SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként is tisztelettel meg szeretném köszönni a jobbikos két jogász felszólalónak azt, hogy ilyen részletesen cafatokra szedték ezt a jogszabályt. Staudt Gábor képviselőtársamnak a két legjellemzőbb jogi szakkifejezését használva, hogy kóklerkedés és szétbarmolták a Ptk. ügyét, tehát ez az, ami leginkább jellemezte ezt az előterjesztést, és örültem neki, hogy ezek így konkrétan szétszedésre kerültek.
Ugyanakkor pont az volt a fő gondom, mint ahogy elmondta Staudt Gábor képviselőtársam is, szerintem is tudják a kormányzati oldalon is, hogy ez egy teljesen elfogadhatatlan, teljesen jogszerűtlen és teljes mértékben támadható, csak éppen nem ez a lényeg, hanem az a lényeg, hogy a termőföld-privatizáció közepén üzenjenek a sajátjaiknak, hogy vegyetek, vegyetek, vegyetek, majd mindent elsimítunk, mindent lerendezünk, akit akartok, majd kirakhattok, megteremtjük hozzá a jogszabályokat.
(14.50)
És ezért probléma az, hogy ha jóhiszeműen állunk ehhez a javaslathoz, és pusztán azt keressük meg, hogy miért jogszabályellenes, akkor úgy kezeljük, minthogyha ez egy korrekt, tisztességes javaslat lenne, és nem pedig ebben a termőföld-privatizációval érintett bűnös hangulatban.
Elsőként is államtitkár úrnak szeretném akkor megismételni a kérdésemet. Mondta volt, hogy érdemi kérdés nem hangzott el. Akkor még egyszer megkérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogyha érdeminek szíveskedne tekinteni ezt a kérdésemet, hogy amikor azt mondja, hogy kis és közepes gazdálkodók, tessék már nekem megmondani: kertészeti ágazatra, legeltetéses, extenzív állattartási ágazatra, intenzív állattartásra, szántóföldre önök kit számítanak kicsinek, nagynak hektárban, aranykoronában? Valahogy legyen meghatározva, mert ezt folyamatosan hangoztatja a kormány, és ugyanakkor mindig az van, hogy hát biztos Csányi Sándor is kisgazdálkodó, ja, meg hát tulajdonképpen a Fazekas Sándor rokonsága is kisgazdálkodó. Tehát éppen akire akarják, arra ráhúzzák, hogy ez beletartozik, miközben nem határozzák meg abszolút módon, hogy akkor miről is van szó. Tehát ez nagy segítség lenne, mert akkor tudnánk, hogy mit is akarnak képviselni.
És nyilvánvalóan nem akartam a vezérszónokim közben Pócs János képviselőtársamra reagálni, mert arra azért mégsem pazaroltam volna időt, de így már a saját időkeretem terhére azért csak beszéljünk már valamiről tisztán. Ugye, kétszer elmondtam a bizottsági ülésen, akkor nem értette meg Pócs János képviselő úr, gondoltam, hogy akkor harmadjára is elmagyarázom neki, még lassabban mondva, hátha így megérti, hogy miért tekinthető teljes mértékben gazdaellenesnek ez a javaslat. Ugye, bocsánatot kérek, az önök számára ez evidencia, a gazdák számára a stabil, megbízható gazdálkodás, az, hogyha megkötnek egy szerződést valamilyen haszonbérleti díj összegével, és ahhoz esetleg fejlesztéseket eszközölnek, ez kiszámíthatóságot jelent. A termőföld használóinak az a jó, hogyha ebbe a tulajdonos nem tud utólagos bármilyen eszközzel belenyúlni. Hogyha az agrárkamara a gazdálkodók érdekeit képviselné és nem pedig kormányzati célokat és propagandatevékenységeket, akkor úgy védené a gazdálkodókat, hogy a gazdálkodók kiszámítható, biztos művelési feltétel mellett számíthassanak arra, hogy az a megkötött földhaszonbérleti szerződés, amire ők elkötelezték magukat 5 évre, 10 évre vagy bármennyire, így is marad. Most jelen pillanatban van egy gazdálkodó, megköt egy földhaszonbérleti szerződést x összeggel, x évre, majd a tulajdonos lecserélődik egy év múlva, és ezzel megnyílik a lehetőség, hogy minden tárgyalást újrakezdjenek, pedig lehet, hogy abban az egy évben olyan fejlesztéseket eszközölt, ami alapján kiszámolta a kiadásait, bevételeit, és így próbálta kialakítani az üzleti terveit.
Tehát hogyha azt mondaná az agrárkamara vagy a kormányzat, hogy gazdálkodói érdekeket akar képviselni, akkor azt mondaná, hogy csak a gazdálkodók szólhassanak ebbe bele, akkor a gazdálkodók kezdeményezésére történhessen, csak csökkenteni lehessen és nem pedig emelni. Az a gond, hogy ez nem így van megfogalmazva, mint ahogy az előbbi javaslat, ami két héttel ezelőtt itt volt, még kevésbé volt így megfogalmazva. Önöknek nem a gazdálkodók a fontosak.
Az is önök számára ugye, világos, Pócs Jánosnak próbálnám elmagyarázni, mert nem nagyon érti ezt: a földhivatalban ugye, vannak tulajdonosai a termőföldeknek és vannak használói. Magyarországon ez két egymástól független jog, be kell jelenteni a földhasználat jogát. Na már most egy földművelőnek, egy gazdálkodónak a föld használati jogára van szüksége ahhoz, hogy termelni tudjon, az kell, hogy azon dolgozni tudjon, hogy megművelje azt a földet. A tulajdonjog egy vagyoni jog, és az arról szól, hogy kinek milyen tulajdona van, és nem kapcsolódik feltétlenül a termőföld használatához. És ugye, azért fontos ez, hogy ezt megértse Pócs János is, ha már a Mezőgazdasági bizottságnak tagja, hogy gyakorlatilag a földhasználat az, ami meghatározza jelen pillanatban az agrártermelésünket, hiszen a földhasználati joghoz kötődik a termelés és nem pedig a tulajdonhoz. Az a különbözet, ami a termőföld-tulajdonosok és a termőföldhasználók között van, az körülbelül 1,8 millió személy, ugye, van még ezek között nagyon kevés jogi személy is, de többségében természetes személy, ezek esetében teljes mértékben ez a törekvés az érdekeiket próbálja szolgálni és nem pedig a gazdálkodókét. Azoknak a földtulajdonosoknak teremthet ez egy pluszbiztonságot, akik így vagy úgy tulajdonhoz jutnak.
És azért fontos az, hogy ez a polgári törvénykönyv, illetve ez a módosítás most itt előttünk van, mert ugye, azt mondja, hogy tulajdonosváltás esetén, kérem szépen, az a termőföld-privatizáció, amit önök csinálnak, majd miután a kifüggesztések lejárnak, és gyakorlatilag a kifüggesztési ajánlattételekből meglesznek az adásvételi szerződések, és ebből a földhivatali tulajdonbejegyzés megvalósul, ez ugye jövő tavasz, addigra önök ezt el tudják fogadtatni. Ezzel azt akarják, hogy a most tulajdont szerző új tulajdonosok majd tudjanak valamilyen nyomást gyakorolni a korábbi gazdálkodóra. Nyilvánvalóan ezzel azt lehet mondani, hogy önöknek a politikai céljuk az, hogy Simicska Lajost üssék ki így vagy úgy, de nem értik meg, hogy ez egy széles spektrumú eszköz, és ezzel az összes többi földhasználót is tudják ütni, mindamellett, ugye, nem egy igazságos eszköz, mert rendben van, hogy ütni akarják Simicska Lajost, üssük együtt, de akkor ne csak őt, hanem az összest, aki ebben részt vett, mindenkit, akinek 147 ezer hektárnyi területe le van kötve ilyen hosszú távra, sőt még azokat is üssük, akiket önök helyzetbe hoztak szintén vitatható morális háttérrel az elmúlt évek pályázataival. Hogyha majd ez a célkitűzés megjelenik és megvalósul, akkor lesz érdemes erről beszélnünk, mindaddig a földhasználók és a földtulajdonosok érdekei nem egyeznek meg feltétlenül, és ez az, amit szemlátomást Pócs János képviselőtársam nem tud megérteni.
Magyar Zoltán képviselőtársam mondta azt a gondolatot nagyon-nagyon helyesen, hogy a legnagyobb probléma ezzel az egész rendszerrel az, hogy gyakorlatilag nem ösztönöz a foglalkoztatásra, nem ösztönöz arra, hogy olyan ágazatok erősödjenek meg a mezőgazdaságban, amelyek foglalkoztatást erősítenek, és teljes mértékben igaza van képviselőtársamnak, ez így van. A rettenetes az, hogy nem pusztán nem ösztönöznek, hanem elvesznek korábban létrejött kötelezettségeket, hiszen mindaddig, ameddig a bérleti szerződésben, üzleti tervekben vállaltak állattartást, foglalkoztatást, most a tulajdonszerzéssel kibújnak alóla, hiszen amennyiben a tulajdonos és a földhasználó majd megegyezik, így a magoszos gazdák azt fogják tudni tenni, hogy az üzleti tervemben megírtam, hogy felveszek 6 embert, 8 embert, 10 embert, veszek állategységben 10 állategységet, 20 állategységet vagy 30-at, most majd megszerzem a tulajdont, és kibújok az egész alól, és tulajdonképpen használom intenzíven a területeket foglalkoztatás nélkül. Tehát nem pusztán nem teremt új lehetőséget, hanem kibújik a régi kötelezettségek alól, amiket az állam számára vállaltak, és amivel ezt a bűnös pályázati rendszert lebonyolították, hiszen így jutottak, így lettek előnyösek egyáltalán vagy így lettek nyertesek ezek a termőföld-pályázatok. Mert lássuk be, normális ember nem csinál olyat, hogy ha valamit el akar adni, akkor előtte 20 évre megterheli használati joggal, kivéve, ha ezzel szándéka van, és ebben az esetben, ugye, ez volt az a szándék. És azért érdemes beszélni erről, államtitkár úr, mert ön elmondta, hogy azért nem kíván reagálni, merthogy erről már korábban volt itt szó, de az államtitkár úr is, gondolom, ennyire figyelemmel kíséri a parlament munkáját, hogy ez egy időkeretes vita volt, és az időkeretben nagyon-nagyon kevés dolgot lehetett felhozni, mindamellett még az egyszerű parlamenti vita, mondjuk, amit csak és kizárólag az ellenzéki képviselők kezdeményeztek, nem volt döntési helyzetben. Tehát itt elbeszélgettünk, vonogatták a vállukat a fideszes képviselők, hogy úgyis azt beszélünk, amit akarunk, mert úgyis az lesz, amit a többség akar, márpedig parlamenti többsége a Fidesz-KDNP-nek van, ebből adódóan ezt egy érdemi vitának nem nevezném, hiszen úgy érzem magunkat legtöbbször, mintha egy seprűnyéllel vitáznánk, hogy elmondjuk az érveinket, és vállvonogatás van, vagy nincs ellenérv, vagy teljesen másról beszélnek. Tehát azért fontos, hogy erről beszéljünk azokban a jogszabály-változtatásokban, amikor döntési helyzetben vagyunk, hogy világossá váljon az, hogy mit képviseltünk, és hogyan képviseltük azt.
Összefoglalva és nem húzva az önök idejét, azt kell hogy mondjam, hogy ezekben a formákban nem pusztán azért, mert a jó erkölccsel ütközik a mostani beterjesztésem jogszabálya, nem pusztán azért, mert jogszabályi normákkal ütközik, mint azt részletesen bemutatták képviselőtársaim, hanem azért is, mert a szakmaiság szempontjaival és a kormányzati célkitűzésekkel is egyezik (sic!), számunkra ez elfogadhatatlan lesz, és ennek megfelelően nem tudjuk támogatni. Kérem ezzel kapcsolatban a megértésüket. Köszönöm szépen, elnök úr. (Magyar Zoltán tapsol.)