MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Valóban, engem is ez a rezsikérdés ihletett meg, főleg, hogy a főrezsibiztos úr is itt van a teremben.
Szóval, amiről Tóth Bertalan képviselő úr beszélt, azt érdemes lenne egyszer komolyan venniük, hiszen mégiscsak vannak olyan intézkedései a kormánynak, amelyek azt mutatják, hogy elindultak abba az irányba, amit mi is javasoltunk a rezsicsökkentés idején.
Mi azzal teljesen egyetértünk, hogy Magyarországon az egyik legnagyobb problémája a családoknak az, hogy nincs elég jövedelem, és ha nincs elég jövedelme vagy bevétele a családnak, akkor értelemszerűen a kiadási oldal is nagyon fáj mindenkinek. Tehát a rezsikiadásokat valamilyen módon csökkenteni kell.
Most ezeket a kiadásokat sokféleképpen lehet csökkenteni. A kormány választott egy utat. Mi sosem a célt kritizáltuk, sőt a célban szerintem mindenki egyetértett ‑ nincs olyan politikus, aki nem ért egyet ezzel ‑, csak azt mondtuk, hogy ezt el lehetne más úton érni, igazságos úton és fenntartható módon, ami ráadásul a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe veszi, ha már itt hulladékgazdálkodási kérdésekkel foglalkozunk és az imént, az előző napirendi pontban pedig a környezetvédelem kérdéseivel foglalkoztunk.
Mi azt javasoltuk vagy azt mondtuk, hogy igazságtalan az, hogy minél többet fogyasztok ‑ most leegyszerűsítem ‑ az energiából, annál nagyobb állami támogatást kapok. Erre utalt Tóth Bertalan. Mi azt mondtuk, hogy a gazdagoknak nem kellene adni ebből a rezsicsökkentésből semmit sem, tehát aki az uszodáját fűti például, az ne kapjon ebben nagyobb támogatást, mint aki mondjuk, egy panellakást fűt 42 négyzetméteren Budapesten. Ez volt az egyik állításunk.
A másik az, hogy fenntarthatóan kellene a rezsicsökkentést végrehajtani. Hosszú távon, látható módon, már most is gondokat okoz, hogy hol milyen hatósági árat szab meg adott esetben a kormányzat. Tehát hogy egyszerűen látszik, hogy dőlnek össze ezek a cégek, amelyek ezzel foglalkoztak, vagy az önkormányzatnak kell kiegészíteni a költségvetésüket. Ezt persze honnét tudják megtenni? Az emberektől elvett adó formájában. Tehát ha lehetne egy ilyen párhuzamot húzni, akkor lehet, hogy a rezsicsökkentést egyébként megfinanszíroztatják tulajdonképpen az emberekkel.
Tehát ezért mondtuk mi azt, hogy egyrészt ha már az olaj ára ilyen alacsonyan van, amiről Tóth Bertalan sokszor beszélt, akkor talán érdemes lenne egyrészt az önök által választott úton továbbmenni, valóban, meg a gazdasági növekedésből is többet adni az embereknek. De hosszú távon mégiscsak az lenne a környezetkímélő megoldás, hogyha a fűtésrendszerek korszerűsítését, a nyílászárócserét, adott esetben a különböző szigetelési módszereket támogatnák, mert ezáltal, különböző civil szervezetek becslései alapján, 20-40 százalék közötti rezsiköltség-megtakarítást is el lehetne érni, méghozzá hosszú távon, egy egyszeri befektetéssel. Tehát magyarul, hogyha a kormányzat nagyobb forrásokkal, akár európai uniós, akár kvótaeladásból származó bevételből, vagy magyar állami forrásokból azt támogatná, hogy a magyar családok a saját lakásaikat ‑ és mindegy, hogy az családi ház, emeletes ház vagy társasház ‑ tudnák szigetelni, ki tudnák cserélni a konvektorokat, a fűtésrendszereket tudnák korszerűsíteni, vagy éppen megújuló energiaforrásokat tudnának felhasználni ebben, akkor bizony az sok minden pozitív célt jelentene, vagy pozitív eredménnyel járna hosszú távon.
Egyrészről csökkenne a kiadása a magyar családoknak, ez szerintem egy nagyon fontos cél. A második, hogy bizony környezetkímélő módon tudnánk elérni ezt a célt, mégpedig úgy, hogy a kibocsátás és sok minden Magyarország számára kedvezőbben alakuljon, hiszen energiatakarékos megoldásokat alkalmaznánk, és ahogy szokták mondani ebben a kérdéskörben nálam felkészültebb kollégák és szakértők, az el nem fogyasztott energia a legzöldebb energia. Tehát én azt gondolom, hogy ez mindenféleképpen fontos.
És a harmadik, ami ugyan nem kötődik szorosan ehhez, de van ennek egy gazdasági oka is, hogy miért érdemes ezen az úton elindulni. Ugyanis hogyha egy ilyen típusú rezsicsökkentésbe fogunk, akkor az a magyar kis- és középvállalkozói szektornak is egy komoly lehetőséget ad, hiszen mind a nyílászárók, mind a fűtésrendszer-korszerűsítés, mind akár a zöldgazdaság keretében a megújuló energiaforrások használata bizony konkrét iparágak fejlesztését, fejlődését is segítheti, és rendkívül sok magyar kis- és középvállalkozót tud vagy tudna megbízáshoz juttatni hosszú távon, mégpedig úgy, hogy a kapacitásokat is tudja bővíteni, tehát a szolgáltatás minőségét és az eladások mennyiségét is bővíteni tudnák. És ez egybevág egyébként a mindenkori kormánynak, a mostani kormánynak is az elképzelésével, hogy a kis- és középvállalkozói szektornak segítséget kell adni a piacra jutásban, illetőleg abban, hogy minél nagyobb forgalmat tudjanak bonyolítani, minél jobb minőségben, és hogy minél több helyen tudjanak adott esetben beszállítóként is megjelenni.
(11.30)
Tehát mi azt gondoljuk, hogy mind a hulladékgazdálkodás, mind más területeken a rezsicsökkentésnek ez a módja az, amelyik előrébb vinné az országot a modernizációs úton, ez lenne környezetkímélő, és ez hozná magával azt, hogy a családoknak is kevesebbe kerülne a mindenkori rezsi. Ha egy ilyen felújítás tulajdonképpen elvégzésre kerül egy adott ingatlanon, akkor ennek még egy utolsó pozitív eredménye is van, ez pedig az, hogy magának az ingatlannak az értéke is nőni fog.
Magyarul: azt gondolom, ennél jobb megoldást nehezen lehet elképzelni, ezért erre ösztönöznénk a kormányt, hogy a néhány helyen megjelenő programot bővítsék, jelentősebb forrásokkal egészítsék ki, és akkor valóban egy nagy lépést teszünk abba az irányba, hogy Magyarországon olcsóbb legyen a rezsi, és sokkal zöldebb, tehát környezetkímélőbb módon valósuljon meg. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)