DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Előterjesztők! Tisztelt Képviselőtársaim! A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításának jelen, viszonylag rövid szakaszaival kapcsolatosan mindenképpen érdemes felhívni a figyelmet arra az anomáliára, hogy nem is olyan régen, októberben, amikor a magáncsőd intézményéről beszéltünk, akkor a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény átfogóan, lényegében nagyobb volumenében változtatásra került, illetve változással volt érintett. Így különösen érdekes, hogy most egyéni előterjesztés alapján kerül ismételten ez a jogszabály változásra, természetesen úgy, hogy egy joghézagra való hivatkozás van az előterjesztők által, amely joghézagot én próbáltam keresni a gyakorlatban és próbáltam rábukkanni akár bírósági egyedi döntések vagy akár olyan iránymutatások által, amelyek már felhívták volna erre a meglévő ‑ egyébként valóban meglévő ‑ joghézagra a figyelmet, ami azt támasztotta volna alá, hogy a csődeljárás során, adott esetben a felszámolási eljárásokban valóban van egy olyan helyzet, egy égető helyzet, amelyet most egyébként ilyen gyorsan és egyéni képviselők indítványával orvosolni kell, és amelyet egyébként a kormány valamilyen módon elmulasztott orvosolni, amikor egyébként a magáncsőddel érintetten magát a csődeljárást és a felszámolási eljárást is módosította. Nos, a kutatásaimnak, kereséseimnek az eredménye az lett, hogy ‑ mint említettem ‑ nem találtam olyan, egyébként égető helyzetet, amely a joggyakorlatban felmerült volna, vagy egy éveken keresztül megoldatlan joghézagot tárt volna föl, így mindenesetre csak a jóhiszeműség maradt, hogy bízunk abban, hogy az előterjesztők által idehozott módosítás mégis egy olyan joghézag, amely a gazdasági, illetve a kereskedelmi élet működési rendjében, a felszámolási eljárásokban, a csődeljárásban komoly gondot okoz a jogkereső magánszemélyeknek, adott esetben jogi személyeknek.

Mindenesetre azt azért érdemes tisztázni, hogy társadalmi értelemben a felelősségnél, amikor valaki arról beszél, hogy mi is a társadalmi felelősség vagy mi is maga a felelősség, akkor egy felróhatóan elkövetett, társadalomra veszélyes magatartásnak a kiváltásáról beszélünk, polgári jogi szempontból természetesen nem a megtorló jellegű szankciókra helyezi a hangsúlyt a jog, hanem olyan vagyoni jellegű szankciók alkalmazására, amelyekkel helyreállítható, úgymond reparálható ez a jogviszony. Ezt teszi azért, mert a gazdasági forgalomba vetett hitnek az erősítése kell, hiszen a gazdasági forgalomban, a kereskedelemben a felek kölcsönös bizalmát ha valaki megszegi ‑ és sok esetben értékelhetjük úgy, hogy akik csőd‑, illetve felszámolási eljárás alatt vannak, valamilyen módon mégiscsak restanciában, valamilyen szinten felelősségszegésben állnak, és a vállalt kötelezettségnek nem tudnak eleget tenni ‑, ezekben a jogviszonyokban mindenképpen szükséges a forgalomba vetett hitnek az erősítése.

(17.20)

Jelen törvényjavaslatnak egyébként megvannak azok a pontjai, azok az eszközei, amelyekkel helyreállítható vagy valamilyen szinten reparálható ez a ‑ mondjuk úgy ‑ károkozás, ami történik. Bár nem károkozás és jogilag nem károkozás, de mindannak a bizalomvesztésnek a helyreállítására alkalmas, amelyre egyébként ki lett találva maga a csőd- és felszámolási eljárás és ezzel összhangban a bírósági végrehajtás szabályai is.

Szintén fontos elv a reorganizáció elve. Úgy néz ki, hogy ennek is megfelel ez a törvényjavaslat, tehát a benne foglaltak, ami egyébként egy merőben új jellegű jogintézményt is bevet vagy tesz ezáltal alkalmazhatóvá, én úgy gondolom, hogy megfelel annak az alkalmazási tesztnek, amely majd rá fog várni. Itt ismételten arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egyéni képviselők előterjesztéséről van szó, jó lett volna látni ‑ illetve esetleg az előterjesztő majd be tud róla számolni ‑, tekintettel arra, hogy a bíróságokra is terhet fog valamilyen szinten róni, illetve a bíróságnak ad ezzel feladatot, hogy az Országos Bírósági Hivatalnak vagy például a Kúriának milyenfajta ítélkezési észrevételei vannak ezzel kapcsolatosan. Természetesen lehet, hogy államtitkár úr erre tud majd válaszolni, hiszen nyilván ez a jogszabály is akkor lesz könnyen alkalmazható és a bírósági végrehajtás során is akkor lesz zökkenőmentesen alkalmazható, ha maguk a bíróságok is egyetértenek azzal a céllal, ami benne van és az ő szervezetrendszerükhöz is tud illeszkedni.

Tehát én ezt még egyszer leszögezni, hogy a jelen módosításokra én nem találtam a gyakorlatban szükségességet, de elhiszem és jóhiszeműen bízom abban, hogy egyébként erre szükség van, hogy ezt a joghézagot betöltsük, erre a törvényjavaslatban foglaltak technikailag megfelelőek lesznek, tehát mind a csődeljárásról szóló törvény, mind a bírósági végrehajtásról szóló törvény megfelelő módon lesz módosítva. Talán még annyi, hogy a 38/A. § új mint kiegészítés, lehet, hogy jogtechnikailag vagy dogmatikailag más helyre is beilleszthető lett volna a jogszabályba, egy kicsit ott mégiscsak én úgy érzem, hogy kilóg azokból a rendelkezésekből, amik akár a 38. §-ban vagy az azt megelőző paragrafusokban vannak, de én úgy gondolom, hogy ez mind nem fog levonni az értékéből, hogyha magát a jogintézményt nézzük és magában azt a célt nézzük, amit kitűzött maga elé, az egyébként szövegében meglehetősen nehezen érthető, de az indokolásból már sokkal jobban kihámozható célt, mert ez is hozzátartozik a kritikájához, hogy magában a jogszabály szövegében sajnos jó hagyománnyal a csődeljárásban és felszámolási eljárásokban alkalmazott, gyakorlatilag nehezen átlátható jogi érvelés mellett, hál’ istennek, az indokolás azért tisztábban fogalmaz és jobban látható, hogy mi is volt a jogalkotó célja.

Úgy gondolom, hogy ettől függetlenül, ha van rá mód és lehetőség, akkor akár a kormánynak is jobban kell egy kicsit odafigyelnie arra, hogy ha van egy ilyen joghézag, akkor, akkor nyújtsa be ezeket a módosításokat, amikor például a magáncsőddel kapcsolatosan a csődeljárásnak is van egy átfogó áttekintése és vele együtt bejöhet, úgymond egy kicsit salátává téve azt a célt.

Összességében az előterjesztés, én úgy gondolom, támogatható és megpróbálok azért figyelni arra is, amit önök esetleg válaszként elmondanak, hogy mégis mik azok a valós életben előforduló szituációk, amelyek megalapozzák ezt a joghézagot, akkor annak fényében természetesen még jobban meg lehet fontolni, de egyébként szerintem nem lesz akadálya, hogy a Jobbik támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot, és amennyiben ez tényleg égető, akkor kerüljön minél hamarabb elfogadásra és kerüljön inkorporálásra az említett három törvénybe. Köszönöm szépen.