DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Valóban, szerintem már önmagában az, hogy a jelenlegi vitanap nem arról szól, hogy milyen nyomasztó egyre nagyobb tömegek számára a munkanélküliség, hiszen ez a tendencia 2010 után leállt és megfordult, hanem arról szól, hogy hol milyen munkaerőhiány van, és erről már külön vitanapot is rendeztünk, ez azt jelenti, hogy Magyarország problémája egy bővülő ország problémája, egy erősödő ország problémája, nem pedig egy szűkülő, visszaeső, egyre nehezebb szociális és gazdasági helyzetbe kerülő ország problémája.

(20.20)

Amire pedig képviselő asszony hívta fel a figyelmet a nők munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatban, engedjék meg, hogy ahhoz még egy-két adalékot hozzátegyek. Azt hiszem, hogy az elmúlt időszak minden nő, minden hölgy számára igyekezett kinyitni a választási lehetőségeket, kinyitni a saját döntési szabadságát, hiszen akik a gyermekvállalás után hamarabb akartak munkába állni, azok számára a gyed extrával már a gyermek féléves korától elérhetővé tettük, hogy a különböző gyermekszületéssel kapcsolatos támogatások mellett munkát tudjanak vállalni, így akik hamarabb akarnak dolgozni, hamarabb tudnak.

Akik pedig később akartak munkába menni, azok számára pedig úgy kedvezett a kormány, hogy nem két, hanem három évig járnak a gyermekek utáni támogatások, hároméves korig vehető igénybe a gyes. Így tehát most mindenkinek sokkal szélesebb körű szabadsága van, nemcsak a szocialistákféle kétéves gyesidőszak van, hanem akár három évig is otthon tudnak maradni a gyerekkel, és amellett is kapnak ellátást az állam részéről. Így tehát kitágult a lehetősége bárkinek, bármilyen irányba is akar lépni. A kormányzat nem mások helyett döntötte el, hanem mindenki számára egy szélesebb döntési lehetőséget kínál, szemben azzal, amit sokszor az ellenzék mondott.

Képviselő asszony is utalt a gyed extrára. E 2004. január 1-jén bevezetett kedvezmény vagy kedvezménycsalád igénybevevőinek a száma 59 ezer volt 2015-ben. Ez tovább növekedett 2016-ban, akkor már 67 ezer fő vette igénybe. 40 ezren úgy vették igénybe, hogy valamilyen ellátás mellett dolgoztak, 27 ezren úgy, hogy egyszerre több gyermek után kapták az ellátást ‑ ez is mutatja, hogy milyen sűrűn születnek ezekben a családokban a gyermekek ‑, és voltak még félezren, akik hallgatói gyedben részesültek. Tehát ez egy sikeres intézkedés volt, hiszen évről évre többen, tavaly már 67 ezren tudták igénybe venni.

De ugyanígy sikeres a munkahelyvédelmi akcióterv is, amelynek szintén leginkább a fiatal édesanyák lehetnek a kedvezményezettjei, hiszen ha valamelyik munkáltató kisgyermekes szülőt foglalkoztat, akkor munkabérének az első százezer forintja erejéig az első két évben semennyi adót nem kell fizetnie a munkáltatónak, és a harmadik évben is csak felet, tehát 14,5 százalékot. De egy tavalyelőtti módosítás révén három- vagy többgyermekeseknek ez a részleges adómentesség meg persze a teljes adómentesség is egy-egy évvel még meghosszabbodhat. Ez nagyon sok édesanya számára jelenthetett segítséget, 2016-ban havonta átlagosan 37 ezer kisgyermekes szülő után vették igénybe ezt a kedvezményt, 37 ezer kismama tudott úgy visszamenni dolgozni, aki e nélkül a kedvezmény nélkül talán nem is tudott volna visszamenni. Egy évben, 2016‑ban 9,6 milliárd forint, tehát közel 10 milliárd forint kedvezményt vettek igénybe az ő foglalkoztatásuk után a munkáltatók, 2013 óta pedig összesen 36,1 milliárd forintot.

Szintén 3 ezer édesanya vagy szülő után vették igénybe a részmunkaidős foglalkoztatásijárulék-ked­vezményt. Ez szintén sokak számára jelent könnyebbséget. S azt is megemlíteném, hogy 2012-től a kisgyermekes szülők a gyermekük hároméves koráig jogosultak részmunkaidőben dolgozni; ez korábban sokkal rövidebb időtartam volt.

Képviselő asszony is említette, hogy rekordot döntött Magyarországon a női foglalkoztatottság. Valóban. Ha a 2010-es adatot nézem, az 50,2 százalék, ha pedig a tavalyi egész éveset, akkor az 60,2 százalék. 10 százalékpontos javulást értünk el. Ezzel több nő dolgozik Magyarországon, mint a rendszerváltás óta valaha. Azt hiszem, ez is segít abban, hogy a férfiak és a nők közötti különbségek is eltűnjenek, illetőleg azok a nők, akik dolgozni szeretnének, megkapják ennek a lehetőségét. Egyébként ha valaki részleteiben megnézi ezeket az adatokat, akkor láthatja, hogy az igazi nagy növekedés 2014, tehát a gyed extra bevezetése óta látható, magyarul a gyed extra sokat segített abban, hogy a férfi-női bérkülönbségek és a férfi-női foglalkoztatottsági különbségek megszűnjenek, illetve nem megszűnjenek, hanem a megszűnés irányába menjenek és csökkenjenek.

Szintén fontos, hogy a munkanélküliségi ráta is nagyon pozitív változáson esett át az elmúlt hét esztendőben. Amikor megkaptuk a kormányzás lehetőségét, akkor a szocialistáktól 10,7 százalékos női munkanélküliségi szintet örököltünk, míg a tavalyi évben ez 5,1 volt. Tehát 5,6 százalékkal csökkent, nagyobb mértékben csökkent, mint amennyi még maradt belőle.

A nők 40-ről ma már beszéltünk. Ez szintén közel 190 ezer hölgynek teremtett lehetőséget arra, hogy gyermeknevelés és munka után vagy csak mun­ka után nyugdíjba tudjanak vonulni, és adott esetben az unokáik gondozásába be tudjanak segíteni.

Ha a béreket nézem: a szocialisták ma is nagyon sokszor hivatkoztak arra, hogy az ő idejükben hogyan nőtt a minimálbér. Nos, a minimálbér pontosan 4 százalékkal nőtt kisebb mértékben, mint az infláció, magyarul a kormányzásuk alatt a minimálbér valós értéke 4 százalékkal csökkent, ha az inflációhoz viszonyítom. Az pedig, hogy 2002 és 2004 között szétverték az akkori családi adókedvezményi rendszert, együtt a lakásteremtési kedvezményekkel, a forinthitelek kamattámogatásával, akkor azt láthatjuk, hogy mind a munkavállalók, mind a családok nagyon gyorsan rosszabbul jártak a szocialista időszakban. Ha pedig azt nézzük, hogy a Jobbik mire akar költeni, akkor azt láthatjuk, hogy Tiszavasváriban, a mintavárosban bár a köztisztviselők számára bérfejlesztésre nem került sor ‑ itt magyarázatot is hallottunk arra, hogy miért nem ‑, de azért az alpolgármestereknek sikerült harmadával növelni a fizetését. Nyilván a jobbikos politikusok maguknak szívesen adtak fizetésemelést, az alpolgármestereknek szívesen növelték a jövedelmét, míg azok számára, akik ott dolgoztak az önkormányzatokban, ezt nem tudták biztosítani.

Ha pedig a politikusok létszámcsökkentéséről beszélünk: a rendszerváltás utáni 25 évben bár mindenki mondta, hogy a politikusok számát csökkenteni kell, de a parlament létszámát csak a Fidesz‑KDNP tudta megfelezni, és az önkormányzatokban tevékenykedő politikusok számát szintén csak a Fidesz-KDNP tudta megfelezni, pedig korábban másoknak is volt kétharmados többségük. Mások is előálltak hasonló javaslatokkal, de csak a Fidesz-KDNP tudta a politikából élők számát a felére csökkenteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)