BÁNKI ERIK, a Gazdasági bizottság elnöke: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Sok minden elhangzott a törvényjavaslat általános vitájában, ezeknek jó részére nincs is értelme válaszolni, hiszen azt pontosan tudjuk, hogy ha bármilyen, a szerencsejáték-törvénnyel kapcsolatos módosítás előkerül, akkor önök egyből előveszik Andy Vajnát.
Államtitkár úr tökéletesen megválaszolta azokat a kérdéseket, amelyeket költői kérdésként tettek fel a vitában, hiszen önök is pontosan tudták rá a választ, hiszen aki elolvasta a törvényjavaslatot, illetve annak általános, valamint részéletes indokolását, egyértelműen kivehette, hogy egyetlenegy piaci szereplő számára adjuk meg azt a lehetőséget ezzel a törvényjavaslattal, hogy az adólevonás jogával éljen, ez pedig az állami tulajdonban lévő állami szerencsejáték-szervező, a Szerencsejáték Zrt. Tehát ezt a részt, azt gondolom, hogy viszonylag gyorsan átugorhatjuk.
Nagyon köszönöm államtitkár úrnak azt a megerősítését, miszerint a kormány továbbra is elkötelezett a sport támogatása mellett.
(18.20)
Azt gondolom, és erre valamennyien büszkék lehetünk, hogy Európa legnagyvonalúbb sportköltségvetése a magyar sportköltségvetés. És itt nem szégyenkeznünk kell, tisztelt uraim, hanem büszkének kell lennünk erre. Miért mondom ezt? Azért mondom ezt, mert minden kormány bölcs, amelyik azt mondja, hogy a lehetőségeihez mérten a legnagyobb támogatást adja meg a sport számára. Államtitkár úr már említette, hogy a sport mennyi mindenben segíti nemcsak a gyermekek fejlődését, hanem az egész társadalmi kohéziót. Engedjék meg, hogy egy idézettel támasszam alá államtitkár úr szavait is. Nem kisebb tudósunktól, a nemzet büszkeségétől, egyenesen Szent-Györgyi Alberttől származik ez az idézet, aki a következőket mondta: „A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre és mindenekelőtt a fair play, a nemes küzdelem szabályaira.”
Tisztelt Uraim! Nincs még egy olyan területe a társadalomnak, amely egyben ekkora értéket tudna teremteni. És akkor itt még nem beszéltünk a társadalmi felzárkóztatásról, a másság elfogadásáról. Hiszen én magam is sportoló voltam, tudom azt, hogy nincs különbség a sportpályán a gazdagok, a szegények, az okosak, a gyengébb képességűek, a romák, a németek, a horvátok vagy a magyarok között. Ott mindenki megtanulja azt, hogy egymásért tisztességesen kell küzdeni az adott sportban.
Szilágyi képviselő úr beszélt a társasági adórendszer átláthatatlanságáról, illetve a felhasználás ellenőrzésének hiányosságáról. Tisztelt Képviselő Úr! Nyilván ön is ismeri a törvényt, ami szerintem kellő szigort alkalmaz minden, nem tisztességesen vagy nem az adóigazolásban szereplő módon felhasznált összegre. Hiszen egy nagyon komoly szankciót tartalmaz a társaságiadó-kedvezményről szóló törvény: aki nem rendeltetésszerűen használja fel a társaságiadó-támogatását, az két évig kizárható az adótámogatások köréből. Az ellenőrzést pedig két szerv is végzi párhuzamosan. Szakmai fronton az adott sportági szakszövetség, amelyik a támogatásigazolást kiadta, az államháztartás szempontjából pedig az EMMI, ahol a sportállamtitkárságon van az a szervezet, amelyik az adófelhasználás ellenőrzését végzi.
Nyilván képviselő úr is találkozott már olyan sportegyesületekkel ‑ talán már önhöz is fordultak? ‑, amelyekkel visszafizettette az állam azt a támogatást, amit nem megfelelően használtak fel. Van erre is példa, nem kevés, képviselő úr. Azt gondolom, hogy az ellenőrzés ilyen oldalról is megoldott.
Azt pedig Volner képviselő úr fejtette ki elég bőven, hogy csak olyan területekre áramlik társaságiadó-támogatás, amelyeknek fideszes lobbista képviselője van. Tisztelt Képviselő Úr! A teljes vertikumról nem tudok átfogó képet mondani önnek, de a Magyar Labdarúgó Szövetséghez beérkezett pályázatokról tudok. Körülbelül kétezer pályázat érkezik be minden évben, most már ezt mondhatom, egységesen a Magyar Labdarúgó Szövetséghez. Ennek közel 90 százaléka olyan kis egyesület, ahol semmiféle sportpolitikai kérdésről szó sem lehet, és ahol egyébként az adótámogatók köre pont azokból a helyi vállalkozókból kerül ki, akik lelkesedésből, a sport és a településük iránti elkötelezettségből támogatják az adott egyesületeket. Azt gondolom, hogy a nagy többsége, a társaságiadó-felajánlások döntő többsége teljesen önkéntesen, helyi lobbiérdekek alapján történik, nem pedig politikai vezetők lobbiérdekei alapján.
Összességében azt kell mondanom, hogy a társaságiadó-kedvezmény rendszere egyébként bőven, bőséggel beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Erre is utalt államtitkár úr. Egy konkrét példát hadd mondjak a labdarúgás területéről. A társaságiadó-kedvezmény rendszerének indulása előtt 150 ezer igazolt játékos volt a magyar utánpótlásban, ma 330 ezer gyerek sportol rendszeresen. Ezért azt gondoljuk, hogy ez a szám, különösen most, hogy 44 év után a magyar labdarúgó-válogatott kijutott az Európa-bajnokságra, 30 év után szerepelünk újra világeseményen, ez még inkább meg fogja emelni azon gyerekek számát, akik sportolni fognak.
És szintén, ahogy államtitkár úr is említette, nemcsak a csapatsportágak tekintetében gondolja fontosnak a kormány a támogatást, hanem a 16 kiemelt csapatsportág számára is nagyon magas színvonalú támogatást biztosít, ami mind az olimpiai felkészülést, mind az utánpótlás-nevelés eszköz- és létesítményigényeit ki tudja szolgálni. Azt gondolom, a magyar kormány, a magyar parlament is megtett mindent annak érdekében, hogy sportolóink a legmagasabb színvonalon képviselhessék Magyarországot az európai és világversenyeken. Nagyon bízom benne, hogy ez a következő időszakban is hozza majd azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt évek során megtapasztalhattunk.
Még egy példát hadd mondjak önöknek, hogy többek között miért fontos a sport támogatása. Az Egyesült Államokban készült néhány évvel ezelőtt egy tanulmány a sport jelentőségéről. A tanulmány azt mutatta ki, hogy minden egyes dollár, amit sportfejlesztésre, sporttámogatásra fordít a kormány, három dollár megtakarítást jelent az egészségügyi költségvetés területéről. Ugyanis ennyivel kevesebb lesz azon gyerekek, majd később azon felnőttek száma, akik betegek lesznek. Egyébként kimutathatóan sokkal jobban teljesítenek az iskolában azok a gyerekek, akik rendszeresen sportolnak, nem beszélve arról, hogy a munkahelyükön sokkal szívósabb, sokkal kitartóbb munkaerőként, sokkal eredményesebben fognak tudni dolgozni.
Azt gondolom, hogy minden egyes forint, amit sporttámogatásra tudunk fordítani, bőséggel megtérül mind a magyar költségvetés számára, de főleg a magyar társadalom, a magyar emberek számára. Kérem önöket ezért, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet, köszönöm a szót, elnök úr. (Banai Péter Benő tapsol.)