SZABOLCS ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A mai, immár nyolc órája tartó vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérek különbségének csökkenésére tett, illetve teendő intézkedésekről szól. Fideszes és KDNP-s képviselőtársaim már szóltak a parlament és a kormány adócsökkentési, családtámogatási, béremelési intézkedéseiről, az alacsony képzettségűek, közfoglalkoztatottak képzéséről, amely lépések mind azt szolgálták, hogy mindenki boldogulni tudjon Magyarországon. Megjegyzem: az ellenzékiek egyiket sem támogatták ezek közül a javaslatok közül.
Én most az uniós források bevonásával megvalósuló szak- és felnőttképzési rendszer minőségének fejlesztését szolgáló programokról, az egész életen át tartó tanulásról szeretnék szólni. A 2014 és 2020 közötti programozási időszakban a gazdaságfejlesztési és innovációs program keretében, továbbá a VEKOP intézkedései között tervezhetők a szakképzéshez és felnőttképzéshez kapcsolódó rendszerfejlesztő és képzési, képességfejlesztő programok. A minőség és a tartalom fejlesztését biztosító forrás körülbelül 35 milliárd forint, míg a lakosság kompetenciafejlesztését támogató programokra körülbelül 110 milliárd forint, a szak- és felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztését szolgáló kiemelt program 13 milliárd forintos keretösszeggel, a szakképzésben tanulókat érintő korai iskolaelhagyás, lemorzsolódás csökkentését szolgáló, egymásra épülő projektek támogatása 21,77 milliárd forint. 1,1 milliárd forintos keretből valósul meg az OECD kutatási programjához illeszkedve a felnőttek képesség- és kompetenciamérési programja, amelynek célja a 16-65 éves felnőttek alapkészségeinek felmérése három területen: a szövegértés, a matematika, valamint a problémamegoldó készségek területén. A helyi felnőttképzési hálózatok és képzési együttműködések létrehozását is segítik 6 milliárd forintos összegben.
Tisztelt Képviselőtársak! A nemzetgazdaság és az egyének számára is kiemelten fontos a munkaképes felnőttek bekapcsolása a mindennapos munkába. Ehhez nyújthat segítséget az egész életen át tanulás folyamata. Az Európai Unió ajánlásával összhangban a GINOP 6. prioritása a munkavállalási korú népesség képzését, kompetenciafejlesztését támogatja. A szakképzési és felnőttképzési programok hozzájárulnak a munkaerő képzettségének, a munkaerőpiaci lehetőségeinek és tanulási hajlandóságának javításához, ezáltal javul az érintettek foglalkoztathatósága, versenyképessége.
A kormány célja, hogy a közfoglalkoztatottak közül minél többen visszakerüljenek az elsődleges munkaerőpiacra. 2015-ben indult az a program, amely az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező és szakképzetlen felnőttek, döntően közfoglalkoztatottak képzését szolgálja, 30 milliárd forintos keretből 85 ezer fő részére nyújt képzési támogatást. Ebben a konstrukcióban az alapkompetencia-fejlesztéstől egészen a szakképzettséget biztosító OKJ-s tanfolyamokig terjed a kínálat.
(22.40)
A munkaerőpiaci kulcskompetenciákat fejlesztő, innovatív, nyitott tanulási központokra támaszkodó felnőttképzési program 2017-ben indul el, 2,5 milliárd forintos kerettel.
A kormány által elfogadott digitális jóléti program alapján a Digitális szakadék csökkentése című program összesen 23,7 milliárd forinttal járul hozzá a felnőtt lakosság digitális szemléletformálásához, az eszközhasználat és az elektronikus ügyintézés további elterjedéséhez.
Mindezen túlmenően 2017 tavaszán meghirdetésre kerülnek a munkahelyi képzéseket támogató felhívások, országosan 40 milliárd forintot meghaladó összegben, mikro-, kis- és középvállalatok, valamint nagyvállalatok saját munkavállalói számára. Ennek a célja a foglalkoztatók ösztönzése a munkavállalóik tudásának folyamatos fejlesztésére, amivel nemcsak a dolgozók munkahelyi készségei javulnak, de a vállalkozások versenyképessége is növekedhet.
Ezek a pályázatok tehát egyszerre szolgálják a munkáltató és a munkavállaló érdekeit is.
Tisztelt Képviselőtársak! A fentiek is igazolják, hogy a kormány a bevezetőben említett béremeléseken, adócsökkentéseken, családi kedvezményeken, s a többin kívül is mindent elkövet, hogy a magyar munkaképes lakosság minél nagyobb számban itthon boldoguljon. Ehhez saját forrásokon kívül jelentős EU-s támogatásokat is igénybe vesz és felhasznál.
Ennek az intézkedéssorozatnak és a jövő hasonló terveinek eredménye lehet az, hogy a hazai életszínvonal jelentősen közelítsen a nálunk boldogabb múlttal rendelkező országokéhoz. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)