DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyarországi nemzetiségek helyzetéről szóló beszámoló megvitatásakor azt a kérdést kell feltennünk, hogy jól van-e berendezve az ország. Egy ilyen, a társadalom egészét érintő, átfogó kérdésre adandó válaszhoz először az Alaptörvény elvárásai felé kell fordulnunk.
Az Alaptörvény a velünk élő nemzetiségekről már a preambulumban is megemlékezik, továbbá a 29. cikkben. A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van az önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. Meggyőződésem, hogy az Alaptörvény elveinek megvalósulását az elmúlt évek igazolták. Magyarország a nemzetiségek valódi hazája, és támogatója megmaradásuknak. Ezt mutatja, hogy megnőtt a nemzetiségi hovatartozás vállalásának a bátorsága is, mivel a 2001. évi népszámlálási adatokhoz képest ma közel 50 százalékkal többen vallják magukat valamely nemzetiséghez tartozó állampolgárnak. Ezzel összefüggésben azt az értelmezési keretet javasolom rögzíteni, hogy az állam támogatási hajlandóságán túl ma Magyarországon senki nem érzi úgy, hogy nemzetiségének megvallásából bármiféle hátránya származhatna. Ennek a ténynek a leglényegesebb politikai tartalma, hogy a magyarországi nemzetiségek szabadon, megbecsülésben és félelem nélkül élhetnek a közös hazánkban. A nemzetiségeket érintő jogszabályok szabaddá teszik az önszerveződést, a névhasználatot, a képviseleti lehetőségeket, egyszóval mindazt, amivel úgy lehet szabadon élni, mint ahogy az Európa minden rendezett társadalmában elfogadott.
A nemzetiségi hovatartozás egy önkéntes vállalás, ezt a döntést nincs oka senkinek vitatni, és az ettől való tartózkodást sem szabad kárhoztatni. Az mindenképpen becsülnivaló, ha valaki vállalja a múltjából eredő sorsközösséget, igyekszik ősei értékeit megőrizni, azt továbbvinni. A megmaradás igyekezete az egyik legnagyszerűbb önazonosságot kereső választás, és ehhez a mai politikai és társadalmi helyzet minden feltételt biztosít. A polgári kormány is egy értékőrző, a hagyományok tiszteletére épülő közpolitikát folytat, ezért a nemzetiségi lét vállalása egybeesik a mi hagyományőrző törekvéseinkkel.
A magyarországi nemzetiségek számos támogatásban részesülnek életük minden területén, amit a beszámoló közel 200 oldalon taglal, de a színvonalas és igényes élet nem elsősorban pénzkérdés vagy a támogatások kérdése. A jó állampolgári közérzethez mindenekelőtt a békés élet szükséges, a jó minőségű közélet és magánélet lehetősége, amelyben az anyagi javakat ki-ki tudása és tehetsége szerint meg tudja szerezni. Ez akkor teljesül, ha az állam a nemzetiségi hovatartozás miatt nem állít korlátokat, és a társadalom sem nehezíti azt el. A mai magyar államra a nemzetiségeknek nem lehet okuk panaszra.
A polgári kormány jelenlegi parlamenti időszakában az őshonos nemzeti kisebbségek számára megnyílt a lehetőség a nemzetiségi ügyeket érintő parlamenti döntéshozatalban való részvételre. Ők az Országgyűlésben a nemzetiségi szószólók. Erre a jogintézményre Hartyányi Jaroszlava ukrán nemzetiségi szószóló is azt mondta a bizottsági vita során, hogy Magyarországnak lehet büszkélkedni ezzel a jogalkotással.
A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 39 ülést tartott, 74 órányi időtartamban; 21, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pontként meghatározott önálló indítványt tárgyalt meg. Négy törvényjavaslatot nyújtott be, melyekből az Országgyűlés hármat már el is fogadott. A bizottságnak három albizottsága és három munkacsoportja van. Ugyanakkor a nemzetiségek képviselői közvetítői szerepet is betöltenek az anyaországukkal való kapcsolattartás során. Az adatok azt mutatják, hogy a nemzetiségi szószólók rendszeres résztvevői az anyaországokkal való kétoldalú kapcsolatok ápolásának. Azt is meg kell említeni, hogy a magyarországi nemzetiségek jó partnerei az államnak az érdekvédelem, a kulturális és oktatási programok megvalósítása vagy a jogvédelem fejlesztése terén. Minden részletkérdés, vitatott intézkedés és jogos kifogás mellett is el kell ismernünk, hogy az Alaptörvény célkitűzései helytállóak, azok megvalósulása rendezett keretek között halad.
A beszámolót a Magyarországi nemzetiségek bizottsága egyhangú szavazatával elfogadta. Idézném Ritter Imre német nemzetiségi szószólót, aki a beszámoló megvitatása kapcsán kijelentette, hogy a beszámolóban megtalálható a nemzetiségek akarata, van lehetőség beleszólni saját életükbe.
Tisztelt Képviselőtársak! Nemcsak arra biztatom mindannyiunkat, hogy ezt a beszámolót fogadjuk el, hanem arra is, hogy tegyük meg a lehető legtöbbet azért, hogy a nemzetiségek társadalmi jóléte tartós és megkérdőjelezhetetlen maradjon hazánkban. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a szószólók soraiban.)