FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! 2008 óta szervezik meg lengyel hazafias szervezetek és lengyel hazafiak a lengyel függetlenség menetét, amelyen nekem idén többedszerre sikerült részt vennem, és ennek kapcsán szeretnék néhány szót szólni a parlamentben.
1918. november 11. az a dátum, ami a lengyeleknek nemzeti ünnep, amikor is 123 év után újra független állam lett Lengyelország. Erre emlékezve évről évre egyre több, idén már közel 100 ezer ember emlékezett meg Varsóban, 100 ezer hazafi emlékezett Varsóban erre a dátumra. Büszkén, lengyel hazafiként vonult fel ezen a meneten, amelyen több száz magyar is részt vett. Csak a Jobbik ifjúsági tagozatának delegációjával, egy 50 fős delegációval voltunk jelen ezen az eseményen. Miért is vettünk részt ezen az eseményen? Egyrészt mindenekelőtt ilyen esetben a történelmi barátságunkat kell említenem, az ezeréves történelmi barátságunkat, amely számos közös uralkodóban vagy éppen egymás megsegítésében mutatkozott meg, vagy éppen, amikor valamelyik ország a függetlenségéért harcolt, az abba való besegítésben. Tehát számos ilyen közös történelmi barátságon alapuló esemény van, ami minket is arra indított, hogy részt vegyünk ezen a meneten.
Említhetném azt is, hogy a Ruch Narodowy, a Jobbik egyik szövetségese, vagy pedig éppen az Összlengyel Ifjúság nevű szervezet, amely a Jobbik ifjúsági tagozatának testvérszervezete volt az egyik szervezője ennek a menetnek, így egyfajta meghívásnak is eleget tettünk. Mindebből akár úgy is tűnhetne, hogy egyfajta gesztust tettünk lengyel testvéreinknek ezzel, hogy ott voltunk, de egyáltalán nem arról van szó. Személyemben is azt tudom megerősíteni, és mindazokkal együtt, akikkel ott voltam, azt tudjuk megerősíteni, hogy hatalmas élmény volt ott lenni, egy olyan közösségi élmény, olyan felemelő élmény, amiről úgy gondolom, jó, ha minél többen tudnak Magyarországon is.
Milyen szempontból volt tanulságos számunkra ez a menet? Egyrészt a lengyel hazafiság megnyilvánulása volt az, ami számomra, úgy gondolom, példaértékű volt. Lengyel testvéreink úgy gondolják, hogy politikai szempontból nálunk a nemzeti erők kiteljesedése előrébb jár. Olyan szempontból igazuk van, hogy tényleg a Jobbik mint nemzeti párt Magyarország második legnagyobb ereje, a Fidesz kihívója, mindezzel szemben náluk, az ottani nemzeti mozgalmaknak most sikerült egy áttörést elérni, és sikerült néhány képviselőt bejuttatni a szejmbe. De ilyen értelemben igazuk van ebben.
Társadalmi szempontból viszont úgy érzem, amikor ott voltam, nagyon sokszor volt olyan érzésem, hogy az ő társadalmuk egészét sokkal jobban áthatja a hazafiság, a keresztény értékek fontossága és mindezek megélése, az antikommunizmus, ami összeköti őket. Szinte láttam a mindennapjaikban, a több napos utunk során, a menetben pedig még inkább.
(18.30)
Láttam azt, hogy tizenéves fiataloktól kezdve 60 évesnél idősebb házaspárokig, idős emberekig, a társadalom egésze képviseltette magát ezen a hatalmas rendezvényen, amely ebből a szempontból is felemelő volt.
De felemelő volt abból a szempontból is, ahogy hozzánk, magyarokhoz viszonyultak. Nehéz szavakban visszaadni azokat az élményeket, amiket ott kaptunk a menetben részt véve. Amikor meglátták azt, hogy magyarok vagyunk, magyar zászlóval, odajöttek hozzánk közös képet készíteni, megöleltek minket, kezet fogtak velünk, hálás tekintettel fejezték ki azt, amit éreztek azért, hogy ott vagyunk az ő nemzeti ünnepükön. Ilyenkor azt tudom mondani, ha valaki esetleg úgy gondolná, hogy a lengyel-magyar barátság csak egy szimbolikus dolog lenne, akkor vegyen részt egy ilyen meneten, vegyen részt egy ilyen eseményen, és akkor újra fogja értékelni ezeket. Még egyszer mondom, szavakban nehéz azt kifejezni, amit ott átéltünk, csak azért, mert magyarok vagyunk.
Érdemes a menetet abból a szempontból is elemezni, hogy milyen üzenete volt ennek. Az egész menetnek volt egy üzenete Európa felé, a konzervatív, tradicionális értékek melletti kiállást tükrözte, azok helyett a liberális globalizációval átszőtt értékek helyett, ami az Európai Uniót manapság sajnos jellemzi, vagy amelyek Nyugat-Európában ‑ talán mondhatjuk ‑ nyerésre állnak. Az ottani több tízezres hazafias tömeg kifejezte azt, hogy nem kérnek ebből az Európai Unióból, hanem azon értékek mellett szeretnének kiállni, amiket például a Jobbik vagy az ő szervezeteik a zászlajukra tűznek.
A lengyel-magyar barátság tehát egy nagyon értékes és élő kapcsolat, a magyarságunkat látva mondhatjuk, hogy egyedi. Semelyik más néppel nincs ilyenfajta kapcsolatunk, épp ezért tartom én ezt nagyon értékesnek. És arra szeretném kérni magyar honfitársaimat és természetesen a lengyel testvéreinket, hogy ápoljuk ezt a barátságot, erősítsük meg, tegyük élővé és minél erősebbé a két nemzet között lévő kapcsolatot. Fontos az is, hogy ez ne csak egy érzelmi alapú szövetség legyen, hanem nagyon sok szempontból a két ország sorsa hasonló, a geopolitikai, geostratégiai sorsa, az Európai Unióhoz való viszonya a nemzeti erőknek. Fontos, hogy ilyen értelemben is szövetségre leljünk egymásban. Ezt fejezte ki a mi molinónk is, amit elvittünk erre a menetre, amely azt a szöveget tartalmazta, hogy „a jelen barátsága a jövő szövetsége”. Ennek tükrében tekintek én is a lengyel testvéreinkkel való közös jövőbeli együttműködésre, és bízom benne, hogy ez a barátság még nagyon sok időn keresztül fent fog állni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)