BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ismét elhangzott pár dolog, amire reagálni kell. Nem időrendi sorrendben, de először Hegedűs Lorántné képviselő asszony egyik megjegyzésére hadd reagáljak. Azt mondta, hogy a statisztikai adatokkal lehet trükközni. Amit én sarkosan ki szeretnék jelenteni, az, hogy ez a kormány nem trükközik statisztikai adatokkal. (Bangóné Borbély Ildikó: Dehogynem!) Láttunk erre példát. A 2015-ös zárszámadás is, a nemzetközi adatok is, azt gondolom, azt mutatják, hogy híven, a valóságnak megfelelően mutatják be a folyamatokat a zárszámadás dokumentumai.
A foglalkoztatási számokat illetően: maximálisan egyetértek azzal, amit Czomba Sándor képviselő úr mondott, és abban, hogy a foglalkoztatottak száma hogyan alakult, nemcsak azt kell megerősítsem, hogy a KSH módszertana állandó, hanem azt is ki kell mondjam, hogy ez a módszertan olyan, amit az Európai Unió statisztikai hivatala áttekintett, és amely európai uniós statisztikák szerint mutatja be a foglalkoztatottak számának változását. Itt hadd mondjak megint tényszámokat: az a foglalkoztatásbővülés, amit 2015-ben is láttunk, 2016-ban is folytatódik.
A kezemben lévő 2010 és 2016 közötti, június-augusztusi időszak KSH-adatai alapján, ami - ismétlem ‑ európai uniós módszertan szerinti, minden tagállam által követett eljárásnak megfelel, a foglalkoztatottak teljes száma 628,6 ezerrel, tehát 628 600 fővel bővült. Ebből a versenyszektorban 436 200 fő talált munkát.
A Honvédelmi Minisztérium kiadásai kapcsán Demeter Márta képviselő asszony említette, hogy GDP-arányosan is növekednek a kiadások, nem csak nominális növekedést láthatunk. De tekintettel arra, hogy a GDP érdemben növekszik az előrejelzések szerint az idei évben és a következő években, ez évente nagyságrendileg 50 milliárd forint körüli pluszforrást jelent a Honvédelmi Minisztérium számára. Ebből a pluszforrásból igenis fejlesztésekre is nyílik lehetőség, elmondhatjuk, hogy elérte azt az állapotot a magyar gazdaság, amikor ‑ ismétlem ‑ a teljesítményének köszönhetően úgy nyílik tér többletkiadások teljesítésére, hogy a sokszor emlegetett egyensúlyi mutatók is kedvezően alakulnak.
A vagyonértékesítési bevételekről részletes és konkrét írásbeli választ fogok adni képviselő asszonynak. Az általános szabályok azt tartalmazzák, hogy a vagyonértékesítési bevételek az állam központosított bevételei. Ez minden vagyonteljesítésnél megvalósul. És úgymond ettől függetlenül tudnak teljesülni azok az adott évben jóváhagyott kiadások, amelyeket az Országgyűlés elfogad. Tehát függetlenül attól, hogy az állami vagyon értékesítésére sor kerül-e vagy sem, állandóak, rögzítettek, és az említett GDP arányában növekednek a honvédelmi jellegű kiadások.
Hegedűs Lorántné képviselő asszony több konkrét kérdést tett föl, távollétében is (Z. Kárpát Dániel: Átadjuk!) reagálok a felvetésekre. A Liget-projekt forrásainak felhasználásáról nemcsak a zárszámadás főkötete, hanem a részletes említett kiegészítő dokumentumok is tartalmaznak információt. Hogyha ez az információ nem elegendő, akkor természetesen további kérdés esetén úgy, mint a múltban, a jövőben is írásbeli választ ad a kormányzati illetékes szerv. Azt el kell mondjam ‑ mint ahogy képviselő asszony, gondolom, tudja ‑, egy-egy beruházás megvalósításakor a kiadások nem akkor jelentkeznek, amikor a kapavágás megtörténik, hanem kell készíteni egy tervet, el kell indítani egy közbeszerzési eljárást, ezeknek vannak költségei, amelyek természetesen, mivel közpénzről van szó, tételes elszámolásra kerülnek a zárszámadási dokumentumban. Ugyanez igaz az Országgyűlés Hivatalát illető beruházások tekintetében: egyértelműek az államháztartási szabályok, minden egyes forintról tételesen el kell számolni, erről szól a zárszámadás a 2015. évben is.
Ami pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumnál említett személyi jellegű kiadások változását illeti: arra kell felhívjam a figyelmet, hogy a köznevelési struktúrában a felelősségi viszonyok változásával egyidejűleg a szakképző centrumok és a szakképzés feladata a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került. Ez értelemszerűen a szakképzéshez kapcsolódó kiadások NGM-nél jelentkező növekedését eredményezte, anélkül, hogy egyébként a normál igazgatási jellegű kiadások növekedtek volna. Tehát egy strukturális váltást látunk, és értelemszerűen ezen feladatváltozásokhoz kapcsolható a minisztériumoknál látott kiadások változása is. Ez a fő ok. Az, hogy az állam takarékos gazdálkodást kíván folytatni, azt gondolom, megnyilvánul abban, hogy 2010 után beszerzési stopról rendelt el határozatot, amely alól egyedi felmentéssel lehet csak engedélyt adni, vagy megnyilvánul abban, hogy a minisztériumi háttérintézmények átalakításáról, létszámuk szűkítéséről is döntés született.
Fontosnak tartom, hogy akár a 2015-ös zárszámadás vagy akár további évek igazgatási jellegű kiadásainak értékelésekor, ha górcső alá vesszük a számokat, akkor egyértelműen elkülönítsük a bérjellegű kiadásokat, ahol például a NAV-nál, amit képviselő asszony említett, az adóbevételek beszedési hatékonyságának javulásával összhangban lehetőség nyílik pluszbérezésre. Tehát a bérjellegű kiadásokat el kell különítsük az egyéb jellegű kiadásoktól, ahol, én azt gondolom, hogy egy viszonylag takarékos, sőt, nemzetközi szinten is takarékos jellegű gazdálkodást látunk, és bízom abban, hogy az említett zárszámadási dokumentumokban is ez szerepel.
Józsa István képviselő úr fölvetéseit illetően: azzal a megállapítással maximálisan egyet tudok érteni, hogy a versenyképesség visszaesése tragikus eredményekkel jár, ezt mindannyian tudjuk. Ha a képviselő úr megnézi azokat a versenyképességet leíró, úgymond kemény számokat, amelyek a növekedés, foglalkoztatás, államháztartási egyensúly, államadósság, folyó fizetési mérleg számsorait illeti, akkor azt gondolom, hogy az a versenyképességi romlás, amely Magyarországot az előző évtizedben jellemezte, sajnos igen komoly következményekkel járt. Én azt kérem, vagy azt javaslom, hogy a versenyképesség értékelésekor egyértelműen különítsük el azokat a számokat, amelyek objektívek, amelyek ténybeli statisztikákon alapulnak, azoktól, amelyek szubjektív megítélés alá esnek. Ismétlem, vannak olyan szubjektív megítélés alá eső folyamatok, amelyeken kétségtelenül minden kormánynak, a mostani kormánynak is kell dolgozni. De ismétlem, élesen különítsük el az objektív, jól mérhető számoktól. Én azt látom, hogy ezekben az objektív, jól mérhető számokban nagyon komoly javulást ért el Magyarország. Ezt nemcsak a kormány gondolja így, nemcsak a zárszámadás értékelésekor az Állami Számvevőszék, hanem a nemzetközi szervezetek is, nem véletlen, hogy kikerültünk a túlzottdeficit-eljárásból, nem véletlen, hogy azok a hitelminősítők, amelyekkel komoly vitáink voltak, azok most sokkal jobban ítélik meg a magyar gazdaság folyamatait, mint tették azt egy-két évvel ezelőtt.
Ami pedig Z. Kárpát Dániel képviselő úr fölvetéseit illeti: én azt gondolom, hogy ‑ ismétlem ‑ a devizahitelesek problémáinak megoldására rengeteget tett a kormány. Itt nem védekezni kell, hanem tényszerűen el kell mondani, hogy az az asszisztencia, amit képviselő úr említett kormányzati oldalról a devizahitelek elszaladását illetően, 2010 előtt jellemezte a magyar kormányzati politikát.
(13.20)
Nézzük meg a statisztikákat, hogy mikor halmozódott fel az óriási devizahitel-állomány (Z. Kárpát Dániel közbeszól.), és nézzük meg, hogy 2010 után miket tett a kormány: Nemzeti Eszközkezelő, árfolyamgát, végtörlesztés, forintosítás. Azt gondolom, ezek a tények azt mutatják, hogy egy olyan problémáról volt szó, aminek alapvető, kulcsfontosságú negatív tételeit sikerült orvosolni. Itt a legfontosabb tétel az a kiszolgáltatottság volt, ami a forint- és euróárfolyam, illetőleg a svájcifrank-árfolyam változásának hatásait takarta, nevezetesen: az a kiszámíthatatlanság, ami a devizahitelhez kapcsolódott, megszűnt a devizahitelesek esetében. S hozzáteszem, hogy ezzel egyidejűleg nemcsak a lakosság devizatartozása csökkent és aránya jelentősen szűkült az említett 70 százalék fölötti szintről 1 százalékra, hanem párhuzamosan a magyar állam adóssága is változott, a devizaadósság aránya csökkent, és ezt is tartalmazza a tisztelt Ház előtt lévő 2015. évi zárszámadás. Köszönöm a figyelmüket.