MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én két kérdésben szeretnék inkább kritikai észrevételt megfogalmazni, hiszen Tóth Bertalan részletesen beszélt az egész törvényről és az ezzel kapcsolatos frakciós álláspontról. Két olyan téma van, amit megfontolásra ajánlanék a kormány számára, hogyha ezen a területen a kormány előrelépést érne el, ami az energetikával vagy éppen a környezetvédelemmel kapcsolatos törvények szempontjából is fontos és jó lehet, sőt még a korábban említett rezsicsökkentéssel is összefügg.

(14.20)

Ami számomra az első fontos téma, hogy a megújuló energiaforrások új támogatási rendszerével kapcsolatban milyen szándékai vannak a kormánynak, hogy mikor kerül valamilyenfajta új stratégia, új cselekvési terv, új szabályozási környezet elfogadásra. Hiszen azt látjuk, hogy az, ami most történik, tulajdonképpen a jelenlegi rendszer toldozgatása-foldozgatása, de ez semmilyen módon nem jelent ösztönzést az új beruházások számára; nem inspirálja arra a vállalkozásokat, hogy ebbe a területbe fektessenek, és gyakorlatilag nem épült komolyabb megújuló energiaforrást használó erőmű a pécsi biomassza-erőmű kivételével 2010 óta. Vannak szakemberek, akik úgy fogalmaznak, hogy a kormány 2010 óta akadályozza a megújuló energiaforrások magyarországi hasznosításának nagyobb térnyerését, pontosan azzal, hogy egy ilyen kiszámíthatatlan szabályozási környezetet teremt, és korábban leállította a szélerőműtendert is.

Ezt azért tartom fontosnak, nemcsak környezetvédelmi szempontból látom azt fontosnak, hogy a megújuló energiák, zöldenergiák egyre nagyobb teret kapjanak ebben az úgynevezett energiamixben, és korábban egyébként ezért is kritizáltuk a hatástanulmányok elmaradását a Paksi Atomerőmű bővítése kapcsán, hiszen azt mondtuk, hogy meg kéne nézni azt, hogy a következő 50-100 évben mi az az energiamix, ami legjobban szolgálja Magyarország gazdasági és fogyasztásbiztonsági érdekeit. Hiszen ha erre ennyi pénzt elköltünk, több ezer milliárdot, akkor természetesen ez kiszorítja a zöldenergia vagy a zöldenergetikai beruházások támogatását és fejlesztését.

Egyik részről fontos energetikai szempontból, hogy mi történik ezen a területen, de a másik szempontból, a zöldgazdaság oldaláról közelítve meg a kérdést, szerintünk ennek van gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai aspektusa is, hiszen számtalan tanulmány szól arról, hazai és külföldi egyaránt, hogy a zöldgazdaságban rejlő foglalkoztatáspolitikai lehetőségek bizony kiaknázatlanok még Magyar­országon. Mi tehát arra inspirálnánk, arra kérnénk a kormányt, hogy gondolkozzék el azon, hogy a zöldgazdaságba történő befektetések, mind anyagi befektetések, mind támogatási oldalról történő befektetések, illetőleg a jogszabályi környezet ösztönzőbb megfogalmazása bizony szerintünk nem csak környezetvédelem, nem csak energetika, hanem a magyar gazdaság szempontrendszere és a foglalkoztatáspolitika, az új állások, az új munkahelyek teremtése szempontjából is kiemelt jelentőséggel bírhat, legyen szó akár a mezőgazdaságról, akár más területről.

A másik ilyen pont, amit államtitkár úr figyelmébe szeretnék ajánlani, szintén a sajtóhírekben megjelent, hogy a Miniszterelnökség készített egy vitaanyagot, ami a médiában is olvasható volt, és ebben úgy fogalmaznak, ha jól emlékszem, hogy körülbelül 1000 milliárd forintot kíván fordítani az állam úgynevezett energetikaicég-vásárlásokra, és ha jól értettem Tóth Bertalan szavait, akkor egy szóbeli kérdésre nagyjából ezt meg is erősítette a tárca egyik államtitkár asszonya.

Szintén azt kérdezném, hogy ez az 1000 milliárd forint rendkívül nagy összeg, még akkor is, ha MFB-s forrásból kerül finanszírozásra, de ez már egy akkora nagy szám, amiből akár egy 4-6 éves energetikai fejlesztési programot is lehetne indítani a magyar családok számára. És ennek is lenne gazdaságot élénkítő aspektusa, hiszen ha egy szigetelésre, fűtésrendszer-korszerűsítésre, nyílászáró-korszerűsítésre és -cserére költhetnék el a magyar családok a saját lakásaik fejlesztése kapcsán ezt az összeget, évente tervezve, akkor erre a magyar kis- és középvállalkozói szektor konkrét iparágakat tudna ráépíteni. És ha ez egy 4-6 éves, előrelátható, kiszámítható ciklust jelent a kis- és középvállalkozások számára, akkor az ehhez szükséges banki hitelezéstől kezdve a kapacitásbővítés vagy -fejlesztés logikáján is tudnának invesztálni ezek a vállalkozások ebbe. Arról nem is beszélve, hogy szintén rengeteg új állást tudnának teremteni azáltal, hogy tipikusan az ilyen korszerűsítési munkákat nem nagy multinacionális cégek végzik, hanem a szigeteléstől a fűtésrendszer cseréjén át az ablakok, nyílászárók cseréjéig ez tipikusan kis- és középvállalkozások számára meghatározott tevékenység tud lenni. Ráadásul magyar vállalkozók számára, hiszen nem valószínű, hogy erre különösebben nagy érdeklődés lenne külföldről, külföldi tulajdonú cégek szempontjából. És éppen azért, mert ahogy Tóth Bertalan is fogalmazott, a legjobb energia, a legzöldebb energia az el nem használt energia, energiahatékonyság szempontjából is ez egy kiemelt célkitűzés lehet, hiszen jóval lehetne csökkenteni a mennyiségi felhasználását a különböző energiahordozóknak, és ez környezetvédelmi szempontból, de aztán a költségoldalról is komoly megtakarítást jelentene a magyar családoknak. Ebből kifolyólag ez valóban egy fenntartható, hosszú távon fenntartható rezsicsökkenést tenne lehetővé; hozzátéve azt is, hogy nemcsak a költségei csökkennének ezeknek a családoknak, hanem bizony az értéke is megnőne azoknak az ingatlanoknak, házaknak, amelyek ebben a tekintetben felújításra kerülnek.

Ez azért is fontos, mert nemcsak fenntarthatóvá válik ezáltal a költségek csökkentése, hanem egy kicsit igazságosabban is osztja el a lehetőségeket az emberek között, hiszen a mi javaslatunk alapján ez egy nagyon kis önrésszel működő pályázat kéne hogy legyen, amit a tulajdonosoknak, a lakástulajdonosoknak fizetni kellene, és nem volna szabad korlátozni ezt a felújítási munkát csak kizárólag a panellakásokra, hanem meg kéne nyitni minden magyarországi lakás tekintetében ezt a lehetőséget. Ami viszont azt is lehetővé tenné, hogy a rezsicsökkentésben azok, akik nem gázzal fűtenek, hátrányosabb helyzetben vannak, ez a lehetőség viszont mindenki számára egyformán igazságosan adna lehetőséget arra, hogy csökkentsék a különböző típusú költségeiket.

Úgyhogy ez a két olyan észrevétel lenne, ami mind a kettő a zöldenergiához, az energetikán belül a megújuló energiaforrásokhoz kötődik. Ha tehát a zöldgazdaságba fektetne a kormány, akkor az is hozna foglalkoztatáspolitikai előnyöket, gazdasági növekedésbeli előnyöket, illetőleg ha egy ilyen 1000 milliárd nagyságrendű, 4-6 éves programot indítanának, akkor ez pedig szintén ugyanezekkel a hatásokkal járna, pörgetné a gazdasági növekedést, új munkahelyeket teremtene, és új iparágakat tudna megerősíteni Magyarországon. Ráadásul mindezt a teljes magyar vállalkozói spektrumban tudnák elérni. Köszönöm szépen, elnök úr, ennyit szerettem volna elmondani. (Taps az MSZP padsoraiban.)