DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, egy rövid törvényjavaslat célja világos, és az indokolás teljeskörűen tartalmazza azokat az okokat, amelyek miatt a Ptké. módosítását szükségesnek tartjuk, illetve amelyek miatt más törvények módosítására teszünk javaslatot.
Gyakorlatilag a javaslat lényege két részre osztható. Az egyik egyértelművé teszi, hogy egyes közjogi jogi személyek határozataival, határozatainak érvénytelensége esetén a bíróság feladata az, hogy ne megsemmisítse a döntéseket, hanem hatályon kívül helyezze. Ha megnézzük az elmúlt évek bírósági joggyakorlatát, akkor azt látjuk, hogy nem alakult ki egységes joggyakorlat a tekintetben, különösen az új Ptk. hatálybalépését követően, hogy amikor valamely közjogi jogi személy döntése vagy akár magának a jogi személynek a létrejöttével kapcsolatos legitimáció vitássá válik, akkor ebben az esetben ennek a közjogi jogi személynek a döntéseit visszamenőleges hatállyal kell-e megsemmisíteni vagy pedig hatályon kívül kell helyezni; azaz a döntés meghozataláig ezek hatályosak voltak, és ezt követően válnak hatálytalanná a bíróság döntésével.
Szeretnénk egyértelművé tenni ‑ pont az ügyvédi kamara kapcsán egyértelmű volt ennek a szükségessége, de más eseteket is fel lehetne hozni példaként ‑, hogy ilyen esetekben a hatályon kívül helyezés a megfelelő jogi forma, ami azt jelenti, hogy a bíróság döntéséig ezek hatályos döntéseknek minősülnek, és ezt követően kell őket hatályon kívül helyezni. A megsemmisítés a visszamenőleges hatályra vonatkozó vitákat indítana el.
A másik ügy pedig a keresetindítási jog egyértelmű és világos tisztázása. Itt az új Ptk. változtatott ugyan az írott szabályokon, de a jogalkotói szándék nem változott, tehát továbbra is úgy gondoljuk, hogy a keresetindítási jog a jogi személlyel összefüggő jogosultsághoz kapcsolódik.
Ebből adódóan, ha a tagsági jog megszűnik, akkor megszűnik a keresetindítási jog, de megszűnik a jogi érdek is, ezáltal pedig a perbeli legitimáció is megszűnik, tehát a bíróságnak a peres eljárás egésze során vizsgálni szükséges azt, hogy a perbeli legitimáció fennáll-e, és csak és kizárólag abban az esetben kell a pert folytatni, amennyiben ez a legitimáció fennáll. Amennyiben bármely okból a perbeli legitimáció megszűnik, akkor a bíróságnak a peres eljárást meg kell szüntetni.
Ezért aztán, ahogy eddig is a keresetindításnál az erre való jogosultságot a bíróságnak vizsgálnia kellett, és a mi álláspontunk szerint egyébként ez az értelmezés az irányadó és többségi bírói gyakorlatnak megfelel ‑ csupán ez teszi a Ptké. szintjén is egyértelművé ‑, ezt követően is mind a felülvizsgálat kezdeményezésére való jogosultságot, keresetindítási jogosultságot, kereshetőségi jogot és perbeli legitimációt a peres eljárás egésze során vizsgálni kell. Ennek hiánya a peres eljárás megszüntetését vonja maga után.
Úgy gondoljuk, hogy segítjük a bírói gyakorlatot azzal, ha egy nem régen hatályba lépett Ptk. esetén a Ptké. módosításával a jogalkotói szándékot tesszük egyértelművé, ráadásul ez a jogalkotói szándék a többségi bírósági gyakorlattal is megegyezik. Természetesen felvethető a kérdés, hogy egy jogegységi határozat nem tudná-e ugyanezt megtenni.
De úgy gondoljuk, hogy az, hogy erre várjunk hónapokig vagy évekig, hiszen itt a kezdeményezés lehetősége az Országgyűlést nem illeti meg, hogy erre várjunk hónapokig vagy évekig, az olyan jogbizonytalanságot eredményez, amelyet az Országgyűlésnek már csak az alkotmányos intézmények együttműködési kötelezettségéből adódóan is nem kell tétlenül néznie.
Kérem a képviselőtársaimat, a kormányt, az ellenzéki képviselőtársaimat, hogy legyenek szívesek a javaslatot, amely szakmai javaslat, támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)