KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy technikai jellegűnek is mondható javaslat, a környezetvédelmi törvénynek egy technikai jellegűnek mondható módosítása fekszik előttünk. Ahogy az államtitkár úr is említette, illetve többen a felszólalók közül, most egy módosítása van az 1995-ben elfogadott 1995. évi LIII. törvénynek. Ez már a sokadik módosítása, de alapvetően 1995-ben egy korszerű és Európában szerintem a legjobbak között lévő környezetvédelmi törvényt fogadott el a Magyar Országgyűlés. A környezetvédelem helyzetére ez általában is elmondható és a jogalkotásra is, hogy ez a helyzet azóta fokozatosan csak romlott, illetve néhány területen tapasztalható kisebb javulás.
A környezetvédelmi törvény újrakodifikálására, illetve új törvény megalkotására lehet, hogy szükség volna, de ez most szerintem nem időszerű kérdés valóban. A törvény módosításával a kisebb problémák, a technikai jellegű, egy törvény alá rendezés és hasonló jogtechnikai feladatok orvosolhatók. Ahhoz, hogy új környezetvédelmi törvény szülessen, új koncepcióra, új szemléletre is szükség volna, ahhoz pedig egy új kormányra volna szüksége Magyarországnak. Jelen pillanatban ez a kérdés nincs napirenden.
Ami napirenden van, az a környezetvédelmi törvény módosítása, meteorológiai, zajvédelmi és egyéb technikai jellegű pontosításokban, aminek tekintetében egyetértünk a módosítási javaslatokkal, és azt támogatni tudjuk, hiszen rendkívül fontos, különösen a klímaváltozás hatásaira tekintettel, hogy a meteorológiai tevékenységek azon része is a környezetvédelmi törvényben szabályozásra kerüljön, amely akár a klímaváltozás hatásainak megállapításával, előrejelzésével, becslésével függ össze, illetve az ehhez szükséges adatok beszerzésével és az adatszolgáltatással, ami akár légköri feltérképezést vagy bármi más egyéb adatgyűjtést jelent.
Ami a zajvédelmet illeti, az szintén egy nagyon fontos terület, és azt hiszem, talán a környezetszennyezés válfajai közül, a környezetterhelések közül még mindig a zajszennyezést vesszük a legkevésbé komolyan, pedig az emberi egészségre ugyanolyan káros hatással, ha nem károsabb hatással van, mint bármely más szennyezési forma, akár a légszennyezés, akár az ivóvíz elszennyeződése. Folyamatosan, egész életünkben egyre inkább jelen van a zaj mint környezeti ártalom, és különösen a nagyvárosokban ez már annyira az életünk részévé vált, hogy sokszor fel sem tűnik, de ennek ellenére egészségünket, idegrendszerünket folyamatosan őrli fel, és anélkül, hogy ezt észrevennénk, rombolja az emberi egészséget, így különösen oda kell figyelni rá, mert nem annyira látványos, mint a légszennyezés vagy a talajszennyezés, a vízszennyezés, de legalább annyira veszélyes.
Azt gondolom, a jelenleginél akár még szigorúbb szabályozásokkal is lehetne ezen a területen segíteni azért, hogy felesleges zajterhelésekkel az emberek életét ne terheljük vagy ne nehezítsük. Ma jó néhány olyan zajforrás van még jelen életünkben, aminek, hogy úgy mondjam, nem indokolt feltétlenül a léte vagy legalábbis a zajkibocsátás mértéke, és e tekintetben azt gondolom, akár jogalkotói vagy törvényhozási feladatokkal is lehetne ezen segíteni. Az egyik legértékesebb dolog talán az emberek életében a regenerálódás, a felfrissülés, a pihenés, amit csak egy csendes környezetben lehet véghezvinni ahhoz, hogy az ember idegrendszere is megfelelően regenerálódjon; mondjuk, két munkanap vagy két fárasztó nap között az alváshoz mindenképpen csendre és nyugalomra van szükség, és sokszor ezt sem kapják meg az emberek a hétköznapokban. Ezek civilizációs ártalmak, mondhatnánk, de mindenképpen indokolttá teszik, hogy komolyabban foglalkozzunk a problémával.
Nyilván most itt csak egy technikai jellegű pontosítás az, hogy egy törvény alá rendezi, és a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik a területek zajvédelmi védetté nyilvánítása, a csendes övezetek kijelölése.
(10.10)
Az pedig a korábbi jogalkotási folyamatok eredménye, hogy a Margitsziget esetében a Fővárosi Önkormányzat alkothat helyi zajvédelmi rendeletet, hiszen a Fővárosi Önkormányzat illetékességébe került át a kerületi illetékességből.
Összességében még egyszer a végén elmondhatom, hogy támogatni tudjuk ezt a módosító javaslatot, szakmailag, szakpolitikailag támogatható javaslatok szerepelnek benne. A végén szereplő, különböző miniszteri hatáskörökbe rendelt feladatok, a zajszennyezettségi határérték és a környezeti zaj egészségügyért felelős miniszter egyetértésével történő megállapítása mindenképpen indokolt, illetve a földtani közegre vonatkozó határérték vízvédelemért felelős miniszter egyetértésével történő meghatározása szintén, azonban ezek technikai jellegű módosításoknak vagy pontosításoknak nevezhetők.
Hosszú távon a mi javaslatunk ezzel kapcsolatban mindenképpen a zajvédelmi előírások szigorítása, illetve a környezetvédelmi jogalkotás, a környezetvédelmi kodifikáció megfontolása a kormány részére. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)