KIS MIKLÓS ZSOLT, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ugye, az Országgyűlés rövid időn belül már második alkalommal tárgyalja a föld haszonbérleti díjának ügyét, és emlékezzenek rá, hogy a korábban Győrffy Balázs képviselő úr által benyújtott módosító részben a kétharmados szabályt igénylő szabály megalkotásával szerette volna rendezni, de az ellenzéki képviselők együttműködésének hiánya miatt ez akkor nem került elfogadásra, s ezt követően van most a parlament előtt egy újabb javaslat, amelyről most a parlament vitázik. Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a kormány a módosító javaslatot támogatja.

Tisztelt Országgyűlés! Ez egy régi követelés, hogy a föld azé legyen, aki megműveli, s azt gondolom, mindenki számára eléggé egyértelmű, hogy a kormány gazdasági és társadalmi filozófiája a tulajdonra épül, és a tulajdon tesz szabaddá, a tulajdon erősíti a polgári gondolkodást is, de a tulajdon erősíti a polgári tudatot is. Az állami tulajdonú földek jelenleg zajló értékesítése világított rá igazából arra és tette szükségessé azoknak a több mint egy évtized alatt felgyülemlett problémák rendezését is, amelyek közül az egyik legfontosabb, ugye, a haszonbérleti díjak kérdése. Az állami tulajdonú földek értékesítésekor vált láthatóvá, hogy bizony komoly különbségek vannak az egyes haszonbérleti díjak között.

Kérem, engedjék meg, hogy ezt a kérdést egy másik szempontból is hadd világítsam meg, részben azért is, hogy az európai uniós támogatásokért is részben felelős államtitkárként picit más szemszögből is megvilágítsam ezt a történetet. Az európai uniós csatlakozásunk előtt a földbérleti díjakat kevésbé határozta meg, hogy milyen támogatáspolitika van az Európai Unióban, hiszen nem voltunk részesei.

(13.10)

Ugyanakkor az egy folyamatos tendencia, hogy ahogy az EU közvetlen támogatásai Magyarország számára évről évre változnak és elsősorban emelkedtek az elmúlt években, egyre inkább tendenciává vált, hogy a piaci alapú bérleti szerződések a támogatáspolitikától és a termőföldhöz juttatott közvetlen támogatásoktól kezdtek függeni, tehát e tekintetben az európai uniós csatlakozásunk teljesen új helyzetet teremtett a földhaszonbérlet kérdésében. Az általános piaci közhangulat a haszonbérleti díjakat már nem az inflációhoz, hanem egyre inkább bizony az úgynevezett földalapú támogatásokhoz köti.

Ugyanakkor azt is tudjuk és tapasztalhatjuk, hogy az európai uniós támogatáspolitika nem 20 évente változik, hanem bizony minimum 7 évente, de akár még sűrűbben is, hiszen a félidei értékelések ennél még sűrűbben is engedik annak a változtatását. Azért az egyértelmű, hogy jelenleg 2020-ig látjuk a támogatáspolitika rendjét, de az, hogy 2020 után milyen közvetlen támogatási rendszer lesz, melyik irányba viszik el a közös agrárpolitikát az európai uniós döntéshozók, még nem látjuk.

Éppen ezért azt gondoljuk, hogy egy olyan javaslat, amely a piaci bérleti díjakat ily módon rendezné, azért is korrekt, mert mind a két fél érdekeit, függetlenül attól, hogy az a földnek a tulajdonosa mint bérbeadó vagy pedig a föld használója mint haszonbérlő, mind a két fél érdekeit figyelembe veszi. Mint már említettem, mára egyértelműen kimutatható a korreláció a haszonbérleti díj mértéke és a földhöz kapcsolódó támogatás között. Kérdezem, hogy mi van akkor, ha adott esetben 2020 után csökkenne a területalapú támogatás. Nem tudja, még egyszer hangsúlyozom, még senki, de benne van a levegőben a lehetősége, hogy a közvetlen támogatások akár még csökkenhetnek is.

Ebben az esetben pont ezek a rendelkezések éppen a haszonbérlőt fogják védeni azzal, hogy a javaslat nemcsak a haszonbérleti díjak emelésének, hanem a lehetséges csökkentésének mechanizmusát is szabályozza. Éppen ezért szakmailag mindenféleképpen indokolt egy ilyen rendszer kidolgozása és egy ilyen mechanizmus, amely a felek hosszú távú szerződéses kapcsolataiban bekövetkezhető változások kezelésének szabályozott és a szerződő felek kölcsönös érdekeit is figyelembe vevő kereteit állapítja meg.

Tisztelt Országgyűlés! Néhány gondolatot engedjenek meg más tekintetben is reagálni. Az egyértelmű, hogy a kormány elkötelezett abban, hogy az agrárgazdaságban is átlátható és az indokolatlan ver­senyelőnyöket megszüntető viszonyok alakuljanak ki. És bizony a sajtóban megjelenő egyes hangulatkeltő nyilatkozatok a haszonbérleti díjak kérdésének rendezését egyenesen támadásnak élik meg, és konkrétan nyíltan megfenyegetik az egyes kormányzati döntéshozókat és a végrehajtókat.

Szeretném egyértelművé tenni: a kormány azt akarja elérni, hogy a gazdaságpolitika középpontjában álló kis és közepes gazdaságok, családi gazdaságok, függetlenül attól, hogy azok egyéni vállalkozások vagy akár társas vállalkozások, az elkövetkező években jussanak hozzá olyan lehetőséghez, amely a haszonbérleti díjak piaci szinthez való igazítását célozza; nem többet, nem kevesebbet, csak hogy ezeket a piaci viszonyokhoz lessen rendezni.

Ehhez Győrffy Balázs képviselő úr javaslata véleményünk szerint megfelelő, alkalmas, ezért is támogatjuk. Az a helyzet, miszerint egy gazdálkodó réteg, amely állami földet bérelt és bérel a mai napig is, és haszonbérleti díjként a piaci bérleti díjak töredékét fizeti, azt gondoljuk, ez nem tartható fenn, és a változtatást nem jövőbeni veszteségként kell nekik értelmezni, hanem múltbéli nyereségként. Nyereségként és előnyként azokkal szemben egyébként, akik eddig is piaci alapon kellett hogy béreljék a földterületeket.

Tisztelt Országgyűlés! Tudom, hogy földkérdésről nehéz érzelmek nélkül beszélni, de kérem, hogy a vitát a tényeken alapulva és annak megfontolásával vitassák meg. Szeretnék mindenkit kérni és figyelmeztetni arra, hogy egyes hangzatosnak vagy látszólag figyelemfelkeltőnek szánt nyilatkozat káros mellékhatásai kiszámíthatatlanok is lehetnek, és nemcsak azokra gondolok, akik éppen a vita gerjesztésében érdekeltek vagy a vitában érdekeltek, hanem azokra is, akik a vita nyugvópontra kerülésével értenének egyet. Úgyhogy a kormány a módosító javaslatokat támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)