GŐGÖS ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Egy biztos: ebből az előttem elmondott vezérszónoklatból mindenki megértette, hogy mi van ebben a törvényben ‑ szerintem egyébként senki nem értett egy kukkot sem. Én majd megpróbálom elmagyarázni, mert itt azért nagyon sok minden nem került szóba sem az előterjesztő, sem államtitkár úr mondandójával. Először is tisztázzunk valamit ‑ inkább kérdezem. Az 1250 forintos mostani hatályos, jelenleg is pályázatokban szereplő ‑ még most is vannak pályázatok ‑ állami földbérleti díj piaci ár? Szerintem nem. Annak nagyjából a fele. Itt mindenki szapulja a különböző bérleti díjakat, csak egyet felejt el, hogy tudok elővenni most legalább 600 olyan pályázati kiírást ‑ mert még mindig van ‑, ahol az állam bérbe adja a földjeit 1250 forintos aranykoronánkénti áron, ami nagyjából fele a piaci bérleti díjnak.

(13.30)

Tehát innentől kezdve az egész történet már véres, de folytathatjuk, valóban, az 580 forint kevés. Csak az a baj, hogy ez a törvényjavaslat nem erről szól. Lehet, hogy ezt meg lehet emelni, csak itt nem ez a cél. Itt az a cél, hogy egyszerűen azok a kapacitások ‑ és ebben nemcsak a mellesleg Fidesz által létrehozott „piszkos tizenkettő” fogja elszenvedni ezt a problémát, hanem mindenki. Mert azon lazán keresztüllépett képviselőtársam is, hogy azt a tizenkét céget ezzel a bérleti díjjal nem mi csináltuk, sőt mi megpereltük a bérleti díjat, de a Legfelsőbb Bíróságon elbuktuk; meg az 50 éves bérleti jogviszonyt, amikor egyébként Magyarországon általában meg azóta mindig is 20 év a bérleti jogviszony.

Tehát ez az első probléma, hogy akkor azt is meg kellene nézni, hogy aki jelenleg 1250 forintos bérleti díjat fizet, az most piaci díjat fizet-e vagy azzal mi történik, ha mondjuk, például mintagazdaságként, ami még ráadásul ‑ amit hallunk, hogy ki lesz az -580 forint; hogy ott mi lesz például. Mert akkor tegyünk igazságot, én is azt mondom. Szerintem olyan törvényjavaslatot nem lehet támogatni, amely a gazdák helyett a neppereket támogatja. Ha ezt a törvényjavaslatot nem a nemzeti agrárkamara elnöke, hanem az ügyvédi kamara elnöke nyújtotta volna be, akkor érteném. Ugyanis jelenleg a legnagyobb földtulajdonnal Magyarországon az ügyvédek rendelkeznek és ők adják bérbe azoknak a gazdáknak, akik ellen szól ez a javaslat. Ugyanis az 5 évenkénti emelés nemcsak az állami földeken gazdálkodókat fogja érinteni ‑ vagy a csökkentés, mert valóban, ebben ez is benne van, de majd meglátjuk, hogy lesz-e erre példa ‑, hanem mindenkit, mert nyilván ez alapján mindenki vérszemet fog kapni és azt mondja, hogy már minden szerződésem régebbi, mint 5 éves, hozok egy szakértőt, az elmegy, bíróságon majd valami lesz, és utána fölbontom a szerződést.

Ámbár arra kíváncsi leszek, hogy azokat az emelt szintű bérleti díjakat, amelyeket majd a bíróság megállapít esetleg, amit nem is tudom, hogy hogyan lehet majd megállapítani olyan esetekben, amikor nagyon nagy a szórás, hogy miből jön ki majd a piaci bérleti díj… ‑ most piaci bérleti díj alatt mit értünk? Százezer forintot? Az egy agyrém lenne, csak mondom. Itt elhangzott olyan kormányzati szereplők szájából, hogy az a cél. Amikor kormányzati szereplő, aki az agráriumban érintett, olyat kiejt a száján, hogy célnak tekinti a százezer forintos hektáronkénti bérleti díjat, az a magyar mezőgazdaság ellensége. Ugyanis nincs a rendszerben százezer forintos bérleti díj lehetősége, kivéve a 40 aranykoronás öntözhető földeket. Mert nem termelhető ki, főleg nem a Dunántúlon, a mi vidékünkön, Balázs, az a bérleti díj, és itt erről hallok. (Győrffy Balázs jelzésére:)Nem te mondtad, ebben korrekt vagyok, nem te mondtad, de itt elhangzott többször, hogy az a cél.

Én meg azt gondolom, hogy az lenne a megoldás, amit én benyújtottam javaslatot, hogy egy: rendezzük, hogy legyen plafon. Erre én korábban egy plafont írtam, egyébként magában a bérleti díjaknál, hogy területileg érvényes bérleti díjakat, maximumot is állapítsunk meg ‑ ebben egyébként partnerek lennénk, ez van Franciaországban ‑, hogy ne lehessen kihasználni a termelő kiszolgáltatott helyzetét. Mert ezzel a törvénnyel egyértelműen kiszolgáltatott helyzetet teremtünk, hiszen nemcsak a célzott kört fogja elérni ez a történet, hanem mindenkit el fog érni, mert én nem hiszek olyan tulajdonosban, aki egyébként nem fog ezzel élni, hogy kihasználja ezt a lehetőséget és megpróbáljon díjat emelni. Tehát ezt le kellene rendezni.

Több javaslatom is volt, az egyik még korábban volt 2010-ben, amit nem fogadtak el, hogy az európai uniós támogatás 80 százalékát tekintsük bérleti­díjplafonnak. Ez volt az egyik javaslatom. A másik ‑ pontosan a visszaélések miatt, hiszen rengeteg termelő és cégvezető is kihasználja azt a lehetőséget, hogy nincs plafon és adómentesen ki tudja venni a jövedelmét ‑, hogy legyen megadóztatva az európai uniós támogatás 80 százaléka fölötti bérleti díj. Ezt azért kell megcsinálni, mert adómentesen iszonyatos pénzeket lehet kivenni úgy, hogy nem kell osztalékadót befizetni utána. Azt gondolom, nem kérdés, hogy ezt le kellene rendezni. Ez biztosan egy népszerűtlen javaslat, de nem a kistermelőknél meg nem a kisbirtokosoknál, mert a kis tulajdonosok nem kapnak efölötti bérleti díjat, azt szeretném hangsúlyozni. Nagyon-nagyon kevés az a hely, egy-két nagyon-nagyon jó minőségű földterülettel rendelkező megyében lehet, hogy néhány kisebb, 5-10 hektáros földtulajdonost is érintene adó, de csak a különbözet után kellene adózni, tehát az, hogy iszonyatos adóterhelés lenne, azt gondolom, nem hiszem, hogy elfogadható.

A másik, hogy teljesen jogszerű megoldás lenne és nem lenne alkotmányellenes, amit én egy másik javaslatban tettem, és nem azt mondom, hogy a piaci díj, mert szerintem nem meghatározható, de partner leszek; be fog jönni az a törvényjavaslat, hogy mi legyen az adózási küszöb. Én azt javasoltam, hogy az 580 forint, ami egy cégkörre jellemző ‑ mert egyébként mindenhol meg lett emelve ez a bérleti díj vagy közös megegyezéssel, vagy pedig szerződésmódosítással ‑, amennyiben ez ennyi most, akkor emeljük, akinek ennyi; az fizesse be adóban a különbözetet. Abban én partner vagyok, hogy ne az 1250 legyen, hanem magasabb legyen, de ezt akkor beszéljük meg. Ez a törvényjavaslat majd elénk kerül. Ugyanis ez nem a neppert segíti, aki csak azért vesz földet, hogy majd a megemelt bérleti díjból kifizethesse az árát, hanem az államot segíti, mert az államnak ez a pénz akkor is bejön, ha a használó nem változik, mert neki az adóalapja akkor is az a különbség lesz, amit megállapítunk. Hozzáteszem, nem törvényszerű, hogy a szerintem jelenleg is a piaci ár alatt levő állami bérleti díjat vegyük alapul. Ez egy tárgyalás kérdése.

Egyébként nem hiszem, hogy ez a törvény kiállja az alkotmányosság próbáját. Ugyanis a szerződés­átruházást pontosan azért hozta be a polgári törvénykönyv, hogy jogbiztonság legyen a korábban megkötött szerződések kapcsán. És ha ebbe úgy nyúl bele valaki, hogy ez a jogbiztonság megszűnik, akkor szerintem az alkotmánysértő. Ez biztos, hogy Alkotmánybíróságra kerül, mi ezt javasoljuk mindjárt az államfőnek, ha ez elfogadásra kerül ebben a formájában, hogy ő azonnal támadja meg Alkotmánybíróságon. Ha nem, akkor nyilván elő kell teremteni hozzá a szükséges aláírást, és ezt meg kell tenni nekünk, mert úgy gondolom, hogy ez egy teljes jogbizonytalanságot okoz.

Ami itt nem hangzott el, és erre kérnék is majd államtitkár úrtól választ, hogy ha már az új szerződésnek minősül, és van a földterületeknek új tulajdonosa, mert vesznek meg területeket ezekből a körökből is, akkor az új tulajdonos ‑ amennyiben a régi társaságnak több területe marad, mint 1800 hektár, mondjuk, ha állattartó ‑ köthet-e vele új szerződést. Azt gondolom, hogy nem, csak önök ezt nem mondják el. Tehát akkor ne azt mondják, hogy bérleti díjat akarnak emelni, hanem azt mondják, hogy társaságot akarnak szétdaraboltatni vagy szétrúgni, mert az a korrekt.

Amikor erről beszélünk, akkor valóban elő szoktam hozni a munkavállalókat. Nagyon sajnálom, hogy a Fidesz úgy tekinti a magyar mezőgazdaságban jelenleg dolgozó munkavállalókat, mint rabszolgákat, és azt mondja, hogy ezt a rabszolgaságot meg kell szüntetni. Most kérdezem én: a havi 200 ezer forint fölötti fizetések a jobbak, vagy az 52 ezer forintos közmunka?

Ugyanis nem lesz alternatíva, mert én arra nagyon kíváncsi leszek, hogy ha végigmegy ez a folyamat, amit elterveztek ezelőtt pár évvel ‑ csak akkor még barát volt a barát, most meg már ellenség ‑, és kialakul egy 10 ezer szereplős, 500 hektáros családi gazdasági modell Magyarországon, mert az ez lesz, a kicsik is be fognak olvadni, mert nem fogják bírni a versenyt, nagyok nem lesznek, mert miért lennének, mert a tulajdonosok szépen elvonulnak, mert nagyon koros ember és elrendezi magát hosszú évekre, és ott marad, mondjuk, 100 ezer munkavállaló, akinek semmilyen lehetősége nem lesz. Ez a modell a normális, hogy 10 ezer család, ami 40 ezer ember, vagy pedig egy 300 ezer embert foglalkoztató vagy ellátó mezőgazdaság? Ugyanis egy normális integrációval és normális programmal legalább 300 ezer normális jövedelemmel rendelkező szereplőt lehetne ebbe a rendszerbe behozni.

Egyébként önmagában már az is ellentmondás, amit most Mezőhegyes kapcsán például Lázár miniszter úr mondott. Ott nagyjából 80 szereplő kapja meg a 8 ezer hektárt, hiszen 100 hektáros átlagok vannak általában, lehet, hogy 100 és 80 hektáros, teljesen mindegy. Az azt jelenti, hogy száz családnak fog megélhetést adni az a birtok, ami jelenleg most 400 állandó munkaerőt alkalmaz, és még 1000 idénymunkást, és befizet 85 millió adót a településnek, meg befizet nagyjából 2 milliárdnyi közterhet az országnak. Szerintem ezek a dolgok nincsenek végiggondolva. Nincs végiggondolva, hogy milyen hatása van egy ilyen intézkedésnek.

Azt nagyon-nagyon nehezen tudom megérteni, hogy ezt miért kell csinálni. Miért kellett ezt végigcsinálni, amikor nyilvánvaló, hogy sokkal rosszabb lesz a gazdasági hatása például ennek az intézkedésnek, mint ami ott, abban a térségben előtte volt? Mert, ha ez javítana a térség helyzetén, akkor azt gondolom, hogy van értelme erről beszélni meg van értelme ezt végiggondolni. De az ellentmondás, amire utaltam: azt mondja a miniszter úr, hogy ki fog ott alakulni egy 2 ezer hektáros mintagazdaság, ami majd a 400 embert átveszi és foglalkoztatja tovább. Ha ez igaz, ha van a kormánynak egy olyan modellje, ami 5 hektáronként képes egy embernek megélhetést nyújtani, akkor nem inkább 80 ezer munkahelyet kellene teremteni a 400 ezer hektár állami földön, mint eladni?

(13.40)

Ha létezik ilyen modell. Ha meg nem létezik, akkor meg nem kellene hazudni. Én egyébként azt gondolom, hogy egy normálisan szervezett állami birtokrendszer megfelelő szabályozással és ösztönzővel képes lehet nagyjából 10-15 hektáronként egy foglalkoztatottat generálni, tisztességes jövedelemmel, tisztességes eltartóképességgel. Én nem mondom az 5 hektárt, ami nálunk annak idején volt, hogy 5 hektáronként volt egy tényleg jól fizetett ember, mert a városban a húsgyár után, ami sajnos pont megint most fog tönkremenni a szerencsétlen és ostoba elvonások miatt, amik érték a húsfeldolgozó ágazatot, a második legjobban fizető cég voltunk. Tehát messze nem igaz az, hogy mindenféle állami tá­mogatásból kellett megélni, hanem egyszerűen arra volt ösztönözve az akkori menedzsment, nem a lopásra, amiről Lázár beszél, mert akkor most nekem lenne 12 házam, nem neki, magyarul, az a lényeg, hogy az a cég képes volt akkor 5 hektáronként egy embernek megélhetést biztosítani. De nem volt sem­mivel se több traktoros, mint most, ugyanazon a te­rü­leten, nem volt semmivel se több konkrétan mezőgaz­dasági tevékenységet végző, csak volt egy olyan ösz­tönző rendszer, ami kihozott abból a vállalkozásból mindent, amit lehetett, és ebbe az irányba kellene menni. És ha most én ezt látnám törekvésnek, hogy olyan értelemben ösztönzik ezeket a vállalkozáso­kat, amelyek valóban pozitív vagy előnyös helyzetben vannak, hogy vagy megegyezéssel, vagy pedig vala­milyen normális törvénykezéssel, nem ilyennel, mint ez, arra lennének predesztinálva, hogy minél több embernek adjanak megélhetést, mert ez a vidék­nek a legnagyobb problémája, akkor nyilván ebben partnerek tudnánk lenni, de itt nem erről van szó.

Itt arról van szó, hogy iszonyatos európai uniós forrásokból megépült korszerű kapacitások, amelyek fel tudják venni a világban bárkivel a versenyt, fognak most az enyészetté válni azért, mert nem lesz megfelelő termelőalap mögöttük. Nem lehet például Pápa környezetében ötezer szarvasmarhát tartani 1800 hektáron, államtitkár úr. Nem lehet, mert képtelenség. Képtelenség! Most akkor ki kell mondani, hogy nem kell ötezer szarvasmarhát tartani, mondjuk, az Agroprodukt Zrt.-nél. Hozzáteszem: politikai ellenfelek voltunk, mióta világ a világ, annak a cégnek a vezetésével, de akkor is azt mondom, hogy felelősségünk van az ottani 500 emberrel szemben, az 500 családdal szemben, a börzsönyiekkel szemben (A Fidesz képviselőcsoportja felé:), képviselőtársaim, azzal a közösséggel szemben, amelynek ott normális munkát adnak, azokkal a falukkal szemben, amelyek abból éltek meg abból élnek a mai napig, csak azért, hogy néhány barát szétszedhesse azt a területet. Mert itt erről van szó. Olyan ösztönző rendszer készül, hogy megérje ezeket a földeket az államtól megvenni. Szeretném kihangsúlyozni, hogy nem tudok olyan megoldást elképzelni, ami azt segítené, hogy az állami földek eladásra kerüljenek ‑ mind­egy, hogy milyen az a megoldás. Ugyanis nem hiszek abban, hogy a magánkézbe került állami területek több embernek tudnak megélhetést adni, mint ha azok állami kézben megfelelő szabályozással rendelkeznek. (Sallai R. Benedek: Úgy van!)

Ezért én azt gondolom, hogy ha valamiben meg kellene egyezni, az az, hogy ezt az őrült licitálásos rendszert, ahol saját magára licitál az ember, hogy annak a szerencsétlen parasztnak, akinek elővásárlási joga van, még esélye se legyen megvenni a földet, ezt azonnal leállítani! Nem tudnak szerződést készíteni, mert nincs. A jogászok szerint nem is lehet ilyen szerződést készíteni, államtitkár úr. Ez egy elhibázott, idióta módon megszervezett rendszer. Ebből semmi nem lesz, csak óriási kár. Ennek a vagyonnak az értéke, ha használnánk arra, amire kell, nem 300 milliárd, hanem 3000 milliárd, minimum. Az értéke! Nem az ára, az értéke! Ha ezt elkótyavetyélik, azért nagyon-nagyon súlyos árat fog ez az ország fizetni, és én nem sajnálom kimondani, hogy ezért önöknek majd valamikor felelni kell. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiban.)