, hogy 2020-ig Brüsszel mintegy 650 millió euróval támogatja az ország gazdasági fejlődését, versenyképességének növelését, valamint az államigazgatási problémák rendezését. Hozzátette azonban azt is, Koszovó kötelezettséget vállalt arra, hogy rendezi viszonyát Belgráddal.
Az előttünk fekvő javaslat Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés kihirdetését tartalmazza. De mielőtt erre rátérnék, érdemes néhány gondolatot szólni arról, hogy hogyan alakultak eddigi kapcsolataink.
A Magyarország és Koszovó közötti kereskedelemről a KSH adatbázisában 2009 óta állnak adatok rendelkezésre. A magyar export 2009 óta dinamikusan növekvő tendenciát mutat. Az árucsere nagy részét a Koszovóba történő magyar kivitel jelenti. Ez 2013-ban 22 százalékponttal haladta meg az azt megelőző évi értéket. A Magyarországról Koszovóba irányuló export leginkább a tejtermékek, tojás, vegyi áruk, ruházati cikkek és lábbelik, valamint villamos gépek, közúti járművek, híradástechnikai eszközök, faáruk és gyógyszerek kereskedelmére koncentrálódik.
A koszovói behozatal 2013-ban 90 százalékpontos növekedést mutatott a 2012. évi értékhez képest. A Koszovóból történő behozatal 31 százalékban élelmiszert, 48 százalékban feldolgozott termékeket, 18 százalékban pedig gépeket jelent.
Gazdasági kapcsolataink élénkülése is jelzi, hogy egyre inkább bővül a magyar és koszovói kapcsolatrendszer, melynek egyik lépcsője az előttünk fekvő javaslat. 2015 júniusában írta alá Magyarország és Koszovó a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló kétoldalú nemzetközi szerződést, amely egyebek mellett az ügyészségek együttműködését is szabályozza. Az egyezmény alkalmazása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a két ország között a bűnügyi együttműködést, és elősegíti a nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb fellépést. Ezen túl a dokumentum rendelkezései megkönnyítik a bizonyítást, valamint szabályozzák a büntetőeljárásban keletkezett dokumentumok továbbításának, illetve a tanúmeghallgatásoknak a rendjét. Ahogy államtitkár úr is elmondta, az egyezmény meghatározza a jogsegélykérelem megtagadásának kötelező és mérlegelhető okait, rögzíti a jogsegélykérelmek megküldésére és fogadására kijelölt központi hatóságokat, a jogsegélykérelem tartalmi elemeit és kötelező mellékleteit, továbbá költségviselési és adatvédelmi szabályokat tartalmaz.
Röviden összefoglalva ez az, ami előttünk fekszik, ehhez kérem képviselőtársaim támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.