DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Manninger képviselőtársam ihletett felszólalásra újból, hiszen úgy fogalmazott, hogy az ellenzék hitegeti a bérfelzárkózás reményével a választókat, ha pontosan idézem. Tartalmilag mindenképpen pontosan mondtam. Ezt én nagyon felelőtlen megnyilatkozásnak tartom, már csak abból a szempontból is, hogy ahogy a viccben is mondani szokás, hogy ahogy az ember eléri a céljait, ez egy érdekes kérdés, de törekedni irányokra mindig is érdemes.

Azt gondolom, hogy ezt önöknek is el kell dönteniük, hogy mi a céljuk. Szó volt itt arról, hogy víziók ütköztetéséről is van szó. Olcsó, szakképzetlen munkaerő, ami versenyképes, vagy egyébként valóban magas hozzáadott értékkel rendelkező olyan munkaerő, ami megfizetett, és ezáltal magasabb bért is keres akár a magyar családok boldogulása javára. Nekünk mindenképpen az utóbbi. Azt gondolom, hogy még ha a bérfelzárkóztatás egy hosszú folyamat is, de mindenképpen egy kitűzendő és fontos cél. Efelé kéne lépni minden egyes politikai döntéssel, minden egyes nappal. Efelé kellett volna haladni a vitában is, bár sokszor nyilván elbeszéltünk egymás mellett.

Azt gondolom, első körben mindenképpen egy támogatandó lépés kéne hogy legyen az az európai uniós vízió, ami arról szól, hogy a minimálbér el kell hogy érje az adott országban a nettó átlagkereset, a nettó átlagbér 60 százalékát. Ha minimum ezt eldöntenénk, már jelentősen nőhetne a minimálbér. Azt gondolom, sokszor az alacsony bérekkel belőjük egy kicsit a termelékenységet is, tehát nem feltétlenül csak a termelékenység határozza meg a munkabért, hanem van itt egyfajta kölcsönhatás is. Egyre inkább az oktatáson keresztül, azt gondolom, olyan képességekkel kell majd a magyar munkavállalókat felruházni, amely lehetővé teszi majd hosszú távon, hogy ők többet keressenek. Majd folytatom később, elnök úr. Köszönöm.