DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön azzal fejezte be, hogy teljesen fölösleges Brüsszelben Magyarország szuverenitásáért vitákat vállalni; szerintünk egyáltalán nem fölösleges. Szerintünk mindennek az alapja, akár annak is, hogy az SNI-s gyerekekre nagyobb figyelem háruljon, ne másra kelljen az országnak az erőforrásait fordítani, vagy a pedagógusoknak ne mással kelljen foglalkozniuk, ne azzal kelljen foglalkozniuk, hogy nehezen integrálható, távoli kontinensekről érkező fiatalokat integráljanak. Ezeknek előfeltétele a szuverenitás megvédése, hogy Magyarország minden területen, szociális, egészségügyi, oktatási területen is a jelenlegi nehézségekkel, a jelenlegi problémákkal küzdjön meg. Ön is arról beszélt, hogy van egy feladat előttünk, ami robbanásszerűen nőtt az elmúlt húsz évben, hiszen előtte soha ilyen mértékben nem nőtt Magyarországon, köszönhetően persze a jobb diagnosztikának és a jobb iskolai körülményeknek is, tehát van egy ilyen probléma, ami létező, és ön azt mondja, hogy ne védekezzen Magyarország, ne védje meg a szuverenitását (Arató Gergely: Nem mondtam ilyet…), hanem engedje, hogy ezt a problémát akár… Azt mondta, hogy lúzerség Magyarország szuverenitásáért küzdeni az Európai Parlamentben, ezt mondta ön, tisztelt képviselő úr. (Arató Gergely: Ezt se mondtam, drága államtitkár úr! Az elnök csenget.) Szerintünk az egyik legfontosabb feladata a magyar szuverenitás letéteményeseinek, az emberek által megválasztott parlamentnek és kormánynak, hogy védje Magyarország szuverenitását.
De rátérnék arra a valós problémára, amivel valóban foglalkozni kell, és mi is azért küzdünk Magyarország szuverenitásáért, hogy ezzel a problémával foglalkozzunk, és ne a bevándorlás problémájával kelljen foglalkoznunk, mint ahogy sok nyugat-európai iskola küszködik emiatt.
Ön is tudja és ismerheti, hogy az integrált oktatásnak, ellátásnak az aránya 2010 és 2017 között a magyar iskolákban érezhető mértékben nőtt, 10 százalékkal, 61 százalékról 71 százalékra. Ma már az oktatási intézményeink közül 3875 végez integrált nevelést, ami ahogy mondtam 71 százalékos szintet jelent, ami egy szép, egyre bővülő, egyre magasabb szám. Elismerés mindazoknak, akik ezért tettek az elmúlt években: pedagógusok, intézményvezetők, szakszolgálati vezetők egyaránt.
Ahogy ön is mondta, vagy utalt rá legalábbis, kétfajta módszer van, vagy kétfajta jogviszony van, ahogy a gyógypedagógusok, konduktorok dolgozhatnak az oktatási intézményekben: egyrészt amikor maga az oktatási intézmény alkalmazza őket, a másik pedig az utazógyógypedagógus- és utazókonduktori hálózat. Ennek a jogszabályi pontosítására 2015-ben került sor, hiszen itt nagyon sok szabályozatlan vagy nem egyértelmű rész volt, és ez 2017. szeptember 1-jével lépett hatályba, tehát igyekeztünk a jogalkotásban is az elmúlt években minél inkább ezeknek a diákoknak és családoknak az érdekét nézni.
De nemcsak a jogszabályokat pontosítottuk, fejlesztettük a kor tudományos és pedagógiai elvárásainak megfelelően, hanem kibővítettük a képzéseket is, hiszen most már gyógypedagógus-képzés hét helyszínen valósul meg Magyarországon, konduktorképzés pedig a Semmelweis Egyetemen működő Pető András Karon működik. Kiterjesztettük a „Klebelsberg képzési ösztöndíjat” a gyógypedagógus-képzésre, pont azért, hogy plusz pénzügyi erőforrások is legyenek arra, hogy a jövőben minél több és több gyógypedagógus állhasson munkába.
(9.10)
A gyógypedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma eléggé objektív szám, tisztelt képviselő úr. Ez, amikor az önök időszaka véget ért, 5695 fő volt. A mai napon, tudja, mennyi ez? Nem beszélt róla: 9435. 5695-ről 9435-re emeltük ezt a számot. Ön azért elismerhette volna ennek a 65 százalékos emelkedésnek az előnyeit, és megköszönhette volna annak a közel 3 ezer embernek, aki ezt a fontos feladatot vállalta. Nyilván ebben a kormányzati képzési rendszer kiterjesztésének, a béremeléseknek és a pluszösztöndíjnak is szerepe volt. Így tehát Magyarországon most már maga a szakszolgálati rendszer van olyan differenciált, mint Európa más országaiban, a képzési rendszer pedig sokszínűbb, és a szabályozás is korszerűbb, mint volt pár évvel ezelőtt.
Nagyon sokféle feladatot látnak el a pedagógiai szakszolgálatok, ezért volt a feladatunk ezen szakszolgálatok megerősítése. Az volt a lényeg, hogy minden megyében először legyen megfelelő szakszolgálat. Földrajzilag egyenetlen volt korábban az ellátás, szakmailag nem volt kellően kontrollált; ez megtörtént. Utána második lépésben arra törekedtünk, hogy minden járásban legyen tagintézmény, ez is megtörtént, és arra, hogy legyenek további telephelyeik minél nagyobb számban. Ez is jó úton halad, hiszen 300 helyszínen folyik jelenleg pedagógiai szakszolgálati tevékenység Magyarországon. A pedagógiai szakszolgálati intézményben ellátott gyerekek létszáma akik az SNI-s körnél jóval szélesebb kört jelentenek, hiszen ez egy közel félmilliós kör 57 ezer fővel nőtt 2010 óta.
Több projektet is indítottunk ugyanabból a célból, amit ön is fontosnak tartott: a köznevelés esélyteremtő szerepének erősítésére 7 milliárd forintot számolunk, a köznevelés támogató szerepének erősítésére 5 milliárd forintot. MTMI-képességeknek és kompetenciáknak a fejlesztésére 3,7 milliárd forintot szánunk; és talán a legfontosabb, amiben egyetérthetünk, a koragyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztésére 5,7 milliárd forintot. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ezek pedig a jövő jó hírei minden család számára.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)