BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az egészségügyi ellátórendszer működtetése nem kormányzati ajándék, ennek pénzügyi fedezetét a dolgozó magyar emberek adó- és járulékbefizetései teremtik meg. Ma Magyarországon az érettségizett férfiak várható élettartama 76 év, a nem érettségizetteké 66 év. A legszegényebb kistérségekben pedig 13,5 évvel élnek rövidebb ideig a férfiak, mint a leggazdagabb térségekben. Míg 1992-ben a GDP 6 százalékát költöttük egészségügyre, addig 2015-ben már csak 4,7 százalékát költöttük erre, miközben az egészségügyi magánkiadások aránya 30 százalék fölé nőtt. Szóval, aki meg tudja fizetni az árát, az tovább is élhet Magyarországon. Az Eurostat most megjelent regionális évkönyv 2018. évi kiadványában is elég csak a krónikus betegségekkel és rákos megbetegedésekkel összefüggő halálozási rátákat megnézni. Magyarország mindkét tekintetben szomorú teljesítményt tud felmutatni. A 2018-as kiadványban is megfogalmazzák, hogy milyen kirívóan rosszak a magyarországi adatok. Külön 42 oldalban fejtik ki, hogy a krónikus betegségek rosszindulatú daganat, szívbetegség, keringési betegségek, krónikus alsó légúti betegségek, krónikus májbetegségek, cukorbetegségek okozta halálozási ráta értéke a magyar régiókban kimagasló. Az EU-s átlag egyébként ebben a tekintetben 261,7 haláleset százezer lakosra vetítve, míg a magyar régiókban ez az érték 337-360 eset között szóródik. A krónikus betegségekkel összefüggő halálozási ráta az észak-magyarországi régióban a legmagasabb egész Európában, de az ötödik helyen végzett az észak-alföldi régió is.
Nézzük meg, hogy ez miért van így. A kórházak évről évre visszatérő felhalmozódó adósságlavinával találják szembe magukat, tekintettel arra, hogy a kormány nem hajlandó a gyógyításhoz szükséges pénzügyi eszközöket rendelkezésre bocsátani. A 2007-es szinthez képest, bármennyire is mást mond a kormánypropaganda, több mint 1500 milliárd forint hiányzik az egészségügyből. A sürgősségi osztályok igénybevétele olyan nagy, hogy azt ép ésszel és ép fizikummal nem lehet bírni, mondta a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István. Ma Magyarországon legalább hatszáz emberre lenne szükség a sürgősségi osztályokon, ehelyett kevesebb mint 140-en dolgoznak ott. A szükséges szám negyede sincs meg, ennek pedig az a következménye, hogy más osztályokról irányítják át az orvosokat, akiknek olyan eseteket kell ellátniuk, amire nincsenek kellőképpen felkészülve. Sürgősségi ellátás nélkül viszont bedől a betegellátás. Ennek első jeleit már láthatjuk, hiszen a betegeket sokszor négy-öt órán keresztül várakoztatják a sürgősségin, de ma már nem ritka a 12 órás vagy akár a 24 órás várakozási idő sem.
Az orvos- és ápolóhiány azonban ennél sokkal nagyobb mértékben jelentkezik. Nógrád megyében például valamennyi szakorvosi szakképesítés hiányszakmának minősül az összes ottani egészségügyi intézményben. Ugyanez igaz többek között az ajkai Magyar Imre Kórházra is, ott, ahol a napokban a sürgősségi osztályon az összes dolgozó felmondott; az előttem szóló már beszélt erről a problémáról. Az egészségügy ilyen rendszerszintű problémái pedig sokakat arra kényszerítenek, hogy a magánegészségügyben keressenek gyógyírt a panaszaikra.
Nem tudom, államtitkár úr tudja-e, hogy kik azok, akik leghamarabb a magánegészségügyi szolgáltatást veszik ma Magyarországon igénybe. Lehet, hogy meg fognak lepődni, de a gyermekes családok. Azért, mert a gyermekükért ma Magyarországon, még ha nincs pénzük, akkor is mindenre képesek a magyar emberek, hogy minél hamarabb megfelelő egészségügyi ellátásban tudják részesíteni a gyerekeket. Sajnos, most már azt tapasztalhatjuk, hogy nemcsak a tanévkezdéskor vesznek fel úgymond azonnali kölcsönt, hitelt a magyar családok, hanem most már az egészségügyi ellátásra is igénybe veszik. Most már lehet kölcsönt felvenni egészségügyi szolgáltatásokra is. Államtitkár úr, én azt gondolom, hogy ha valaki egy életen keresztül vagy húsz-harminc évig fizeti az adót és a járulékot, akkor nem ez a megoldás.
Kásler Miklós szerint a tízparancsolat betartása sok betegséget megelőzhet. Akkor mondok néhány dolgot. Attól, hogy Isten nevét hiába a számra nem veszem, a gyermekem tüdőgyulladása nem fog meggyógyulni. Attól, hogy az Úr napját megszentelem, nem forrnak össze az eltörött csontok. És ha minden este elmondok tíz miatyánkot, attól még a rákos megbetegedésem nem fog elmúlni, mondják ezt az emberek az internetes oldalakon. És tudja, államtitkár úr, itt az ima már kevés, most már valamit tenni is kéne az egészségüggyel és dolgozni kellene. Önöket erre hatalmazták fel az emberek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)