HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat, ahogy azt államtitkár úr is részletesen kifejtette, alapvetően két gazdasági szektort kíván szabályozni. Az egyik a fogyasztóvédelmi referens intézményének a szabályozását kívánja szigorítani.
Erre valóban azért van szükség, mert a bevezetés óta, tehát 2014 óta egy olyan gyakorlat jött létre több jelentős multicég részéről, amelynek során egy fogyasztóvédelmi referens látja el azt a tevékenységet több megyében, akár több vállalkozásnál, amelyet a törvény előír. Ezen túl terjedőben van az a jelenség is, amely alapján a fogyasztóvédelmi referensi tevékenységet a cégek közvetítő vállalkozással látják el, tehát nem saját állományba veszik föl ezeket a referenseket.
Azt gondolom, ahhoz, hogy eldöntsük, hogy ez a szigorítás szükséges és jó-e, először arra a kérdésre kell válaszolnunk, hogy szükség van‑e egyáltalán fogyasztóvédelmi referensekre. Azt gondolom, ha megnézzük a magyar vállalkozások fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tudatosságát és protokolljait, akkor azt kell mondanunk, hogy mindenféleképpen érdemes a magyar kis- és közepes vállalkozások, de multicégek, illetve közszolgáltató cégek fogyasztóvédelemmel kapcsolatos policyjuk tudatosabbá tétele. A fogyasztóvédelmi referens intézménye tulajdonképpen ezt a célt szolgálta, hiszen az ő feladata a vállalkozás fogyasztókat érintő tevékenységének figyelemmel kísérése volt, a vállalkozás alkalmazottai, legfőképpen az ügyfélszolgálati, vevőszolgálati munkatársak részére fogyasztóvédelmi tárgyú oktatást kellett tartania. Azt gondolom, hogy ezek jó és támogatható célok. Tehát azt kell kimondjuk, hogy fogyasztóvédelmi referensek felvétele multicégeknél, illetve közszolgáltatók esetében indokolt.
Ha ez viszont így van, akkor meg kell vizsgálni, hogy kell‑e arra a terjedőben levő jelenségre reagálni, amely a fogyasztóvédelmi referensi tevékenységet tulajdonképpen az elmúlt években kiszervezte. Azt gondolom, hogy kell, és ez a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, éppen ezt teszi. Szigorítja valóban a rendszert azzal, hogy bevezetésre kerül az „egy megye, egy referens, egy vállalkozás” elv. Azt gondolom, hogy evvel elérhető az a cél, hogy a fogyasztóvédelmi referens valóban közel legyen a fogyasztói panaszokhoz, hiszen az egyik cél ez, és végső soron közel legyen azokhoz a munkatársakhoz, akik a fogyasztóvédelmi panaszokat kezelik.
Összességében azt tudjuk mondani, hogy a fogyasztóvédelmi referensekre vonatkozó előírások most egyértelművé válnak, pontosításra kerülnek és szigorúbbá válnak. Az „egy megye, egy referens, egy vállalkozás” szabályozási elvet pedig támogatni tudjuk, illetve azt a kitételt is, hogy ezentúl közvetítők útján ezt a munkakört betölteni nem lehet, tehát a cégeknek föl kell venniük a referenseket.
A törvényjavaslat másik célja a turisztikai ágazatot érinti. Itt szintén azt gondoljuk, hogy az utazási csomag megbontásának a tilalma egy fontos cél, és annak érdekében, hogy ez a gyakorlatban is érvényesülni tudjon, ezért azt, hogy a törvénybe expressis verbis ez bekerült, támogathatónak tartjuk.
Amit még kiemelnék ebből, hogy valóban az európai uniós irányelv átültetésével a törvényjavaslat azt javasolja, hogy a meglévő vagyoni biztosíték mellett egy, az utazásszervezői tevékenységet végző által az utazóra mint kedvezményezettre kötött kötelező biztosítás ‑ amely biztosítási szerződéskötési kötelezettség a törvényben benne kell legyen ‑ kimondásra kerüljön. Ezt mi kifejezetten támogatjuk, hiszen ez a biztosítás, ez a kötelező biztosítás nyújtana fedezetet az utazásszervezői tevékenységet végző fizetésképtelensége esetén az utazók hazaszállítására, valamint kényszerű kinntartózkodása költségeinek megfizetésére.
Valóban, ahogy ez itt Heringes képviselő asszonytól is elhangzott, volt az elmúlt időben olyan ügy, a Green Holidays ügye, ami, ha jól emlékszem, 200 családot hozott ebben a tekintetben nehéz helyzetbe. Azt gondolom, hogy ezzel a jogszabályi változással az ilyen méltatlan helyzetek kiküszöbölhetőek lesznek. Ezért alapvetően ezt a részét is tudjuk támogatni a törvényjavaslatnak.
(11.50)
Mi úgy gondoljuk egyébként, hogy a jogszabálynak ez a kiegészítése nem azt a célt szolgálja, hogy a kis- és középvállalkozások ellehetetlenítésére kerüljön sor, amelyek a turisztikai szektorban kiutaztatással foglalkoznak. Ezek olyan szabályok, amelyek jelentős többletterhet nem jelentenek ezeknek a vállalkozásoknak, ugyanakkor a turistákat, tehát az utasokat viszont sokkal nagyobb védelemben részesítik. Ezért tehát a törvényjavaslatnak ezt a részét is támogatni tudjuk. Köszönöm szépen.