DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor hangozzék el még konkrét kérdés, ugyanis jogszabályi kérdések, jogértelmezési, ha úgy tetszik, jogtechnikai kérdések is el fognak hangzani, amik nem is igazából jogtechnikaiak, hanem alkotmányossági kérdések lesznek, remélem, hogy ebben a Miniszterelnökség tud választ adni, vagy maga az előterjesztő is el fogja tudni mondani ezeket az alkotmányossági kérdéseket.

Az azért látszik ebből a törvényjavaslatból, hogy ‑ nyugodtan fogalmazhatunk úgy ‑ ha vannak jogszabály megkerülésével kötött szerződések, akkor lehetnek jogszabály megkerülésével létrehozott törvények is, ezt célozza most ez. Ez egy jogszabály megkerülésével hozott törvény, vagy mondhatnánk azt is, hogy a jogszabályok átalakításával hozott törvényjavaslat. Láthatjuk ‑ és ez elhangzott az előbbiekben is ‑, hogy volt egy olyan elbukott és egyébként nem véletlenül elbukott törvényjavaslat, amely kétharmadot igényelt, és ehhez képest nem volt meg ehhez a megfelelő felhatalmazás, amit úgy kell értelmezni, hogy ha a törvényhozásban nincs megfelelő felhatalmazás egy kétharmados témában, akkor a társadalomban sincs meg a kétharmados felhatalmazás ahhoz, hogy ekként változtassanak ilyen jogviszonyokon.

A tisztelt képviselőtársaimnak és különösen az előterjesztőnek mondom azt, hogy nem véletlenül kétharmaddal szabályoznak bizonyos jogtárgyakat, és nem véletlenül van kétharmados kiemeltsége bizonyos jogtárgyaknak ‑ így például a termőfölddel kapcsolatos tulajdoni viszonyoknak és a hozzá fűződő egyéb dologi jogoknak, és például a használati jogoknak a szabályozása is ez alá esik ‑, mert ezzel akarta kiemelni maga a jogszabályalkotó, hogy vannak olyan fontos tárgyak, vannak olyan fontos, nem is úgy mondom, hogy jogvédelmet, de jogi körültekintést érintő dolgok, mint például a termőföld, amelyet megillet az, hogy egy széles konszenzus, egy kétharmados konszenzus döntsön a sorsában, éppen ezért kerültek beépítésre azok a sarkalatossági záradékok is.

Úgy látszik, hogy nem jött össze kétharmaddal az előző módosítás, most tehát a polgári törvénykönyv értelmező rendelkezéséhez, illetve a Ptké.-hez fordulnak, amiben lényegében összekóklerkodják a Ptké.-t és a Ptk.-ban meghatározott, egyébként kapcsoló szabályokból kialakult, szerződés átruházására vonatkozó szabályokat, amelyben kihasználják azt a felhatalmazást ‑ és nem erre irányuló, de jóhiszemű jogszabályi felhatalmazást ‑, miszerint a szerződés átruházására jogszabály alapján is lehetőség van, így innentől kezdve kreálnak rá egy olyan jogszabályt, amely alapján ezekkel a kapcsoló szabályokkal el lehet jutni oda, hogy kétharmad nélkül lehetőség lehessen az átruházásánál a bérleti viszonyok megváltoztatására és a bérleti jogviszony gyors átrendezésére.

Azt pedig javasolom megfontolásra, hogy összességében az még nem lenne gond, hogy ilyenekkel próbálkoznak, az viszont komoly probléma és nagy probléma, hogy amikor magáról a termőföldről beszélünk, akkor az alkotmányosság kérdése nemcsak egy formai követelmény, az nemcsak azt jelenti, hogy valamihez oda van írva jogszabály szerint, hogy sarkalatossági záradék van rá, hanem az tartalmi követelmény is, és a tartalmi követelmény éppen ezért a termőföldre vonatkozik.

Tehát lehet kerülgetni a kétharmados szabályokat, lehet a sarkalatossági záradékokat jobbról vagy balról megpróbálni megkerülni, de a jogszabály megkerülésével nem lehet eljutni a valódi céljához, mert akkor is a termőfölddel kapcsolatos szabályozás ‑ és valamennyi szabályozás, amit terveznek ‑ két­harmados többséget fog igényelni. Ez így lett kialakítva. Ezt nem lehet megkerülni, se jobbról, se balról nem lehet előzni, sem szemből átugrani nem lehet. Ezen úgy lehet túljutni, ha az ember vagy kihasználja a haszonbérletnél a törvény adta lehetőségeket, amelyek jelenleg is rendelkezésre állnak a Ptk.-ban, és a haszonbérleti jogviszonyban részt vevő felekkel annak megfelelően számolnak el, vagy ha megvan hozzá a társadalmi és parlamenti támogatás, akkor kétharmados szabállyal természetesen ezt módosítani lehet. De ebben az esetben nemcsak a parlamenti, de nagyon úgy tűnik, hogy a társadalmi felhatalmazás is egyaránt hiányzik ebből az aspektusból.

Én mindenkinek azt szeretném mondani, hogy több önmérsékletet kell gyakorolni akkor, amikor egy olyan jogtárgyról vagy egy olyan intézményről beszélünk, mint maga a termőföld, és nem lehet stílustalanul, én úgy gondolom, mert nagyon stílustalan az ilyenfajta megkerülés, ami a Ptké., illetve a Ptk. kapcsoló szabályainak a kihasználásával próbálja megkerülni a kétharmados princípiumot. Tehát mindenképpen ezt a stílustalan kabáthoz igazítást el kell hagyni, és nem lehet ebben hibás módon előrehaladni.

(14.20)

Tehát, amit mondtam, ez az alkotmányossági kérdés, ez ebben az esetben nemcsak formai, hanem egy tartalmi követelmény is. Ennek alapján, ennek a törvényjavaslatnak mindenképpen módosításra szorul legalább egy olyan bekezdése, és álláspontunk szerint a törvényjavaslatnak akár a (3), de akár a (4) bekezdése is módosításra szorul, méghozzá azzal, hogy meghatározza, hogy a vonatkozó rendelkezés egyébként az Alaptörvénynek a P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. Ezt egyébként arra alapozzuk, hogy összességében, mint említettem, a termőföldnek valamennyi részletéhez, valamennyi, a tulajdonjoghoz, illetve a tulajdonjoghoz tartozóan bármilyen dologi jogához is kétharmados szabállyal lehet csak hozzányúlni, és egyébként, érezvén azt, hogy önöknek fontos, hogy kikerüljék ezt a helyzetet, ezt akkor is tiszteletben kell tartani. Ez az önök Alaptörvénye, az az Alaptörvény, amelyet mindenki azért fogadott el, vagy azért próbál szem előtt tartani, hogy ne lehessen kiokoskodva kijátszani ezeket a szabályokat.

Összességében tehát mindenképpen azt hangsúlyozni kell, hogy lényegében egy ‑ jogszabályokat átugorva, megkerülve, mondhatjuk úgy, hogy ‑ vissza­élésszerűen létrehozott törvényjavaslatról van szó, amelyből hiányzik egy nagyon-nagyon fontos rész, ami alkotmányos aggályokat vet fel, hovatovább alaptörvény-ellenes lesz, és ezt jó szándékkal mondjuk, képviselő úr, hogy alaptörvény-ellenes ez a jogszabály, és éppen ezért javasoljuk hozzá egyébként azokat a módosítókat, amellyel ez az Alaptörvénynek megfelelő. De hát ugye, akkor kérdés, hogy meglesz-e hozzá a társadalmi támogatottság. Én úgy gondolom, továbbra sem a társadalmi támogatottság, sem a parlamenti támogatottság nincs meg ahhoz, hogy ilyen módon ezekbe a jogviszonyokba belenyúljanak.

Én továbbra is azt mondom önöknek, és ez lenne lényegében egy tanács, hogy ha önök így alakították ki a jelenlegi viszonyt, és van egy meghatározott jogi szabályozás, ezt nem megkerülni kell, hanem a jogi szabályozáson belül kell tisztességesen eljárni, ahogy a piaci viszonyokban tisztességesen szoktak eljárni. Bár tudom, hogy önöknek ez a tisztességes szó mostanában mást jelent, de azért javaslom, térjenek vissza a betű szerint írott formájához a jogszabálynak, és aszerint járjanak el, és ne adjanak be máskor alaptörvény-ellenes jogszabályokat, mert ez jelenleg ebben a formájában módosítások nélkül nem kivitelezhető, és sérti az Alaptörvényt. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)